The Regional Distribution and Demographic Impacts of the Housing Allowance Program of the Vojvodina Economic Development Program
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.11.no.4.pp.77-94Keywords:
demographic trends, home creation, family support, economic development, VojvodinaAbstract
The relationship between demographic trends and economic performance has long been a central topic of scientific research. Population changes are determined by the number of births, deaths, and migration. In most developed countries, the birth rate has significantly decreased in recent decades. The population of Vojvodina and its neighboring countries, including Hungary, has been steadily declining in recent decades. This trend is consistent with demographic processes in developed countries worldwide. The aim of the Vojvodina Economic Development Program is providing subsidies to ensure people’s thriving in their homeland, with one of its key elements being home creation allowances linked to economic goals. The study examines the interconnections between demographic data and family support subsidies in Vojvodina, comparing it with population statistics from Hungary, its neighboring countries as well as several other European states. In addition to demographic analyses based on both domestic and international literature, the study briefly reviews the family and home creation allowance systems of Hungary and the Visegrád countries, with a particular focus on measures aimed at retaining population and improving families' housing conditions. The study explores the significance of such grants in terms of improving the demographic situation of communities in the examined areas.
References
Andorka, R. (2006): Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris.
Badis, R. (2017): Demográfiai folyamatok és etno-kulturális reprodukció vizsgálata a vajdasági magyarok körében, Identitás Kisebbségkutató Műhely, Zenta
Bálint L. ‒ Földházi E. ‒ Gödri I. ‒ Kovács K. ‒ Makay Zs. ‒ Monostori J. ‒ Murinkó L. ‒ Pongrácz T. (2011): Demográfiai jövőkép. NFFT, Műhelytanulmányok No.1., KSH Népes-ségtudományi Kutató Intézet, Budapest
Botev, N.i (2012): Population ageing in Central and Eastern Europe and its demographic and social context. European Journal of Ageing 9, pp 69–79, DOI: https://doi.org/10.1007/s10433-012-0217-9
Botos, K. ‒ Botos, J. (2012): Nyugdíjrendszerünk jövője, In. Kovács Erzsébet (szerk.): Nyugdíj és gyermekvállalása: tanulmánykötet, 2012. 180 p. Budapest, Gondolat, 2012. 115‒123. oldal
Botos, K. (2012): Nyugdíj, gazdaság, társadalom. Kairosz Kiadó, 181. oldal
Csizmadia, Z. (2018): Anyagi helyzet – gazdasági erőforrások, in Nagy Ádám (szerk.): Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016, Budapest, Excenter Kutatóközpont, 178–203.
Csizmadia, Z. (2022): Az ifjúság anyagi helyzete, in Nagy Ádám (szerk.): A lábjegyzeten is túl, Magyar ifjúságkutatás 2020, Budapest, Szociális Demokráciáért Intézet – Excenter Kutatóközpont, 134–161.
Éber Márk, Á. (2020): A csepp, A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete, Bu-dapest, Napvilág.
Fazekas, A. – Hamaric,s E. (2024): Az ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az otthonteremtési támogatások a felzárkózó települések metszetében, Máltai Tanulmányok, 2024/1,
Fazekas, A. – Nagy, Á. – Monostori, K.r (2019): Generációs problématérkép, A fiatalok legégetőbb problémái a 2016-os ifjúságkutatás alapján, Szociálpedagógia, 7 (13), 58–73.
Fazekas, A. (2023): A státuszészlelés hatása a jövő tervezése és családalapításra, in Csepeli, Gy. – Örkény, A. (szerk.): kötő-jelek 2023, Válogatás az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola műhely tanulmányaiból, Budapest, ELTE TáTK, 8–21., https://tatk.elte.hu/dstore/document/2496/TaTK_Kotojelek_2023.pdf (letöltve: 2024. 10. 21.).
Ferge, Zs. (2000): A társadalom pereme és az emberi méltóság, Esély, 11 (1), 42–48., https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/79662/esely_2000_1_42.pdf?sequence=1 (letöltve: 2024. 10. 21.).
Gábos, A. (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai, PhD- értekezés, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, https://phd.lib.uni-corvinus. hu/79/1/gabos_andras.pdf (letöltve: 2024. 10. 21.).
Gábrity Molnár, I. (2005 a): Mit értünk szórványmagyarság alatt Vajdaságban? Létünk XXXV (3), Újvidék, p. 19–31.
Gábrity Molnár, I. (2005 b): Mit értünk szórvány magyarság alatt Vajdaságban? Létünk XXXV (3), Újvidék, p. 19–31.
Hegedüs, J. – Székely Judit (2022): Lakásárak, jövedelmek és területi egyenlőtlenségek, in Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2022, Bu-dapest, TÁRKI, 71–91., DOI: https://doi.org/10.61501/TRIP.2022.4
Kapitány B. ‒ Spéder Zs. (2015): Gyermekvállalás. In Monostori Judit ‒ Őri Péter ‒ Spéder Zsolt (2015) (szerk.): Demográfiai portré. KSH NKI, Budapest: 41–56. oldal
Őri, P. - Spéder, Zs. (2020): Folytonos átmenet: Magyarország népesedése 1920 és 2020 között, Statisztikai Szemle, 98. évf., 6. szám 481–521. old., DOI: https://doi.org/10.20311/stat2020.6.hu0481
Pátkainé Bende, A. (2022): A visegrádi országok válasza a demográfiai kihívásokra – fókuszban a családpolitika, Polgári Szemle, 18. évf. 1–3. szám, 235–249., DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2022.1117
Sági, J. – Tatay, T. – Lentner, CS. – Neumanné Virág, I. (2017): A család- és otthon-teremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai, Pénzügyi Szemle, 2017/2, 173-190
Sobotka, T. (2017): Childlessness in Europe: Re-constructing long-term trends among women born in 1900‒1972. In Kreyenfeld M., Konietzka D. (eds.), Childlessness in Eu-rope. Contexts, Causes, and Con-sequences, Springer, Chapter 9.
Online references:
KSH (2009): https://www.ksh.hu/szamlap/eletunk_eud.html (downloaded: 2024. 10. 09.)
KSH (2024): https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/V4_demografiai_jellemzok.pdf (downloaded: 2024. 10. 09.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Bálint Juhász
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
