A magyar lovasíjász lovak tartása, takarmányozása, képzése, személyisége

Szerzők

  • Gál Tímea Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar
  • Tóthné Maros Katalin Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar

Kulcsszavak:

ló, vérmérséklet, lótartás, lovasíjászat

Absztrakt

Számos, a szakirodalomban leírt kutatás igazolta, hogy lovak esetében a megfelelő vérmérséklet vagy személyiség a mindennapi használhatóság egyik alapfeltétele. Éppen ezért sok vizsgálatot végeztek már a különböző használati célú lovak személyiségének kiderítésére. Ismereteim szerint lovasíjász lovakról még nem készült semmilyen tudományos felmérés. Nem csak személyiségüket, de általános jellemzőiket (kor, nem, fajta, szín) tartásuk, takarmányozásuk, körülményeit, képzésük rendszerét és egészségügyi állapotukat sem vizsgálták még. Célunk az volt, hogy mindezek kérdőíves felmérésével általános képet kapjunk a Magyarországon lovasíjászatra használt lovakról. Tizenöt különböző lovasíjász egyesületnél, 60 lóról gyűjtöttünk adatokat. Megállapítható, hogy a nemek aránya kiegyensúlyozott a kancák és a heréltek közt (a mének száma elenyésző), a lovak életkora leggyakrabban 5 és 17 év között mozog. A fajták képviselete igen változatos. A lovasíjász lovakat ridegen tartják és takarmányozásuk főként szénával, legelőfűvel, ritkábban egyszerű abraktakarmányokkal történik. A lovak edzése igen változatos, és körülbelül azonos arányban végeznek velük földi munkát, idomítólovaglást, tereplovaglást és lovasíjász edzést. A válaszadók szerint lovaik túlnyomórészt kiegyensúlyozott, nyugodt személyiségűek. A Lloyd-féle Ló Személyiség Kérdőív alapján kapott személyiségprofiljuk csak részben hasonlít a korábbi vizsgálatokban szereplő lovakéhoz (Lloyd és mtsai, 2007). A gazdák elmondása szerint a lovak 25%-ának egyáltalán nincsenek egészségügyi problémái, a többi egyed között azonban viszonylag gyakran fordulnak elő apróbb sérülések és sebek, ami feltehetően a természetszerű, csoportos tartás következménye.

Szerző életrajzok

  • Gál Tímea, Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar

    lovasijasztimi@gmail.com

  • Tóthné Maros Katalin, Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar

    maros.katalin@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Aric, H. (2014): Historical riding (part 1), K2 Magazine, 6. 30–31.

Bodó, I., Hecker, W. (2013): Lótenyésztés, lótartás, lóhasználat, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 161.

Cymbaluk, N. F. (1994): Thermoregulation of horses in cold, winter weather: a review, Livestock Production Science, 40(1) 65–71. https://doi.org/10.1016/0301-6226(94)90266-6

Evans, P. (2005): Eqine behavior: Prey vs. Preadator, Horse vs. Human. Lovas Nemzet, 7. 42–43.

Fröschl, V. (2012): A rollkur és jutalomfalat 3. rész, Lovas Nemzet, 18(3) 34–35.

Hausberger, M., Muller, C. (2002): A brief note on some possible factors involved in the reactions of horses to humans. Applied Animal Behaviour Science, 76(4) 339–344. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00016-3

Hausberger, M., Bruderer, C., Le Scolan, N., Pierre, J. S. (2004) Interplay between environmental and genetic factors in temperament/personality traits in horses (Equus caballus). Journal of Comparative Psychology, 118(4) 434–446. https://doi.org/10.1037/0735-7036.118.4.434

Kappel, E. (2013): Műhelytitkok IV. Lovas Nemzet, 19(11) 40–42.

Kassai, L. (2001): Lovasíjászat, Dee-Sign Kiadó, Budapest, 16.

Király, É. (2012): A Kassai-iskola – Itt mindenki a saját útját járja be, Lovas Nemzet, 18(6) 22–23.

Lloyd, A. S., Martin, J. E., Bornett-Gauci, H. L. I., Wilkinson, R. G. (2007): Evaluation of a novel method of horse personality: Rater-agreement and links to beaviour, Applied Animal Behaviour Science, 105(1–3) 205–222. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2006.05.017

Ruszák, M. (2013): Szóbeli közlés, Ópusztaszer, az akhal-tekkini ménes alkalmazottja

Sarbu, A. (2011): Lovaink súlyos gondjai IV. – Tessék fogyasztani! Lovas Nemzet, 17(7) 21–23.

Schrade, A. M. (2010): Muslim Archery Training Manual, privát kiadás, Villingen, 52–53.

Surján, Gy. (2012): Kirgizisztán fölfedezése, 2. rész: Lovaspásztorok között, Lovas Nemzet, 18(3) 55–57.

Tóth, B. (2012): Életre keltett múlt – a kunfakó, Lovas Nemzet, 18(7) 13–15.

Tóth, T. (2012): A ló elsősorban szellemi kérdés, Lovas Nemzet, 18(7) 7.

Wageningen UR Livestock Research (2011): Welfare monitoring system – Assessment protocolfor horses, az intézet saját kiadója, Wageningen, 9–11.

Letöltések

Megjelent

2014-12-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Gál, T., & Tóthné Maros, K. (2014). A magyar lovasíjász lovak tartása, takarmányozása, képzése, személyisége. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 10(2), 107-128. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6681

Hasonló cikkek

1-10 a 115-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.