A platform vállalkozásoké a jövő?!
A platform üzleti modell a magyarországi kereskedelemben
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.2.pp.3-15Kulcsszavak:
üzleti modell, pipeline, platform, e-kereskedelem, vállalkozásAbsztrakt
Az elmúlt évek üzleti- és menedzsment irodalma alapján rendkívül népszerű szóösszetétellé vált az üzleti modell kifejezés. A cikk hazai és nemzetközi – elsősorban angol nyelvű – szakirodalmakra és adatbázisokra támaszkodva taglalja a hagyományos pipeline és az innovatív platform üzleti modell fogalmát, létjogosultságát, valamint sajátosságait. A digitalizációs forradalom hozadékaként a hagyományos lineáris értéklánc alapú vállalkozások mellett, a platform vállalkozások térnyerése vitathatatlan. Ezen cikk a vállalkozás, mint a gazdaság alapvető eleme, önálló jogi személy, különálló entitás definiálásával vezeti be az üzleti modell témakörét. A vállalkozás tulajdonságainak meghatározása után az innovatív platform üzleti modellek jelentőségének, térnyerésének okai és feltételeinek a taglalása következik. A platform és a pipeline típusú üzleti modell összehasonlítása alapjaiban vizsgálja a két típus közötti differenciákat. A platform gazdaság bevételei a Statista adatbázisai alapján, az Európai Unióban közel ötszörösére növekedtek a 2016-2020 közötti időszakban. Nagyságrendileg 3 milliárd euróról 14 milliárd euróra nőttek. Ehhez az értékhez a magyar platform gazdaság is hozzájárult. A cikk a Magyarországon működő platform vállalkozások hozzáférhetőségét, e-kereskedelmi tevékenységét néhány szegmensben tárja fel, a fogyasztói (keresleti) oldalról történő megközelítéssel. Többek között a 2010-2022-es évek magyarországi e-kereskedelem adatai (online-offline áruházak aránya, árbevétel, online vásárlások aránya a teljes lakosság százalékában, belföldi online megrendelések száma) által.
Hivatkozások
Arany, L. – Popovics, P. A. (2022a): Characteristic differences of an SME leader and a large company leader. SEA- Practical Application of Science. 10 (29), 91–96.
Arany, L. – Popovics, P. A. (2022b): The modern leader: the history of leadership styles and the most important qualities of a modern leader. Cross-Cultural Management Journal. 24 (2), 91–95, 2022.
Barakonyi, K. (2008): Üzleti modellek. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 39 (5), 2–14. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2008.05.01
Casadesus-Masanell, R. – Heilbron, J. (2015): The business model: Nature and benefits.33, 3–30. https://doi.org/10.1108/S0742-332220150000033002
European Commission. (2003): Green paper entrepreneurship in EU. Brussels.
Fehrer, J. A. – Woratschek, H. – Brodie, R. J. (2018): A systemic logic for platform business models. Journal of Service Management, 29(4), 546–568.
Guttentag, D. (2019): Progress on airbnb: A literature review. Journal of Hospitality and Tourism Technology, 10(4), 814–844. https://doi.org/10.1108/JHTT-08-2018-0075
Hagiu, A. – Rothman, S. (2016): Network effects aren't enough. Harvard Business Review, 94 (4), 65–71.
Hunyadi, L. – Vita, L. (2006): Statisztika közgazdászoknak. Központi Statisztikai Hivatal. Akadémiai Nyomda. 770.
KSH. (2020): A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/2020/01/index.html Letöltés dátuma: 2023. 03. 28
KSH. (2022): Internethasználók aránya [a 16–74 éves népesség százalékában]. https://www.ksh.hu/stadat_files/ikt/hu/ikt0029.html Letöltés dátuma: 2023. 03. 29
Morgan, M. S. (2001): Models, stories and the economic world. Journal of Economic Methodology, 8(3), 361–384. https://doi.org/10.1080/13501780110078972
Nábrádi, A. – Pető, K. – Balogh, V. – Szabó, E. (2008): A hatékonyság mérésének módszertana. Különböző szintű hatékonysági mutatók (parciális, komplex, társadalmi, vállalati, regionális, és makrogazdasági). In: Szűcs István. Hatékonyság a mezőgazdaságban: elmélet és gyakorlat.
Nábrádi, A. (2019): Vállalkozási ismeretek (harmadik kiadás). Debrecen: Debreceni Egyetem Center-Print Nyomda.
Porter, M. E. (1998): Competitive advantage. Creating and sustaining superior performance. New York: Free Press.
Srinivasan, R. (2021): Platform business models. Springer Singapore.
Rangaswamy, A. – Moch, N. – Felten, C. – van Bruggen, G. – Wieringa, J. E. – Wirtz, J. (2020): The role of marketing in digital business platforms. Journal of Interactive Marketing, 51, 72–90. https://doi.org/10.1016/j.intmar.2020.04.006
So, K. K. F. – Oh, H. – Min, S. (2018): Motivations and constraints of airbnb consumers: Findings from a mixed-methods approach. Tourism Management, 67. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2018.01.009
STATISTA. (2023): Number of internet users worldwide from 2005 to 2022. https://www.statista.com/statistics/273018/number-of-internet-users-worldwide/ Letöltés dátuma: 2023. 04. 11
Szűcs, I. (2004): Alkalmazott statisztika. Agroinform Kiadó.
United Nations. (2022): Day of eight billion. https://www.un.org/en/dayof8billion Letöltés dátuma: 2023. 04. 14
Van Alstyne, M. W. – Parker, G. G. – Choudary, S. P. (2016): Pipelines, platforms, and the new rules of strategy. Harvard Business Review. https://hbr.org/2016/04/pipelines-platforms-and-the-new-rules-of-strategy. Letöltés dátuma: 2023.04.06
Vida, V. – Popovics, P. A. (2020): Impact of the COVID-19 on Behaviour: A Survey of Different Aspects of Life of the Hungarian Population. Cross-Cultural Management Journal 22(2), 161–174. https://seaopenresearch.eu/Journals/articles/CMJ2020_I2_8.pdf
Wirtz, J. – So, K. K. F. – Mody, M. A. – Liu, S. Q. – Chun, H. H. (2019): Platforms in the peer-to-peer sharing economy. Journal of Service Management, 30(4), 452–483. https://doi.org/10.1108/JOSM-11-2018-0369
Zhu, F. – Furr, N. (2016): Products to platform: Making the leap. Harvard Business Review, 94 (4), 72–78. https://hbr.org/2016/04/products-to-platforms-making-the-leap Letöltés dátuma: 2023. 03. 24
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Arany László, Popovics Péter András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
