A magyar húshasznú szarvasmarhát tartó vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése

Szerzők

  • Mészáros Kornélia Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter K. utca 1.

Kulcsszavak:

befektetett és forgó eszközök, uniós csatlakozás, uniós támogatások

Absztrakt

Az Európai Uniós csatlakozás után egyrészről megnyíltak hazánk számára az uniós piacok, másrészről a támogatások is fokozatosan lehívhatóvá váltak a magyar gazdák részére. Mindezektől a jövedelemtermelő képesség növekedését és a vagyoni helyzet javulását várták szakemberek. Az AKI adatbázisában szereplő húsmarha tartó vállalkozásokról elmondható, hogy 2003, 2006 és 2009-ben javult a vagyoni és jövedelmezőségi helyzetük, amelyet a válság azonban az utolsó vizsgált évben (2012) kissé visszavetett. A vállalkozások saját tőke állománya nőtt, a kötelezettségek csökkentek, az eszközállomány fejlesztése azonban elmaradt és a beruházási kedv is nagyon alacsony volt.
A hitelfelvétel elkerülése visszavezethető a pénzügyi helyzet bizonytalanságára és a hitellehetőségek beszűkülésére. Az átlagos vagyongyarapodás 2012-re csökkent. Mindez előrevetítheti, hogy az egyre élesedő versenyben az uniós piacokon Magyarország nem lesz képes versenyelőnyt elérni.
A tanulmány rámutatott arra is, hogy a támogatások mértékének fokozatos emelése jelentősen javítja a jövedelmezőségi helyzetet, ugyanakkor ezek nélkül nem érnének el nyereséget az egyes vállalkozások.

Információk a szerzőről

  • Mészáros Kornélia, Szent István Egyetem, 2100 Gödöllő, Páter K. utca 1.

    me.kornelia@gmail.com

Hivatkozások

Buzás, Gy., Szabó, F. (2009): Húsmarha tenyésztési ismeretek: A marhahús termelés jövedelmezőségi viszonyai (II. rész). Magyar Állattenyésztők Lapja, 37(3) 6–7.

Csonka, A., Kemény, G. (2005): A marhahizlalás gazdaságosságának vizsgálata egy Somogy megyei vállalkozásban. Gazdálkodás, 49(3) 72–78.

Fehér, I., Fejős, R. (2006): Az EU csatlakozás hatása a magyar élelmiszerpolitikára és élelmiszerszabályozásra. pp. 7–34. In: Szűcs, I. (szerk.): A fenntartható mezőgazdaság közgazdaságtana. SZIE Egyetemi Kiadó, Gödöllő, 158.

Fülöp, Gy. (2009): Természetkímélő gyepgazdálkodás I., Szaktanácsadás. Letöltve: 2010 03.02. http://www.biokultura.org/szaktanacsadas/publikaciok/gyepgazdalkodas1.htm

Illés, B. Cs. (1992): A juhágazat jövedelmezőségét befolyásoló tényezők vizsgálata, a versenyképesség növelésének lehetőségei. Kandidátusi disszertáció, Gödöllő, 201.

Illés, B. Cs. (1998): Az állattenyésztési ágazatok versenyképességének értékelése, figyelemmel a várható mezőgazdasági struktúraváltozásokra. Tudományos Közlemények, GATE GTK, 1. 187–193.

Illés, B. Cs., Dunay, A., Pataki, L. (2012): The impact of EU-accession on the economic support level of farms in Visegrad countries. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists, 14(6) 95–98.

Keszthelyi, Sz., Pesti, Cs. (2009): A tesztüzemi információs rendszer 2008. évi eredményei. Agrárgazdasági Információk. AKI, Budapest, 3. 147.

Kovács, G. (2008): A támogatások szerepe a hazai mezőgazdaságban. Gazdálkodás, 53(6) 544–559.

Márton, I. (2003): A húsmarha tenyésztésének gyakorlata. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 122.

Mészáros, K., Gábrielné Tőzsér, Gy. (2014): Az élő szarvasmarha és a marhahús külkereskedelmének elemzése a V4-es országokban. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, 10(1) 14–20.

MVH (2005): Agrártámogatási ABC. Az MVH jogcímei dióhéjban. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési Hivatal, Budapest, 60.

Pataki, L. (2003): A tőkeellátás és a tőkeszerkezet változása és annak hatása a Heves megyei agrárvállalkozások gazdálkodására. Doktori (PhD) értekezés, Gödöllő, 193.

Popp, J., Molnár, A. (2010): Közös Agrárpolitika 2013 után: kihívások és lehetséges válaszok. Gazdálkodás, 54(1) 2–25.

Sabján, J., Sutus, I. (2003): Vezetői számvitel az agrártermelésben. Szaktudás Kiadóház, Budapest, 253.

Stefler, J. (2002): A magyartarka fajta szerepe és perspektívája a kisüzemi szarvasmarhatartásban. A magyartarka, 2(3) 12–13.

Szabó, F. (2008): Állattenyésztésünk és az EU tagság. Állattenyésztők Társasága. pp. 52–57. In: Szűcs, I. (szerk.): Az EU-tagság hatása a magyar agrárgazdaságra (MAE-szemmel). Magyar Agrártudományi Egyesület. Budapest. 138.

Szakács, I. (2009): Számvitel A-tól Z-ig. CompLex Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 1086.

Székely, Cs., Dunay, A. (2002): Az EU csatlakozás várható hatásai a magyar mezőgazdasági vállalkozásokra. Gazdálkodás, 46(6) 1–12.

Szűcs, I. (2005): A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései. Szerk.: Szűcs, I. Budapest Szaktudás Kiadóház, 207.

Törőné Dunay, A. (2012): Az EU agrártámogatási rendszerének változásai és a csatlakozás hatása a mezőgazdasági vállalkozásokra. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 173.

Valkó, G., Kincses, Á. (2014): A gazdaságok hosszútávú fennmaradását valószínűsítő tényezők a mezőgazdaságban. Gazdálkodás, 58(1) 3–12.

Letöltések

Megjelent

2014-12-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Mészáros, K. (2014). A magyar húshasznú szarvasmarhát tartó vállalkozások vagyoni és jövedelmi helyzetének elemzése. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 10(2), 146-156. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6687

Hasonló cikkek

11-20 a 147-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.