Az Erysimum pieninicum és az Erysimum odoratum magjainak csírázóképessége különböző tárolási viszonyokat követően
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3991Kulcsszavak:
bennszülött faj, csírázás, folyékony nitrogén, hidegkezelés, magok tárolása, repcsény, védett fajAbsztrakt
Az Erysimum pieninicum és az E. odoratum alaktanilag, rendszertanilag és élőhely-preferenciáikat tekintve is egymáshoz közelálló fajok, ugyanakkor biogeográfiai elterjedésük jelentősen különböző. Az E. pieninicum egy nagyon szűk elterjedésű endemikus faj, amely csak Lengyelország DK-i részén fordul elő, míg az E. odoratum nem különösebben ritka Magyarországon és több környező országból is ismerjük előfordulásait. Jelen dolgozatunk célja a két faj csírázási tulajdonságainak vizsgálata volt, valamint annak elemzése, hogy a csírázásukban mutatkozó különbségek kapcsolatba hozhatók-e az elterjedésükben meg-figyelt különbséggel.
A csíráztatásokat megelőzően a magtételeket háromféle kezelésben részesítettük: 1) tárolás szobahőmérsékleten (RT); 2) tárolás szobahőmérsékleten, majd 40 napos hidegkezelés +4 °C-on közvetlenül a csíráztatást megelőzően (CT); 3) nyolc év tárolás folyékony nitrogénben (LN) (csak az E. pieninicum esetében). Ezután a magok felületét sterilizáltuk, majd azokat 1%-os agarral töltött Petri-csészékben csíráztattuk 25 napon át, 22°C-os állandó hőmérsékleten, természetes megvilágítás mellett.
Mindkét Erysimum faj nagyon gyors csírázásúnak bizonyult és megfigyeléseink alapján Czarnecka és Władyka (2007) rendszerében az “Erysimum wittmannii-típusú” csírázási csoportba sorolhatóak. Az E. odoratum minták a maximális csírázási érték tekintetében viszonylag alacsony (20% körüli) eredményt értek el, ami elmarad a korábban publikált irodalmi adatoktól. Az E. pieninicum igen magas csírázási eredményei (mintegy 97% és 99% az RT ill. CT kezelések esetén) megfelelnek a Czarnecka és Władyka által közölt eredményeknek. A hidegkezelés (CT) a vizsgált fajok csírázási eredményeit nem befolyásolta. A folyékony nitrogénben tárolt E. pieninicum magok jól megőrizték életképességüket, és nyolc év után 81,65 százalékos eredménnyel csíráztak. Tekintetbe véve a jelen dolgozatban közölt eredményeket, valamint más szerzők által publikált adatokat, az E. pieninicum csírázási viselkedése vélhetően érdemben nem hozható összefüggésbe a faj szűk földrajzi elterjedtségével. Az E. pieninicum és az E. odoratum magbiológiai tulajdonságai (génbanki viszonyok között a magok hosszan megőrződő életképessége, valamint a gyors, hidegkezelést sem igénylő csírázása) arra utalnak, hogy mindkét faj jó eséllyel sikeresen bevonható természetvédelmi és élőhely-restaurációs programokba.
Hivatkozások
Ball P. W. 2002: Erysimum L. - In: Tutin, T. G. et al. (eds.) Flora Europaea 1., pp: 325–335.
Barina Z. 2009: Brassicaceae (Cruciferae) – Keresztesvirágúak családja, pp: 168–192, in: Király G. (ed.) Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. [New Hungarian Herbal. The Vascular Plants of Hungary. Identification key.] Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. (in Hungarian)
Csontos P., Simkó H. 2008: A magyar repcsény (Erysimum odoratum Ehrh.) csírázásbiológiájának vizsgálata. Tájökológiai Lapok – Journal of Landscape Eology 6(3): 247–253. (in Hungarian)
Czarnecka B., Władyka M. 2007: Ecological meaning of seed size and shape for seed persistence and germinability in some mountain plants from the collection of the Botanical Garden in Lublin. Bulletin of Botanical Gardens, Museums & Collections 16: 3–10.
Czarnecka B., Władyka M., Franszczak-Być M. 2006: Flowering phenology of some mountain plants in the collection of the Botanical Garden in Lublin. Bulletin of Botanical Gardens, Museums & Collections 15: 79–86.
Grubb P. J. 1988: The uncoupling of disturbance and recruitment, two kinds of seed bank, and persistence of plant populations at the regional and local scales. Ann. Zool. Fennici 25: 23–36.
Karlsson L. M., Milberg P. 2002: Stratification responses in the late-germinating summer annual weed Erysimum cheiranthoides. Journal of Applied BotanyAngewandte Botanik 76(5–6): 172–175.
Maciejewska-Rutkowska I., Bednorz L., Fujiki T. 2007: SEM observations of pollen grains, fruits and seeds of the Pieniny Mountains (South Poland) endemic species Erysimum pieninicum (Zapał.) Pawł. (Brassicaceae). Acta Soc. Bot. Pol. 76(2): 127–132. https://doi.org/10.5586/asbp.2007.016
Michalkova E. 2000: Chromosome numbers of Erysimum odoratum (Brassicaceae) in Slovakia. Biologia 55(4): 381–385.
Mirek Z., Piekoś-Mirkowa H., Zajac A., Zajac M. 1995: Vascular plants of Poland: a checklist. (Polish botanical studies, guidebook series; no.15). W. Szafer Institute of Botany, Polish Academy of Sciences, Krakow, 303pp. (1 computer disk – ISBN 8385444386)
Pérez-García F., González-Benito M. E., Gómez-Campo C. 2007: High viability recorded in ultra-dry seeds of 37 species of Brassicaceae after almost 40 years of storage. Seed Science and Technology 35(1): 143–153. https://doi.org/10.15258/sst.2007.35.1.13
Piekoś-Mirkowa H., Mirek Z. 2003: Endemic taxa of vascular plants in the Polish Carpathians. Acta Soc. Bot. Pol. 72(3): 235–242. https://doi.org/10.5586/asbp.2003.031
Puchalski J. T., Gawryś W. 2007: Collection of protected law and endangered plants and species protected by Bern Convention in Polish botanical gardens. Bulletin of Botanical Gardens, Museums & Collections 16: 47–184. (in Polish)
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények (4., átdolgozott kiadás). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp. (in Hungarian)
Soó R. 1968: Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationisque Hungariae III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 506+51 pp. (in Hungarian)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Csontos Péter, Anna Rucinska, Jerzy T. Puchalski
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
