Aminosav-vizsgálatok az élelmiszeriparban – analitikai kihívások és megoldási lehetőségek
Kulcsszavak:
aminosav, fehérje-hidrolízis, kromatográfia, származékképzésAbsztrakt
Az egészséges táplálkozás fontos része a megfelelő fehérjebevitel is, mely mára már nem csupán az elfogyasztott fehérje mennyiségét, hanem a minőségét (emészthetőség, felépítő aminosavak minősége és mennyisége, egyéb antinutritív komponensek jelenléte) is jelenti. A fehérjéket felépítő aminosavak vizsgálatára egyre nagyobb igény mutatkozik, mely a fehérje és az aminosav molekulák sokféleségéből adódóan kihívások elé állítják mind a kutatókat, hatóságokat, mind pedig a műszergyártó cégeket is. Munkánk célja összefoglalást adni a fehérje hidrolízis, mint az aminosav analízis egyik kulcslépésének követelményeiről és nehézségeiről, a felszabadított aminosavak elválasztásának és detektálásának sokrétűségéről a hagyományos és újonnan fejlesztett módszerek bemutatásával arra keresve a választ, hogy lehetséges-e egy egységes, szabványosított módszer kialakítása az aminosavak meghatározására.
Hivatkozások
Aristoy, M.C., Toldrá, F. (2016): Amino Acids: Determination. In Encyclopedia of Food and Health (Eds.: Caballero, B., Finglas, P.M., Toldrá, F.) Academic Press, 2016, 141-148. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-384947-2.00027-1
Bank, R.A., Jansen, E.J., Beekman, B., te Koppele, J.M. (1996): Amino acid analysis by reversephase high- performance liquid chromatography: Improved derivatization and detection conditions with 9- fluorenylmethyl chloroformate. Analytical Biochemistry, 240(2):167-176. https://doi.org/10.1006/abio.1996.0346
Berisha, K., Bytyçi H., Mednyánszky, Zs., Kiss, E., Simon- Sarkadi, L. (2021): Amino acid and biogenic amine composition of busha cattle milk. Acta Alimentaria, 50(1):144-152. https://doi.org/10.1556/066.2020.00226
Darragh, A.J., Moughan, P.J (2008): The effect of hydrolysis time on amino acid analyis. Journal of AOAC Internaitonal, 88(3):888-893. https://doi.org/10.1093/jaoac/88.3.888
FAO/WHO (2011): Dietary protein quality evaluation in human nutrition. FAO food and nutrition paper 92. Gilani, G.S., Xiao, C., Lee, N. (2008): Need for accurate and standardized determination of amino acids and bioactive peptides for evaluating protein quality and potential health effects of foods and dietary supplements. Journal of AOAC International, 91(4):894–900. https://doi.org/10.1093/jaoac/91.4.894
Ilisz, I., Berkecz, R., Péter, A. (2008): Application of chiral derivatizing agents in the high performance liquid chromatographic separation of amino acid enantiomers: A review. Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis, 47(1):1–15. https://doi.org/10.1016/j.jpba.2007.12.013
Kabaha, K., Taralp, A., Cakmak, I., Ozturk, L. (2011): Accelerated hydrolysis method to estimate the amino acid content of wheat (Triticum durum Desf.) flour using microwave irradiation. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 59(7):2958–2965. https://doi.org/10.1021/jf103678c
Kaspar, H., Dettmer, K., Gronwald, W., Oefner, P.J. (2009): Advances in amino acid analysis. Analytical and Bioanalytical Chemistry, 393(2):445–452. https://doi.org/10.1007/s00216-008-2421-1
Marino, R., Iammarino, M., Santillo, A., Muscarella, M., Caroprese M., Albenzio M. (2010): Technical note: Rapid method for determination of amino acids in milk. Journal of Dairy Science, 93(6):2367–2370. https://doi.org/10.3168/jds.2009-3017
Mehta, B.M., Deeth, H.C. (2016): Blocked Lysine in Dairy Products: Formation, Occurrence, Analysis, and Nutritional Implications. Comprehensive Reviews in Food Science and Food Safety, 15:06-218. https://doi.org/10.1111/1541-4337.12178
Messia, M.C., Di Falco, T., Panfili, G., Marconi, E. (2008): Rapid determination of collagen in meat-based foods by microwave hydrolysis of proteins and HPAEC-PAD analysis of 4-hydroxyproline. Meat Science, 80(2):401–409. https://doi.org/10.1016/j.meatsci.2008.01.003
Moore, S., Stein, W.H. (1948): Photometric ninhydrin method for use in the chromatography of amino acids. The Journal of Biological Chemistry, 176(1):367- 388. https://doi.org/10.1016/s0021 9258(18)51034-6
Otter, D.E. (2012): Standardised methods for amino acid analysis of food. British Journal of Nutrition, 108:S230- S237. https://doi.org/10.1017/s0007114512002486
Önal, A. (2007): A review: Current analytical methods for the determination of biogenic amines in foods. Food Chemistry, 103(4):1475-1486. https://doi.org/10.1016/j.foodchem.2006.08.028
Rutherfurd, S.M., Dunn, B.M. (2011): Quantitative amino acid analysis. Current Protocols in Protein Science, 63(1):3.2.1–3.2.6. https://doi.org/10.1002/0471140864.ps0302s63
Rutherfurd, S.M., Gilani, G.S. (2009): Amino acid analysis. Current Protocols in Protein Science, Suppl. 58, Unit 11.9. https://doi.org/10.1002/0471140864.ps1109s58
Violi, J.P, Bishop, D.P., Padula, M.P., Steele, J.R., Rodgers, K.J. (2020): Considerations for amino acid analysis by liquid chromatography-tandem mass spectrometry: A tutorial review. TrAC Trends in Analytical Chemistry, 131:116018. https://doi.org/10.1016/j.trac.2020.116018
Zarándi M., Szolomájer, J. (2017): Amino acids: chemistry, diversity and physical properties, Amino Acids, Peptides and Proteins, 42:1-84. https://doi.org/10.1039/9781788010627-00001
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Lengyelné Kónya Éva, Berki Mária, Tömösköziné Farkas Rita, Abrankó László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
