Állati eredetű veszélyes hulladék, komposztálással történő ártalmatlanítási módszereinek hatékonysága az ATEVSZOLG Zrt. telephelyein
Absztrakt
Újrahasznosítható szerves hulladék az emberi tevékenység velejárójaként sok helyen keletkezik, kezelése az emberi társadalomban fontos környezetvédelmi és közegészségügyi feladatként jelentkezik, az eltakarítása, ártalmatlanítása óriási erőfeszítéseket igényel világszerte, és rengeteg költséggel jár.
Alapvető változást a kezelés szabályaiban és a termékek hasznosításának lehetőségeiben az átvihető szivacsos agyvelőbántalmak (továbbiakban TSE) megjelenése okozott, bár Magyarországon ez a betegség még soha nem fordult elő. 2001-től nálunk is alkalmazni kellett az állati eredetű termékek jelentős import és export forgalmára tekintettel az Európai Unióban megszabott előírásokat, ezért jelentősen csökkent az állati hulladékból készült termékek újrahasznosításának lehetősége. Ma a feldolgozás újrahasznosítással vagy végső ártalmatlanítással valósul meg. Az újrahasznosítás jelentősége abban nyilvánul meg, hogy miközben a természetes környezet terhelését minimalizáljuk, a hulladék anyagaiban rejlő értékeket kihasználjuk.
Komposztálással csökkenthetjük a keletkezett hulladék mennyiségét, és az érett komposzt alkalmas a talaj javítására, termőképességének fokozására. A tápanyagok olyan formában vannak jelen benne, hogy azokat a növények fel tudják venni, javul a talaj szerkezete, vízháztartása és nő a biológiai aktivitása.
Figyelembe kell azonban venni, hogy az érett komposzt talajba juttatásával veszélyes hulladékot diszpergálunk a környezetben. A komposztálási technológiákkal szemben elengedhetetlen követelmény, hogy az érés során az alapanyagban lévő patogén szervezetek elpusztuljanak.
Hivatkozások
ATEV Zrt. (2005): Minőségirányítási kézikönyv. 05. 20.
ATEVSZOLG Zrt. (2002): Hulladékkezelési utasítás az ATEVSZOLG Zrt. Hódmezővásárhelyi telephelyén
ATEVSZOLG Zrt. (2004): Technológiai utasítás, a GORE technológiájú komposztálási tevékenységre az ATEVSZOLG Zrt. Győri telephelyén.
ATEVSZOLG Zrt. (2006) Minőségirányítási kézikönyv
ATEVSZOLG Zrt. (2004) Technológiai utasítás, a kísérleti technológiájú komposztálási tevékenységre az ATEVSZOLG Zrt. Solti telephelyén
Barótfi I. (2000): Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó Bp. p. 352.
Bihariné Krekó I. (2006): Komposztálás, Környezetünk Magazin, 2006/02 p. 5–7.
Fehér B.-né (2001): A komposzt tápanyagtartalma és haszna, Mezőhír, 5(9) 25–26.
Feketéné Horváth A. (2002): Állati eredetű hulladékok kezelése, Agrárágazat, 2002/05 p. 32.
Hegedűs M. – Schmidt J. – Rafai P. (1998): Állati eredetű melléktermékek hasznosítása, Mezőgazda Kiadó, Budapest p. 366.
Kárpáti A. (2002): Szennyvíziszap rothasztás és komposztálás. Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszék, p. 93.
Késmárki I. – Petróczki F. (2003): Komposztálás – zöldtrágyázás, Agronapló, 7(7) 19.
Kovács K. (2006): A megújuló energiához kell a komoly stratégia, Magyar Hírlap, 2006. 02. 15., p. 5.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Hazánk környezeti állapota (2005)
Lampkin, N. (1990): Organic Farming. Press Books and Videos, United Kingdom, p. 715.
Rabi B. (2005): Magas szerves anyag tartalmú hulladékok biológiai módszerekkel történő ártalmatlanítási lehetőségei, ATEVSZOLG ZRt. Budapest, p. 29.
Vermes L – Alexa L. – Forró E. (2006): A minőségi komposzt készítésének követelményei, Magyar Minőségi Komposzt Társaság, Gödöllő, p. 25.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Tóth Zsuzsanna, Szabóné Willin Erzsébet
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
