A gyepű mint kultúrtájtípus Székelyföldön

Szerzők

  • Ambrus Tünde Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4089

Kulcsszavak:

gyepűrendszer, településszerkezet, tízesek, mentális tér, örökségvédelem, tájhasznosítás

Absztrakt

Székelyföld tájértékelése nem értelmezhető a történeti funkció vizsgálata nélkül. A forrásértékű okleveles történeti adatok hiányában azonban a gyepűrendszer kialakításához kapcsolódó tízesek létrejöttének kérdésére nehéz egyértelmű választ adni, nehéz pontosan rekonstruálni azt a sajátos településszerkezetet, amit a Árpád-kor haditechnikája megkövetelt a letelepítéskor. Nem véletlen, hogy a múlt századtól napjainkig a történeti, néprajzi monográfiák, útikönyvek is csak említést tesznek róla a székelység kapcsán. A feledésbe merülés súlyát, a tízesekhez kapcsolódó ismeretek fontosságát azonban mindenképpen érezniük kellett a kutatóknak. A rendelkezésre álló szakirodalmak, térképek, valamint a kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtő módszerek segítségével végzett empirikus kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a tízesek a tájgenezis döntő fázisait meghatározták, és a mai napig rányomják bélyegüket a táj alapszerkezetére. A táj lakói pedig átörökítették hadiszervezetük ősi emlékeit, életmódbeli hagyományait, szokásait. Mivel a mai kor ritmusa a székely ember gondolkodását, tájvédelmét, -használatát is veszélyezteti, fontos, hogy a rendszert kidolgozó elődök példáját – amely összehangolt fegyelem, gondolkodás és tevékenység szimbiózisának eredménye – számon tartsuk és ismertessük. Nem egy romantikus faluszerkezet visszaállításáról van szó, társadalmi-gazdasági-politikai keretszükséglet követeli meg a falutízesek fennmaradását.

Információk a szerzőről

  • Ambrus Tünde, Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

    tundea@gamma.ttk.pte.hu

Hivatkozások

Ambrus T. 2006: Falutízesek a székely székek településszerkezetében Csík- és Kászonszék példáján. In. Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében Település a tájban. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 22–29.

Ambrus T. 2008: A székelyföldi falutízesek a turizmus fókuszában Mentális térképek a kistérségi hatókörű kutatásban. Kézirat. 12p.

Ambrus T, Csapó O. (2007): Ha a táj szab az életnek teret – a természeti adottságok szerepe a településszerkezet kialakulásában a székely falutízesek és az őrségi szerek példáján. In Máthé Cs., Mócsy I., Urák I., Zsigmond A. (szerk.) III. Kárpát-medencei környezettudományi Konferencia tudományos közleménye, Kolozsvár, pp. 43–49.

Aubert A. 2001: A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon. Turizmus Bulletin 5. évfolyam 1. szám pp. 44–49.

Babbie, E. 2000: A társadalmtudományi kutatás gyakorlata. – Balassi Kiadó, Budapest, pp. 30–491. Cséfalvay Z. 1989:„Behaviorista forradalom” a geográfiában. In. Földrajzi Értesítő 38 (1–2): 145–165. Cséfalvay Z. 1990: Térképek a fejekben. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 156 p.

Downs, R. M. 1970: Geographicalspace perception. – In. Cséfalvai Z. 1989: „Behaviorista forradalom” a geográfiában. – In. Földrajzi Értesítő 38 (1–2), pp. 147–165.

Egyed Á. 2006: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. – Pállás Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 318 p.

Elekes T. 2008: A földrajzi tényezők szerepe a településfejlődésben. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 2008. 160 p.

Endes M. 1938: Csík-, Gyergyó-Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. – Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 1–96.

Fodor F. 1936: Adatok a magyar gyepük földrajzához. – In. Hadtörténeti közlemények 37. évf., pp. 113–144.

Gál V. 2006: Középiskolás vizsgálati csoportok Dél-Dunántúl képe kognitív térképeken. – In. Pap N. (szerk.): A Balatontól az Adriáig. – Lomart Kiadó, Pécs, pp. 201–210.

Györffy, Gy. 1990: A magyarság keleti elemei,. Budapest: Gondolat Kiadó, pp. 5–43. Gyuricza L. 2008: Turizmus nemzetközi földrajza. – Dialog Campus Kiadó, Pécs, 302 p. Hargita 2005: Képes megyeatlasz. Topo Service Rt. Csíkszereda, pp. 17–142.

Herényi I. (1998), Párhuzam a nyugati és keleti végvidék között, Vasi Szemle, LII. évf. 2. sz.

Ilyés Z. 1999: A történeti védelmi táj szerveződése Gyimes példáján. In Füleky Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében, Gödölő pp. 325–330.

Ilyés Z. 2003: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben. Székelyföld, pp. 109–122. Imreh I. 1983: A törvényhozó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, pp. 7–271. Imreh I. 1973: A rendtartó székely falu. – Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 294 p.

Kánya J. 2003: A székelyek eredettörténete. – In. Horváth Gy. (szerk.): Székelyföld. MTA RKK. – Dialóg – Campus Kiadó, Budapest – Pécs, pp. 27–60.

Kogutowicz, K. 1930: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben I––––II. Szeged: Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete.

Kristó, Gy. (2002a), A székelyek eredete. Budapest: Balassi Kiadó, pp. 3–67.

Lakotár K. 2004: „Bennünk élő” szomszédainkról. – In. Iskolakultúra 14 (11), pp. 109–116

László M., László A. 2005: Székely telepítések a Kárpát-medencében (és azon is túl). In Pap N., Végh A. (szerk.): IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia A Kárpát-medence politikai Földrajza, PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 128–137.

Milleker R. 1939: A székely tízesek. – Debreceni Szemle, XIII. évf., januári 1 (128) szám.

Orbán B. 1868–1871: Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. 1–26 füzetek. – Helikon és a Magyar Könyvkiadó, Budapest.

Szabó J. 1999: Az Árpád-vonal katonaföldrajzi jelentősége. Földrajzi Közlemények CXXIII./XLVII./Kötet, 1–2 szám, pp. 62–64.

Spiegler P. 2006: A turisztikai imázs és a területi identitás jelentősége a térségi marketingben. Példák a Dél- Dunántúlról. Kézirat, 1–5 p.

Tóth J. 1998: A település fogalma. – In. Tóth J – Vuics T. (szerk.): Általános Társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, pp. 389–393.

Tüskés T. (1981): A nyugati kapu. – Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 292 p.

Varga G. 2001: A székelység eredete. Írástörténeti Kutató Intézet, Budapest.

Vámszer G. 2000: Helytörténeti adatok a hajdani Csík Vármegye (Csík, Gyergyó és Kászon) településtörténetéhez – Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 167 p.

Vámszer G. 1977: Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, adatok, gyűjtések (1930–1975). –Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, pp. 259–284.

Vofkori L. 2004: Utazások Székelyföldön. – Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, pp 8–36.

Zayzon, S. 1997: Településszerkezet Székelyföldön. Kézirat, 1–5 p.

Letöltések

Megjelent

2009-07-24

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A gyepű mint kultúrtájtípus Székelyföldön. (2009). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 7(1), 65-79. https://doi.org/10.56617/tl.4089

Hasonló cikkek

71-80 a 345-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.