Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4173Kulcsszavak:
gyeprekonstrukció, természetvédelmi kezelés, száraz gyepek, szántóföldi gyomok, EU LIFE programAbsztrakt
Egyek-Pusztakócson 2005-2007-ig összesen 496 ha szántón végeztünk magvetéses gyepesítést (lucerna 183 ha, gabona 140 ha; napraforgó 173 ha). Ezek a szántók korábbi lösz- és szikes gyepek beszántásával keletkeztek. A magvetés szik- és löszgyepi vázfajokból álló magkeverékekkel (Festuca pseudovina, F. rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) történt talaj előkészítést követően minden év őszén. Az alkalmazott magkeverék denzitása 2005-ben és 2006-ban 25 kg/ha, 2007-ben 18 kg/ha volt. Elsődleges cél az évelők dominálta zárt gyep kialakítása volt a kompetítor füvek magvainak vetésével. A természetes gyepekre jellemző struktúra kialakulását, valamint a színező elemek betelepedését megfelelő kezeléssel segítettük elő (kaszálás, szárzúzás és extenzív legeltetés). Tapasztalataink alapján a magvetéssel történő gyepesítés során az évelők dominanciája gyorsan kialakult. Május végére a vetett fajok csíranövényei megerősödtek. Borításuk az első évben szik magkeverék esetében mintegy 16%-os, míg a lösz magkeverék esetében 23%-os átlagos borítást eredményezett. Az egyéves gyepesítéseken szántóföldi gyomfajok domináltak (Tripleurospermum inodorum, Bromus arvensis, Thlaspi arvense, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Cirsium arvense, Fumaria officinalis). A gyomok magas borítása megvédte a vetett füvek csíranövényeit az erős direkt napsugárzástól, így azok kiegyensúlyozottabb mikroklímában (hőmérséklet, páratartalom) növekedhettek. A második évben a jó kompetíciós képességû vetett fajok megerősödésével párhuzamosan jelentősen megnőtt az évelő fajok borítása. Ennek következtében a korai kolonizáló, gyengébb kompetítor gyomok borítása és fajszáma erősen csökkent. A második évre a vetett fajok borítása átlagosan mintegy háromszorosára nőtt (szik magkeverék 52%, a lösz magkeverék esetében 67%). A vizsgált gyepekben számos színező elem betelepülését mutattuk ki (Silene viscosa, Dianthus giganteiformis ssp. pontederae, Koeleria cristata, Salvia nemorosa, S. austriaca, Trifolium striatum, T. angulatum, Artemisia santonicum, Scorzonera cana), amelyek megjelenése anemochor betelepülésnek, illetve a legelő állatok által történt terjesztésnek köszönhető. Vizsgálataink alapján jól látható, hogy a vázfajok vetésével zajló gyepesítés gyors és hatékony módszer, évelő fajok dominálta szik és löszgyepek helyreállítására. A kísérő fajok és színező elemek betelepüléséhez azonban további beavatkozások szükségesek (legeltetés, szénaráhordás, felülvetés).
Hivatkozások
Bakker J. P. 1989: Nature management by grazing and cutting. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2255-6
Bradshaw A. D. 1983: The reconstruction of ecosystems: Presidential address to the British Ecological Society. Journal of Applied Ecology 20: 1-17. https://doi.org/10.2307/2403372
Burel F., Baudry J., Butet A., Clergeau P., Delettre Y., Le Coeur D., Dubs F., Morban N., Paillat G., Petit S., Thenail C., Brunel E., Lefeuvre J-C. 1998: Comparative biodiversity along a gradient of agricultural landscapes. Acta Oecol. 19: 47-60. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80007-6
Clewell A. F. 2000: Restoring for natural authenticity. Ecological Restoration 18: 216-217. https://doi.org/10.3368/er.18.4.216
Critchley C. N. R., Burke M. J. W., Stevens D. P. 2003: Conservation of lowland semi-natural grasslands in the UK: a review of botanical monitoring results from agri-environment schemes. Biological Conservation 115: 263-278. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(03)00146-0
Deák B., Tóthmérész B. 2007: A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: 179-186.
Eriksson O. 1995: Seedling recruitment in deciduous forest herbs: the effects of litter, soil chemistry and seed bank. Flora 190: 65-70. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)30626-6
Jensen K., Meyer C. 2001: Effects of light competition and litter on the performance of Viola palustris and on species composition and diversity of an abandoned fen meadow. Plant Ecology 155: 169-181. https://doi.org/10.1023/A:1013270628964
Lawson C. S., Ford M. A., Mitchley J. 2004: The influence of seed addition and cutting regime on the success of grassland restoration on former arable land. Applied Vegetation Science 7: 259-266. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2004.tb00618.x
Lep§ J.; Dole≈Al J., Bezemer T. M., Brown V. K.; Hedlund K., Igual A. M., Jörgensen H. B., Lawson C. S., Mortimer S. R., Peix G. A., Rodríguez B. C., Santa Regina I., §Milauer P., Van Der Putten W. H. 2007: Long-term effectiveness of sowing high and low diversity seed mixtures to enhance plant community development on ex-arable fields. Applied Vegetation Science 10: 97-110. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2007.tb00508.x
Pécsi M. (szerk.) 1989: Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai vállalat, Budapest.
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz. 2007: Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazdálkodási Közlemények 5: 1-8. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356
Pywell R. F., Bullock J. M., Hopkins A., Walker K. J., Sparks T.H., Burke M. J. W., Peel S. 2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assessing the limiting processes using a multi- site experiment. J. Appl. Ecol. 39: 294-309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Rees M., Long M. J. 1992: Germination biology and the ecology of annual plants. American Naturalist 139: 484-508. https://doi.org/10.1086/285340
Schläpfer F., Schmid B., Seidl I. 1999: Expert estimates about effects of biodiversity on ecosystem processes and services. Oikos 84: 346-352. https://doi.org/10.2307/3546733
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. 2007: Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. AWETH 3: 127-149.
Szentes Sz., Penksza K., Malatinszky Á., Vona V. 2008: Soil-plant studies in wet and dry grazed grasslands of the Tapolcai and Káli Basins. Cereal Research Communications 36: 1059-1062.
Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2007: Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. Természetvédelmi Közlemények 13: 173-184.
Török P., Matus G., Papp M., Tóthmérész B. 2008: Secondary succession in overgrazed Pannonian sandy grasslands. Preslia 80: 73-85.
Wheeler B. D., Shaw S. C. 1991: Above-ground crop mass and species richness of the principal types of herbaceous rich-fen vegetation of lowland England and Wales. Journal of Ecology 79: 285-301. https://doi.org/10.2307/2260713
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Deák Balázs, Török Péter, Kapocsi István, Lontay László, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
