Hal in vitro emésztési modellek kidolgozása haltenyésztés fenntarthatóságának elősegítése céljából

Szerzők

Kulcsszavak:

haltakarmány, in vitro emésztési modell

Absztrakt

A takarmány aminosav- és zsírsavösszetétele jelentősen befolyásolja a halhús érzékszervi és technológiai tulajdonságait. A takarmányok fehérjetartalma elsődlegesen fontos, mert ellentétben a növényekkel, az állatok, beleértve a halakat is, csak fehérjékből képesek a testfehérjéjüket felépíteni. Az aminosavak egy részét a halak szervezete nem képes előállítani, ezeket a takarmányból veszik fel. A haltáp állati és növényi eredetű fehérjeforrásai eltérő összetételben tartalmazzák a különböző aminosavakat, és minden fehérje emészthetősége más. A haltápokkal szembeni elvárás a jó emészthetőség, a fenntartható és gazdaságos beszerezhetőség. A kutatók új, alternativ fehérjedús takarmányalapanyagok (pl. rovarliszt) bevonásával próbálják fejleszteni a tápok biológiai értékét, hogy ezzel elérjék a halak megfelelő növekedését, a halminőség javítását. A bevezetésre kerülő haltakarmányok minőségének igazolására in vitro hal emésztési modellek fejlesztése a cél, amely nagy kihívást jelent a kutatók számára. A halak nagy diverzitása, az emésztési folyamat komplexitása, az emésztést befolyásoló tényezők sokfélesége, az in vivo fiziológiás körülmények imitálása rendkívül nehéz feladat.

Szerző életrajzok

  • Antal Otilia Tamara, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

    Levelező szerző
    Tudományos munktárs
    Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Élelmiszertudományi Kutatócsoport
    1118. Budapest, Villányi út 29-43.
    antal.otilia.tamara@uni-mate.hu

  • Nagy András, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

    Tudományos főmunktárs
    Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Élelmiszertudományi Kutatócsoport
    1118. Budapest, Villányi út 29-43.
    nagy.andras.dr@uni-mate.hu 

  • Takács Krisztina, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

    Tudományos főmunktárs
    Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Élelmiszertudományi Kutatócsoport
    1118. Budapest, Villányi út 29-43.
    takacs.krisztina@uni-mate.hu

Hivatkozások

Brodkorb, A., Egger, L., Alminger, M., Alvito, P., Assunçăo, R.,... & Recio, I. (2019): INFOGEST Static In Vitro Simulation of Gastrointestinal Food Digestion. Nature Protocols, 14(4):991–1014. https://doi.org/10.1038/s41596-018-0119-1

Hancz, Cs. (2011): Haltakarmányozás. https://docplayer.hu/3203439-Haltakarmanyozas-hancz-csaba.html, Hozzáférés időpontja: 2022.04.20.

Haug, A., Rřdbotten, R. Torunn Mydland, L. Christophersen, O.A. (2008): Increased broiler muscle carnosine and anserine following histidine supplementation of commercial broiler feed concentrate. Acta Agriculturae Scandinavica, 58:71- 77. https://doi.org/10.1080/09064700802213545

Henry, M., Gasco, L., Piccolo, G. & Fountoulaki, E. (2015): Review on the use of insects in the diet of farmed fish: Past and future. Animal Feed Science and Technology 203:1-22. https://doi.org/10.1016/j.anifeedsci.2015.03.001

Kumar, V., Wang, H., Lalgudi, R.S., Mcgraw, B., Cain, R., Rosentrater, K.A. (2019): Processed soybean meal as an alternative protein source for yellow perch(Perca flavescens) feed. Aquaculture Nutrition. 25,:917– 931. https://doi.org/10.1111/anu.12911

Minekus, M., Alminger, M., Alvito, P., Ballance, S., Bohn, T., Bourlieu, C., Carričre, F., Boutrou, R., Corredig, M., Dupont, D., Dufour, C., Egger, L., Golding, M., Karakaya, S., Kirkhus, B., Le Feunteun, S., Lesmes, U., Macierzanka, A., Mackie, A., Marze, S., McClements, D.J., Ménard, O., Recio, I., Santos, C.N., Singh, R.P., Vegarud, G.E., Wickham, M.S.J., Weitschies, W. & Brodkorb, A. (2014): A standardised static in vitro digestion method suitable for food – an international consensus. Food & Function, 5(6):1113–1124. https://doi.org/10.1039/c3fo60702j

Moyano, F.J, de Rodriganez, M.A.S., Diaz, M., Tacon, A.G.J. (2015): Application of in vitro digestibility methods in aquaculture: constraints and perspectives. Reviews in Aquaculture, 7(4):223- 242. https://doi.org/10.1111/raq.12065

Mulet-Cabero, A.I. , Egger, L., Portmann, R., Ménard, O., Marze, S., Minekus, M., Le Feunteun, S., Sarkar, A., Grundy, M.M., Carričre, F., Golding, M., Dupont, D., Recio, I., Brodkorb, A., Mackie, A. (2020): A standardised semi-dynamic in vitro digestion method suitable for food - an international consensus. Food Funct, 11(2):1702-1720. https://doi.org/10.1039/c9fo01293a

Olsson, C. (2011): The Gut. Gut anatomy and morphology. In: Encyclopedia of fish physiology. From genome to environment. (Szerk. Farrell, A.P., Stevens, E.D., Cech, J.J., Richard,s J.G.) Elsevier, London, Waltham, San Diego, pp. 1268-1275. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-374553-8.00071-x

Rust, M.B. (2002): Nutritional Physiology. In: Fish Nutrition. (Szerk. Halver, J.E., Harry, R.W.) Academic Press, San Diego, London, pp. 367-417. https://doi.org/10.1016/b978-012319652-1/50008-2

Toviho O.A., Bársony P. (2020): Insect based-protein: A new opportunity in animal nutrition. Acta Agraria Debreceniensis, 1:129-138. https://doi.org/10.34101/actaagrar/1/3744

Wang, R., Mohammadi, M., Mahboubi, A., Taherzadeh, M.J. (2021): In-vitro digestion models: a critical review for human and fish and a protocol for in-vitro digestion in fish. Bioengineered, 12(1):3040-3064. https://doi.org/10.1080/21655979.2021.1940769

Wulff, T., Petersen, J., Nřrrelykke, M.R., Jessen, F., Nielsen, H.H. (2012): Proteome analysis of pyloric ceca: a methodology for fish feed development? Journal of Agricultural and Food Chemistry, 60(34):8457-64. https://doi.org/10.1021/jf3016943

Wood, J.D., Richardson, R.I., Nute, G.R., Fisher, A.V., Campo, M.M., Kasapidou, E., Sheard, P.R., Enser, M. (2004): Effects of fatty acids on meat quality: a review. Meat Science 66:21-32. https://doi.org/10.1016/s0309-1740(03)00022-6

Yasumaru, F., Lemos, D. (2014): Species specific in vitro protein digestion (pH-stat) for fish: method development and application for juvenile rainbow trout (Oncorhynchus mykiss), cobia (Rahycentron canadum), and Nile tilapia (Oreochromis niloticus). Aquaculture, 426-427:74-84. https://doi.org/10.1016/j.aquaculture.2014.01.012

Letöltések

Megjelent

2022-12-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Hal in vitro emésztési modellek kidolgozása haltenyésztés fenntarthatóságának elősegítése céljából. (2022). ÉLELMISZER, TUDOMÁNY, TECHNOLÓGIA, 72(1-2), 24-31. https://journal.uni-mate.hu/index.php/ett/article/view/4738