Tőgymorfológiai vizsgálatok egy hazai jersey tenyészetben

Martina Orbán; Szabina Németh; Tamás Tóth; László Gulyás

Authors

Martina Orbán Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4.
Szabina Németh Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4.
Tamás Tóth Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4.
László Gulyás Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4.

Keywords:

jersey, udder morphology, teat’s distance, teat’s length, teat’s diameter, somatic cellnumber

Abstract

The authors held an udder morphology inquiry in a domestic first lactational Jersey pedigree cow flock (n = 268). Author’s aim was after collecting the udder’s morphologian characters together to find relation between the udder’s different parameters, such as udder depth, distances of the two forwards, two backwards, forward-backwards teats, length and diameter of the teats, as well as the milk’s somatic cell number. The udder area bordered by teats (cm²) and the teats’ volume (cm²) were calculated with using the formulas created by the authors. The examinated cow flock showed in cases of udder depth 37.2–39.0 cm, of the distance of the two forward teats 15.24–16.70 cm, in case of the backward teats the same distance was 8.16–10.43 cm, of the forward and the backward teats
12.60–14.17 cm, of the length of teat 5.03–5.43 cm and of the teat’s diamater 18.12–18.8 cm rates. The average somatic cellnumber was 238 tousand/ml. Statistically proved (P < 0.05) negative coherence was observed on the flock level as well as in case of troops of bull descendants between the somatic cellnumber and the udder depth (r = -0.12), - the distance of the two forward teats (r = -0.22), - the distance of the two backward teats (r = -0.26), the distance of the forward and the backward teats (r = -0.25) and between the diameter of udder teats (r = -0.21). The results of the inquiries call attention to the fact, that the somatic cellnumber’s fluctuation can be determinated beside by many other influential facts (eg. feeding, milking and farming technology, management) also by the udder morfology.

Author Biography

Martina Orbán, Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4.

corresponding author
orbanmartina@freemail.hu

References

Báder E., Kiss I., Horváth S. (1988): Tőgybimbók elhelyeződésének összehasonlító vizsgálata különböző keresztezési konstrukciókba tartozó teheneknél. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, XXX. 1. 27–36.

Báder E., Kiss I., Horváth S. (1988): Tőgybimbó méretek- tőgybimbó hossza- összehasonlító vizsgálata különböző keresztezési konstrukciókba tartozó teheneknél. Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, XXX. 1. 5–15.

Berke P. (1958): A tőgy működésének értékelésére szolgáló módszer kidolgozása. Állattenyésztés. Budapest, 101–112.

Béri B. (2002): Koncentrált Tejű Fajták Tenyésztő Egyesülete, Tenyésztési Program. Debrecen, 2–3.

Bianconi, G., Negretti, P. (1999): Relations between morphological parameters of sporting horse surveyed by maen of computer image analysis. Proc. A.S.P. A. XII. Congr., Piecenza, Italy, 791–793.

Dohy J. (1985): A tőgygyulladás elleni védekezés genetikai lehetőségei. Tudomány és Mezőgazdaság, 4. 24–27.

Dohy J. (1999): A tőgyegészségügy genetikai kérdései. A minőség időszerű kérdései a tejgazdaságban. III. Tejtermelési tanácskozás. Keszthely.

Gere T., Pettner K., Tóth S., Amin A. (1999): A szomatikus sejtszám összefüggései különböző tejtermelési mutatókkal. Állattenyésztés és Takarmányozás, 5. 525–540.

Gulyás L. (2002): A nyerstej szomatikus sejtszámát befolyásoló néhány biológiai és környezeti tényező vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés, Mosonmagyaróvár.

Hámori D. (1971): A gépi fejhetőség tenyésztési és tőgyegészségügyi összefüggései. Állattenyésztés, 20(2) 127–138.

Húth B. (2004): A gépi fejhetőség javítására irányuló szelekció lehetőségei a magyartarka fajtában. Doktori (PhD) értekezés, Kaposvár, 11–86.

Illés A. (1968): A gépi fejés elterjesztése érdekében szükséges fejéstechnikai vizsgálatok. ÁKI Közleményei, Budapest, 33–39.

Iváncsics J. (1991): A tejtermelés a szarvasmarha-tenyésztésben. MTA doktori értekezés. Mosonmagyaróvár.

Iváncsics J., Kovácsné Gaál K. (1998): Tanulmányi segédlet az általános állattenyésztéstanhoz. PATE, Mosonmagyaróvár.

Katona F. (1991): A gépi fejés technológiája a fejés tőgyegészségügyi aspektusai. Előadás a ATE Szakmérnöki kurzusán.

Lojda, L., Staviková, M., Zaková, M. (1980): In: Bassalik-Chabielska, L., Ryniewicz, Z. (ed) (1980): Resistant factors and genetic aspects of mastitis control. Proc. Int. Conf. Jablona-Poland. 261–276.

McDaniel, B.T. (1984): Progeny testing of diesease resistance and stayability. In: Progeny tseting methods in dairy cattle. Bulletin of IDF/EAAP Symp. Prauge, 173–176.

Monardes, H.G., Ceu, R.I., Hayes, J.F. (1990): Relationship of calving ease with type traits. J. Dairy Sci., 73(12) 3586–3590. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(90)79060-1

Orbán M., Gulyás L. (2008): Különböző szarvasmarhafajáták tőgymorfológiai vizsgálata. Előadás. L. Georgikon Napok, Keszthely (szeptember 25–26.).

Ryniewicz, Z. (1980): In: Bassalik-Chabielska, L.- Ryniewicz, Z. (ed) (1980): Resistant factors and genetic aspects of mastitis control. Proc. Int. Conf. Jablona-Poland, 285–303.

Sipos M., Szentléleki A., Zándoki R., Mag L., Tőzsér J. (2006): Holstein-fríz tehenek tőgybimbó alakulásának értékelése digitális videokép-analízissel egy tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55(1) 1–11.

Süpek Z., Bedő S., Szőcs E. (1993): A tőgygyulladás néhány összefüggésének vizsgálata nagyüzemi tehénállományban. Állattenyésztés és takarmányozás, 42(5) 393–406.

Szajkó L., Kósa L. (1971): A tej mennyiségének változása szubklinikai tőgygyulladás hatására. Állattenyésztés, 20(1) 31–39.

Thomas, C.L., Vinson, W.E., Pearson, R.E (1984): Relationships between Linear Type Scores, Objective Type Measures, and Indicators of Mastitis. J. Dairy Sci., 67(6) 1281–1292. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(84)81435-6

Tőzsér J., Sutta J., Bedő S. (2000): Videókép-analízis alkalmazása a szarvasmarhák testméretének értékelésében. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(5) 385–392.

Unger A. (1993): Tejtermelési és tejhigiéniai ismeretek. Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet kiadványa. Mosonmagyaróvár.