A környezet állapot értékelés javasolt táji és agrár- környezetgazdálkodási indikátorai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4150Kulcsszavak:
tájökológia, indikátorok, agrár-környezetvédelmi programAbsztrakt
A tájértékelési és a tájhasználati (mezőgazdálkodási) munkacsoport első tanulmányaiban lehatárolta az érintett szakterületet, feltárta kapcsolódását más szakterületekhez, megvizsgálta a nemzetközi adatszolgáltatási elvárásokat. Második tanulmányunkban az adatkommunikációt segítő közös információgyűjtő munkafelület létrehozásához összegyűjtöttük a meglévő digitális feldolgozottságú térképeket és adatbázisokat a léptéktől függetlenül. Értékeltük az általános fellelhetőséget, a feldolgozottság fokát, a hozzáférhetőség nehézségét és az információtartalmat. A további értékeléshez figyelembe vettük a jogszabályi és döntés-előkészítési hátteret, valamint a szabályozás és a tájékoztatás lehetőségeit. Ezen belül kitértünk a tájvédelmi és mezőgazdálkodási (tájhasználati) jogszabályi háttérre, a hazai és EU adatszolgáltatási kötelezettségek felmérésére, a tájvédelmi és agrár-környezetvédelmi programok működésének, intézményrendszerének felmérésére. Módszertani összegzést végeztünk az agráralkalmasság-környezetérzékenység, a mezőgazdasági termelési alkalmasság, az agroökológiai érték, illetve a környezeti érzékenységének területén. Harmadik tanulmányunkban összekapcsoltuk a modelleket és az adatbázisokat, majd összeállítottuk a lehetséges paraméterkészletet (indikátorokat). Javasoltindikátorainkat a Tudomány Napja alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémián 2006-ban elhangzott előadásunk alapján mutatjuk be. Ezek a következők: a, táji indikátorok: 1. tájmintázat, 2. tájtagoltság, 3. táj- használati állandóság, 4. összekapcsoltság (konnektivitás), 5. a táj egészségi állapota; b, agrár-környezetgaz- dálkodási indikátorok: 1. a programokba bevitt területek nagysága és célprogramonkénti megoszlása, 2. a nagytáblás és kisparcellás termesztés aránya (ezen belül, extenzív és intenzív művelési arány), 3. nitrogén kibocsátás (szerves+szervetlen), 4. erózió. A kiválasztott indikátorok feldolgozásának szempontjai, főbb pontjai az alábbiak: az indikátor neve, az indikátor kiválasztásának indoklása, az indikátor definiálása, az indikátor mérési/becslési lehetőségei (a felhasználható térképekkel és adatbázisokkal), az indikátorral tervezett monitoring-tevékenység.
Hivatkozások
Barabási A. L. 2002: Linked. The new science of networks.
Barta K. 2004: Talajeróziós modellépítés a EUROSEM modell nyomán. Doktori (PhD) disszertáció. Szeged, p. 84
Blaschke, T. 2000: Die Vernetzung von Landschaftselementen: Die Rolle von GIS in der Landschaftsplanung. Landschaftsplanung und GIS 6., p. 17-26.
Blume, H. P., Sukopp, H. 1976: Ökologische Bedeutung anthropogener Bodenveränderungen. Vegetationskunde Heft 10. Bonn-Bad Godesberg, p. 75-89.
Centeri Cs. 2002: A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés. 51: 211-222.
Centeri, Cs., Barta, K., Jakab, G., Bíró, Zs., Császár, A. 2004: Comparison of the results of soil loss prediction with WEPP and EUROSEM models based on 'in situ' soil loss measurements. Conference Proceedings of the 4th International Congress of the ESSC, p. 355-357.
Csorba P. 2005: Kistájaink tájökológiai felszabdaltsága a településhálózat és a közlekedési infrastruktúra hatására. Földrajzi Értesítő, 54: 243-263.
Forman, R. T. T. 1995: Land Mosaics: The Ecology of Landscapes and Regions. Cambridge University Press, Cambridge, UK https://doi.org/10.1017/9781107050327
Goodwin, B. J., Fahrig, L. 2002: How does landscape structure influence landscape connectivity? Oikos 99: 552-570. https://doi.org/10.1034/j.1600-0706.2002.11824.x
Gustafson, E. J. 1998: Quantifying landscape spatial pattern: what is state of the art? Ecosystems 1: 143-156. https://doi.org/10.1007/s100219900011
Huszár T. 1999: Talajerózió-becslés az EPIC-EROTOP módszerrel. Földrajzi Értesítő, 48: 189-198.
Mcgarigal, K., Holmes, C. 2002: Fragstats: Spatial pattern analysis devloped for quantifying landscape structure. USDA Forest Service, Pacific Northwest Research Station, Corvallis, OR.
Merriam, G. 1984: Connectivity: a fundamental ecological characteristic of landscape pattern. In: Brandt, J., Agger, P. (eds.): Proceedings of the First International Seminar on Methodology in Landscape Ecological Research and Planning Vol. I. Roskilde Universitessforlag GeoRue, Roskilde, Denmark) p. 5-15.
Milne, B. T. 1988: Measuring the fractal geometry of landscapes. Appl. Mathem. Comput. 27: 67-79. https://doi.org/10.1016/0096-3003(88)90099-9
Németh T. 1996: Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI, Budapest
Taylor, P. D., Fahrig, L., Henein, K., Merriam, G. 1993: Connectivity is a vital element of landscape structure. Oikos 68: 571-573. https://doi.org/10.2307/3544927
Termelői adatbázis, MVH, 2006.
Tóth A., Szalai Z., Jakab G., Kertész Á., Bádonyi K., Mészáros E. 2001: Talajpusztulás modellezése a MEDRUSH modell alkalmazásával. Földrajzi Értesítő, 49: 1-4.
Turner, M. G. 1989: Landscape ecology: the effect of pattern on process. Annual Review of Ecology and Systematics 20: 171-197. https://doi.org/10.1146/annurev.es.20.110189.001131
Wiensr J. A., Milne B. T. 1989: Scaling of 'landscapes' in landscape ecology, or, landscape ecology from a beetle's perspective. Landscape Ecology 3: 87-96. https://doi.org/10.1007/BF00131172
Wischmeier, W. H., Smith, D. D. 1978: Predicting rainfall erosion losses. USDA Agriculture Handbook 537, Washington, D. C., p. 58
Working document VI/43512/02 Final on common indicators for monitoring the planning of Rural development and working document VI/12004/00. Common Evaluation Question with Criteria and Indicators
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Barczi Attila, Csorba Péter, Lóczy Dénes, Mezősi Gábor, Konkolyné Gyuró Éva, Bardóczyné Székely Emőke, Csima Péter, Kollányi László, Gergely Erzsébet, Farkas Szilvia, Ángyán József, Podmaniczky László, Pirkó Béla, Joó Katalin, Centeri Csaba, Grónás Viktor, Vona Márton, Pető Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
