Mátraaljai barna erdőtalaj mikroelem tartalmának vizsgálata terhelési tartamkísérletben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4176Kulcsszavak:
nehézfém, toxikus elem, összes elemtartalom, felvehető elemtartalomAbsztrakt
A Károly Róbert Főiskolán 1994 őszén beállított nehézfém terhelési tartamkísérlet során a szántott rétegbe juttatott toxikus elemek (Al, As, Cd, Cr, Cu, Hg, Pb, Zn) átalakulását, illetve a talaj mélyebb rétegeibe történő elmozdulást talajvizsgálatokkal követtük nyomon. 1995. májusában és 2002. júliusában a talaj felső 0-25 centiméteres rétegét mintáztuk. Azt tapasztaltuk, hogy a kísérlet nyolcadik évében a higany kivételével a vizsgált elemek tekintetében még kimutatható a fémszennyezés. A szennyeződés elemenként különböző mértékben csökkent. Az összes elemtartalom tekintetében a csökkenés sorrendje: Cd (94%-kal)> As (91%-kal) > Pb (90%-kal)> Cu (87%-kal)> Cr (64%-kal)> Zn (42%-kal). Az összes elemtartalommal párhuzamosan a felvett elemtartalom is csökkenő tendenciát mutatott: As (96%-kal)> Pb (95%-kal)> Cd (94 %-kal)> Cu (93%-kal)> Cr (92%-kal)> Zn (82%-kal). Az összes és a felvehető elemtartalom összefüggésének vizsgálata azt mutatta, hogy az összes fémszennyezés egyre kevésbé határozza meg a talaj oldható fémtartalmát. Az évek során az összes elemtartalom minőségi változáson ment keresztül, amelynek következtében oldhatósága jelentősen csökkent. A regressziós koefficiensek vizsgálata azt mutatta, hogy 2002-ben az 1995. évi értékhez képest a kezelési elemek oldhatósága a kadmium esetén 5%-kal, az arzén esetén 41%-kal, a réz és a cink esetén 52%-kal, az ólom esetén 59%-kal, a króm esetén 77%-kal csökkent. Az oldhatóság csökkenését a regressziós koefficiensek t-próbája igazolta.
Hivatkozások
Csathó P. 1994: A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. Akaprint Kiadó. Budapest.
Fodor L. 1997: Mobility and plant uptake of some heavy metals on brown forest soil Fertilization of Sustainable Plant Production and Soil Fertility. In: O. Van Cleemput et al.(ed.): 11th International World Fertilizer Congress, Proceedings. Vol. III. CIEC-Fed. Agr. Research Center, Braunschweg-Völkenrode, Germany. pp. 14-20.
Fodor L. 1998: Effect of heavy metals on wheat and maize crop on brown forest soil. Agrokémia és Talajtan 47: 197-205.
Fodor L. 2002: Nehézfémek akkumulációja a talaj-növény rendszerben. Doktori (PhD) értkezés. VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely.
Kádár I. 1995: A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM-MTA TAKI. Budapest.
Kovács M. Penksza K., Turcsányi G. 1994a: Bioindication of heavy metal loading in areas with heavy industry. Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest.
Kovács M., Penksza K., Turcsányi G., Kaszab L., Szőke P. 1993a: Multielement-Analyse der Arten eines Waldsteppen-Waldes in Ungarn. Phytocoenologia 23: 257-267. https://doi.org/10.1127/phyto/23/1993/257
Kovács M., Penksza K., Turcsányi G., Kaszab L., Tóth S., Szőke P. 1994b: Comparative investigation of the distribution of chemical elements in an Aceri tatarico-Quercetum plant community and in stands of cultivated plants. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 435-442. https://doi.org/10.1002/9783527615872.ch23
Kovács M., Penksza K., Turcsányi G., Siller I., Kaszab L. 1996a: Multielement-analysis of a montane beech forest in Hungary. Verhandlungen der Gesellschaft f.r .kologie 25: 147-152.
Kovács M., Turcsányi G., Penksza K., Kaszab L., Szőke P. 1992a: Heavy metal accumulation by ruderal and cultivated plants in a heavily polluted district of Budapest. In: Markert B. (ed.): Plants as biomonitors for heavy metal pollution of the terrestrial environment. VCH Publiser Inc., Weinheim - New York - Basel - Cambridge.
Kovács M., Turcsányi G., Penksza K., Nagy J. 1996b: Comparasion of the element content of the components of forests as well as grassmoors and meadows evolved in the sites of the forests. In: New perspectives in the research of hardly known trace elements and their role in life processes. Proceedings of the 7. International Symposium Budapest, pp. 21-30.
Kovács M., Turcsányi G., Szőke P., Penksza K., Kaszab L., Koltay A. 1993b: Heavy metal content in cereals in industrial regions. Acta Agr. Hung. 42: 171-183.
Kovács M.,Turcsányi G., Kaszab L., Koltay A., Penksza K., Nagy L. 1992b: Element content of ruderal weeds used as accumulating indicators in some industrial districts of Hungary. International symposium on ecological approaches of environmental chemicals. Internat. Symp., Debrecen, Hungary, GSF-Bericht 4: 249-253.
Lakanen E., Erviö R. 1971: A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soil. Acta Agr. Fenn. 123: 223-232.
Pais I. 1984: A mikroelemek jelentősége mezőgazdasági termelésben, kutatásuk helyzete a világban. Irodalmi értékelés. Keszthelyi Egyetem, Budapest.
Penksza K., Turcsányi G., Kovács M. 1993: A siroki Ny.rjes-t. t.zegmohal.pj.nak elemkatasztere. Bot. Közlem. 81: 29-41.
Puskás I., Farsang A. 2007: A Városi talajok osztályozása az antropogén hatás indikátorainak elkülönítésére Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5: 371-379.
Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szabóné Willin E. 1995: Environmental Management Relating to Animal Husbandry. European Cooperation for Environmental Education. Tempus, Prague.
Turcsányi G., Kovács M., Büttner S., Penksza K. 1992: Element content of the roots of beech in the stemflow and interstem areas. In: Bohac, J. (ed): Proceed. VI-th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis. Ceske Budejovice, pp. 129-135.
Turcsányi G., Kovács M., Büttner S., Penksza K., Guely M., Czinege E. 1994a: Several contamination of soils by heavy metals near Gy.ngy.s, Hungary. Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. In Central and Eastern Europe, Budapest, pp. 515-517.
Turcsányi G., Penksza K., Siller I., Führer E., Tóth S., Kovács M., Büttner S. 1994b: Sampling in the stemflow and throughfall areas of forests. In: Markert B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 449-464. https://doi.org/10.1002/9783527615872.ch25
Várallyay Gy. et al. szerk. 1995: Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer I. Módszertan. FM Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztály, Budapest.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Szegedi László, Szabó Lajos, Fodorné Fehér Erika
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
