Tájvédelem, hagyomány, helyi társadalom

A tájhasználat aktuális kérdései egy mecseki aprófalu példáján

Szerzők

  • Máté Gábor MTA Néprajzi Kutatóintézete, 1014 Budapest, Országház u. 30.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4396

Kulcsszavak:

tájvédelem, hagyomány, néprajz, tájhasználat, Kárász, Mecsek

Absztrakt

A táj- és természetvédelem célja a táj természeti és kulturális elemeinek, értékeinek megőrzése és kezelése. Kárász községben végzett kutatásaim azt mutatják, hogy ez a törekvés nem a helyi lakosság körében, hanem más társadalmi közegben, magasabb döntéshozatali szinten fogalmazódik meg. A 20. század első felében a táj védelme helyi viszonylatban közvetett formában volt jelen. A közösség egyensúlyra törekedett, ami megnyilvánult társadalmi, gazdasági és természeti szinten egyaránt. Ennek alapjai a társadalmi kötöttségek mellett a nagyobb autonómia, a szokásjog szélesebb érvénye és a közös tulajdonlás voltak. A kollektivizálás társadalmi és tájhasználati téren is gyökeres változást hozott. Napjaink individualizálódott helyi társadalmában a „hagyományos” szellemi és természeti értékek megmentése anakronisztikusnak tűnik. A táj használata szélsőséges, amit a szigorú előírások és a védelem mellett a piacorientáltság jellemez. A természet- és értékvédelem által védett területek és a rájuk vonatkozó előírások országos, világméretű konfliktusok lecsapódásaként jelennek meg a tájban, amely az emberi aktivitás csökkenése következtében egyre inkább „kiüresedik”. A tájhasználat múltbéli sajátosságai fontos összefüggésekre mutatnak rá a tájvédelem és a vidéki lakosság viszonyrendszerének kérdésében, elsősorban a tulajdonlás, a munkaszervezés és az erőforrások kihasználásának terén.

Információk a szerzőről

  • Máté Gábor, MTA Néprajzi Kutatóintézete, 1014 Budapest, Országház u. 30.

    mategab@gmail.com

Hivatkozások

Andrásfalvy B. 2003: A népi gazdálkodás táj- és földfelszín-alakító tevékenységének nyomairól és azok megőrzéséről. A tájkép-védelem kérdései Magyarországon. In: Visy Zs. (szerk.): Régészeti műemlékek kutatása és gondozása a 3. évezred küszöbén. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti- és Régészeti Tanszék Régészeti Szemináriuma, Pécs, pp. 167–171.

Andrásfalvy B. 2004: Hagyomány és környezet. In: Andrásfalvy B., Domokos M., Nagy I. (szerk.): Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. III. kötet. L’Harmattan, Budapest. pp. 117–138.

Andrásfalvy B. 2006: Biofília, az élő természettel való kapcsolat. In: Selmeczi Kovács A. (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, pp. 134–138.

Csorba P. 2004: Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Dower M. 1994: Kultúrtáj – Mi az, és miért fontos? In: Kultúrtáj – történeti táj – műemlékvédelem. Nemzetközi tudományos tanácskozás. Budapest – Keszthely, 1993. június 7–11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, pp. 25–30.

Fazekas I. 2005: Tájtörténet, élőhelyek, növényzet és állatvilág. In: Fazekas I. (szerk.) A komlói térség természeti és kultúrtörténeti öröksége. RegioGRAFO Bt., Komló, pp. 123–164.

Hofer T. 1994: Változó paraszti műveltség és a róla alkotott elképzelések. In: Laczkó M. (szerk.): A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok 14. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, pp. 167–190.

Lukács K. 1929: A kenderáztatás hatása a halasvizek állatvilágára. Halászat 30: 47–48.

Máté G. 2006: A térbeli aktivitás történeti vizsgálata a táj antropogén morfológiai elemeinek segítségével Kárász település példáján. In: Berta P., Hoppál M., Vargyas G. (szerk.): Etno-lore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve 23: 103–135.

Tárkány Szücs E. 2003: Magyar jogi népszokások, Akadémiai Kiadó, Budapest

Thérond D. 1994: A kultúrtáj védelme Európában. In: Kultúrtáj – történeti táj – műemlékvédelem. Nemzetközi tudományos tanácskozás. Budapest – Keszthely, 1993. június 7–11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, pp. 38–43.

Szilágyi M. 2000: Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban. In: Veres L., Viga Gy. (szerk.): Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 39: 461–480.

Voigt V. 1988: Bevezető. A megváltozó hagyomány (A XVIII. század képének megértéséhez.). In: Hopp L., Küllős I., Voigt V. (szerk.): A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században. ELTE Folklore Tanszék, Budapest, pp. 7–37.

Letöltések

Megjelent

2007-12-28

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Tájvédelem, hagyomány, helyi társadalom: A tájhasználat aktuális kérdései egy mecseki aprófalu példáján. (2007). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 5(2), 261-270. https://doi.org/10.56617/tl.4396

Hasonló cikkek

51-60 a 63-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.