Investigation of the unemployment – as a labor force – spatial structure in Békés County

Authors

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.02.2-17

Keywords:

munkaerőpiac, munkaerő-tartalék, lokációs hányados, korrelációs együttható

Abstract

In the framework of the research, on the one hand, we examined the Hungarian labor market databases and whether the employment objective of the Europe 2020 strategy is fulfilled at national and county level. On the other hand, we have undertaken to map the spatial concentration of registered jobseekers in the Békés County labor reserve, categorized by age and education, and its changes between 1993 and 2019.

Author Biographies

  • Tímea Győri, Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: gyoritimi05@gmail.com

  • Zoltán Egri, Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar

    főiskola docens
    E-mail: egri.zoltan@gk.szie.hu

References

Capello, R. (2007): A forecasting territorial model of regional growth: the MASST model. The Annals of Regional Science. Vol. 41. No. 4. 753–787. p. Forrás: DOI: http://doi.org/c5wxvk DOI: https://doi.org/10.1007/s00168-007-0146-2. ISSN 1742-1780

Csaba E. (1998): Munkanélküliség Magyarországon a kilencvenes években. Statisztikai Szemle. Vol. 76. No. 7-8. 571-583. p. ISSN 0039-0690

Egri Z. – Kőszegi I. R. (2018): A gazdasági-társadalmi (komplex) térszerkezet keletközép-európai képe. Területi Statisztika. Vol. 58.No. 1. 27–56. p. DOI: https://doi.org/10.15196/TS580102. ISSN 2064-8251

Egri Z. – Tánczos T. (2016): Spatial Layers and Spatial Structure in Central and Eastern Europe. Regional Statistics. Vol 5. No. 2. 34–61. p. ISSN2064-8251

Enyedi Gy. (2001): Településformáló folyamatok. Educatio Vol. 10. No. 4. 663–669. p.

Gecse G. – Nikodémus A. (2003): A hazai klaszterek lehatárolásának problémái – lokációs hányados. Területi Statisztika. Vol. 6. No. 6. 507–522. p. ISSN 0018-7828

Hunyadi L. (2000): A determinációs együttható. Statisztikai Szemle. Vol. 78. No. 9. 753–765. p. ISSN 0039-0690

Illés I. (2001): Az Alföld helyzetének és fejlődésének transznacionális tényező. In Csatári B. szerk.): Alföldi Tanulmányok 2000-2001 XVIII. Kötet. MTA-RKK ATI, Békéscsaba, 32-43. p.

Káposzta J. (2018): Az endogén források szerepe a vidék jó kormányzásának rendszerében. Studia Mundi – Economica. Vol. 5. No. 3. 62-69. p. DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi. 2018.05.03.62-69. ISSN 2415-9395

Káposzta J. – Tóth T. (2014): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó. 168 p. ISBN 978-963-269-402-3

Kövér Á. (2012): Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség a foglalkoztatáspolitikában. In: ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest, 585 p.

Központi Statisztikai Hivatal (2019): Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2019. január 1. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. ISSN 1217-2952

Lados M. szerk. (2014): A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet átalakulása. Győr, Universitas – Győr Nonprofit Kft. ISBN 978-615-5298-44-8

Lengyel I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Budapest, Akadémiai Kiadó. ISBN 978-963-05-8837-9

Lipták K (2014): Változó munkaerőpiac? Munkaerő-piaci előrejelzés ÉszakMagyarországon. Területi Statisztika. Vol. 54 No. 3. 220 p. ISSN 2064-8251

Miller P. et al (2001): Business clusters in the UK: a first assessment. Department of Trade and Industry, London.

Nemes Nagy J. szerk. (2005): Regionális elemzési módszerek. In: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest. (Regionális Tudományi Tanulmányok, 11.)

Rechnitzer J. et al. (2003): A gazdasági térszerkezet vizsgálatát elősegítő új dimenziók, illetve az ezzel kapcsolatos módszerek kutatása. In: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Területfejlesztési igazgatóság, Elemző és értékelő iroda, Budapest.

Rodenburg P. (2007): The remarkable palce of UV-curve in economic theory In: Tinbergen Institute Discussion Paper, University of Amsterdam, and Tinbergen Institute, Amsterdam, 34 p.

Romer P. M. (1994): The origins of endogenous growth. The Journal of Economic Perspectives. Vol. 8. No. 1. 3–22. p. Forrás: DOI: https://doi.org/10.1257/jep.8.1.3. ISSN 1944-7965

Tóthné Sikora G. (2002): Munkaerőpiaci ismeretek (oktatási segédlet). In: ME-GK Humán Erőforrás Tanszék, Miskolc, 97 p.

Vargha A. (2000): Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Budapest, Pólya Kiadó. ISBN 978-963-8580-95-5

Vas Zs. – Lengyel I. – Szakálné Kanó I. (2015): Regionális klaszterek és agglomerációs előnyök: feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom. Vol. 29. No. 3. 49-72. p. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.29.3.2697. ISSN 0237-7683

Vas Zs. (2009): Közelség és regionális klaszterek: a szoftveripar Szegeden. Tér és Társadalom. Vol. 23. No. 3. 127–145. p. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.23.3.1261. ISSN 0237-7683

Vita L. (2011): A statisztikai próbák gondolatvilága. Statisztikai Szemle. Vol. 89. No. 10-11. 1130-1149. p. ISSN 0039-0690

Wilcox R. R. (1998): How many discoveries have been lost by ignoring modern statistical methods? American Psychologist. Vol. 53. No. 3. 300-314. p. DOI: https://doi.org/10.1037/0003-066X.53.3.300

Zhang D. (2017): A Coefficient of Determination for Generalized Linear Models. The American Statistician. Vol. 71. No. 4. 310-316. p. DOI: https://doi.org/10.1080/00031305.2016.1256839

Published

2020-05-20