Ipari paradicsom palántanevelés vízdeficites öntözéssel
Kulcsszavak:
paradicsom, öntözés, palántanevelés, vízdeficit, stresszAbsztrakt
A globális klímaváltozás miatt a szabadföldi növénytermesztés egyre kockázatosabb a szélsőséges időjárási jelenségek miatt. A Duna-Tisza közén az előző évszázadokban az árvizek és a vízelvezetés volt a fő probléma, manapság a gyakori, hosszan tartó aszályos időszakok. A termesztés technológiánkban a vízvisszatartásra és víztakarékosságra kell összpontosítanunk. A talaj vízháztartását befolyásoló készítmények közül kísérletünkben a magyar fejlesztésű, biológiai termesztésben is használható, Water Retainer®-re (WR) esett a választásunk. Kutatásunk célja annak meghatározása volt, hogy miképpen befolyásolja a kijuttatott öntözővíz mennyiségét és a palánták növekedését a WR alkalmazása. A kísérletet a MATE Kertészettudományi Intézet Zöldségtermesztési Kutatóközpont (MATE KERTI ZKK) Kalocsai Kutatóállomásán végeztük. A magokat (Unorosso F1), áprilisban vetettük el. A vetés után a beöntözéshez két koncentrációban is alkalmaztuk a WR készítményt. Az egyik kezelésnél 1,5ml/m2, a másiknál pedig 2ml/m2 koncentrációban permeteztünk a vetés felszínére, és 50%-os vízmennyiséggel öntöztük mindkettőt. Két kezeletlen kontrollcsoportot is kialakítottunk 50 és 100 százalékos öntözéssel. A palántanevelési időszak végén megmértük a palánta magasságot, a valódi levelek számát és a szár átmérőjét. A mérés után a maradék palántát kiültettük a szántóföldre, amely további kezelésben nem részesült. Az igény szerinti öntözést és tápanyag utánpótlást csepegtető rendszerű öntözéssel valósítottuk meg. A betakarítási időszakban mértük az érett, zsendült, zöld és beteg bogyók számát és súlyát. Az érett bogyókból mintát vettünk és meghatároztuk a refrakciót. A palántanevelés során a WR készítménnyel kezelt vetéseket sikeresen felneveltük fele annyi öntözővíz alkalmazásával. A palántanevelés végén a mért paraméterek alapján kimutatható a víz stressz hatása. Az általunk vizsgált hat paraméterből betakarításkor két esetben mutattuk ki, 95%-os valószínűséggel a kezelések hatását, a zöld és zsendült bogyók száma szignifikánsan alacsonyabb volt, a palántakorban 100%-os öntözést kapott növények kiültetett parcelláin.
Hivatkozások
Davies, J. N., Hobson, G. E. 1981. The constituents of tomato fruit – the influence of environment, nutrition and genotype. CRC Critical Reviews in Food Science and Nutrition. 15 (3), 205–280. https://doi.org/10.1080/10408398109527317
Giovannucci, E., Ascherio A., Rimm E. B., Stampfer, M. J., Colditzand, G. A., Willtt, W.C. 1995. Intake of carotenoids and retino in relation to risk of prostate cancer. Journal of National Cancer Institute. 87 (23), 1767–1776. https://doi.org/10.1093/jnci/87.23.1767
Helyes, L. 1999. A paradicsom és termesztése. SYCA Szakkönyvszolgálat Budapest
Helyes, L. 2013. Gondolatok és eredmények az ipari paradicsom termesztéséről. Agrofórum. 24 (2) 32–36.
Helyes, L. 2015. Ipariparadicsom és fenntarthatóság. Kertészet és Szőlészet. 64 (3) 14–15.
Helyes, L., Dimény, J., Bőcs, A., Schober, G., Pék, Z. 2008a. The effect of water and potassium supplement on yield and lycopene content of processing tomato. Acta Horticulturae. 823, 103–108 https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2009.823.11
Helyes, L., Pék, Z., Lugasi, A. 2008b. Function of the variety technological traits and growing conditions on fruit components of tomato (LycopersiconLycopersicum L. Karsten) Acta Alimentaria. 37 (4) 427–436. https://doi.org/10.1556/AAlim.2008.0010
Ho, L. C. 2003. Genetic and cultivation manipulation for improving tomato fruit quality VIII International Symposium on the Processing Tomato. Acta Hortic. 613, 21–31. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2003.613.1
Jauregui, J. I., Lumbreras, M., Chavarri, M. J., Macua, J. I. 1999. Dry weight and brix degree correlation in different varieties of tomatoes intended for industrial processing. Acta Hortic. 487, 425–430. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1999.487.69
Lapushner, D., Bar, M., Gilboa, N., Frankel, R. 1990. Positive heterotic effects for °Brix in high solid F1 hybrid Cherry tomatoes. Acta Hortic. 277, 207–212. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1990.277.23
Macua, J. I, Lahoz, I., Arzoz, A., Garnica, J. 2003. The influence of irrigation cut-off time on the yield and quality of processing tomatoes. Acta Horic. 613, 151–153. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2003.613.18
Mahakun, N., Leeper, P. W., Burns, E. E.: 1979. Acidic constituents of various tomato fruit types. Journal of Food Science. 44 (4) 1241–1244. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.1979.tb03489.x
Milotay P., Schmidtné Szantner B., Molnár-Mondovics Á., Kis A., Tóth-Horgosi P. 2016. Paradicsom vízoldható szárazanyag tartalmának változása két eltérő évjáratban. XXII.. NövénynemesítésiTudományos Nap, Abstr. 104. ISBN 978-963-396-085-1.
Pék, Z., Szuvandzsiev, P., Neményi, A. Helyes, L. 2014. Effect of season and Irrigation on Yield Parameters and Soluble Solids Content of Processing Cherry Tomato. Acta Hortic. 1081, 197–202. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2015.1081.24
Ragab M. E. et al. 2019 Effect of irrigation systems on vegetative growth, fruit yield, quality and irrigation water use efficiency of tomato plants (Solanum lycopersicum L.) Grown under water stress conditions. Acta Scientific Agriculture. 3 (4) 172–183. https://actascientific.com/ASAG/pdf/ASAG-03-0409.pdf
Veit-Kohler, U., Krumbeinand, A., Kosegarten, H. 1999. Effect of different water supply on plant growth and fruit quality of Lycopersicon esculuntum. Journal of Plant Nutrition and Soil Science. 162 (6) 583–588. https://doi.org/10.1002/(SICI)1522-2624(199912)162:6<583::AID-JPLN583>3.0.CO;2-P
Warner, J., Tan C. S., Zhang, T. Q. 2007. Water management strategies to enhance fruit solids and yield of drip irrigated processing tomato. Canadian Journalof Plant Science. 87 (2), 345–353. https://doi.org/10.4141/P06-031
Waterandsoil 2020. https://www.waterandsoil.eu/how-it-works. People and Nature, 2 (2) 350–368. http://dx.doi.org/10.1002/pan3.10088
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Barbara Schmidt-Szantner, Tibor Gáll, Ágnes Molnár-Mondovics, Rita Tömösközi-Farkas, Zoltán Pék
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture