Mikroalga takarmánykiegészítés hatása brojlercsirkéknél

Szerzők

  • Németh Tibor Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Podmaniczky Béla AgriSearch Hungary Kft, 2119 Pécel, Hősök útja 85.
  • Szabó Rubina Tünde Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Bodnár Ákos Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Póti Péter Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Kenéz Csaba Alltech Hungary Kft., 1186 Budapest, Besence utca 5.
  • Kovács-Weber Mária Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2017.2.107

Kulcsszavak:

mikroalga, takarmány, brojler

Absztrakt

Ma már biotechnológiai módszerekkel jóval költséghatékonyabban lehetséges iparszerű méretekben előállítani a mikroalgákat, így olcsóbbá váltak a takarmányipar számára is.

A vizsgálatunkban Cobb 500 kakasokat tanulmányoztunk: kontroll (K) (n=40) és alga-kiegészítésben részesült (A) csoportra osztva (n=40). A kísérleti csoport takarmányadagjába 5%-os arányban került bekeverésre a Schizochytrium limacinum mikroalga.

Az állatok testtömege a nevelési időszak alatt szignifikánsan csak a 10. napon tért el (p<0,05) (K: 257,33g; A: 285,33g). A takarmányfogyasztásban is ebben az időszakban volt megfigyelhető különbség (K: 283,7g; A: 321,4g). A takarmányértékesítése az első mérési időpont kivételével az algás (A) csoport volt jobb. Habár egyik fenti mérésből adódó különbség esetén sem volt statisztikailag igazolt eltérés.

A húsminőség vizsgálatoknál (CIELAB L*a*b*) a csoportok húsmintái szignifikánsan nem tértek el egymástól, azonban az alga-kiegészítésben részesült csoportban pirosabb hússzín volt megfigyelhető, nagyrészt ennek köszönhetően a színinger különbség ’észrevehető’ (rE*KA: 1,67). A kiolvadási veszteség tekintetében sem mutatható ki szignifikáns különbség (p= 0,1045) (K: 7,59%; A: 5,27%), csakúgy, mint a sütési veszteségnél (p= 0,646) (K: 10,24%; A: 10,77%) a hűlési veszteség esetén (p= 0,341) (K: 8,154%; A: 8,85%). A porhanyóssági vizsgálat tekintetében sem volt statisztikailag igazolható különbség (p=0,2839) (K: 3,57 kg, A 3,74 kg).

Információk a szerzőről

  • Németh Tibor, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    levelezőszerző
    nemethtibor478@gmail.com

Hivatkozások

Abdo, M., Ali, G. H., El-Baz, F. K. (2015): Potential Production of Omega Fatty Acids from Microalgae, Int. J. Pharm. Sci. Rev. Res., 34(2), September – October 2015; Article No. 35, pp. 210–215.

Batista, A. P., Gouveia, L., Bandarra, N. M., Franco, J. M., Raymundo, A. (2013): Comparison of microalgal biomass profiles as novelfunction alingredient for food products, Algalresearch 2(2) 164–173. https://doi.org/10.1016/j.algal.2013.01.004

Becker, E. W. (2004): Microalgae in human and animalnutrition, In Richmond, A. (ed.), Handbook of microalgalculture. Blackwell, Oxford, 312–351. https://doi.org/10.1002/9780470995280.ch18

Byoung Ki, A., Kwan Eung, K., Jin Young, J., Kyung, W. L. (2016): Effect of dried Chlorella vulgaris and Chlorella growth factoron growth performance, meatqualities and humoralimmuneresponses in broilerchickens, SpringerPlus 5. 718. https://doi.org/10.1186/s40064-016-2373-4

Harel, M. Place, A. R. (2004): Heterotrophic Production of Marine Algae for Aquaculture, Handbook of Microalgal Culture: Biotechnology and Applied Phycology, 513–524. https://doi.org/10.1002/9780470995280.ch31

Hunyadi, Á., Orgács, J. (2009): Ökológiai állattartásra alkalmas pecsenyecsirkék értékes húsrészeinek színvizsgálata, Állattenyésztés és Takarmányozás, 58(6) 565–583.

Kotrbáček, V, Doubek, J, Doucha, J. (2015): The chlorococcalean alga Chlorella in animalnutrition: a review, J Appl Phycol 27, 2173–2180. https://doi.org/10.1007/s10811-014-0516-y

Lukács, Gy. (1982). Színmérés. Budapest: Műszaki Kiadó, 341 p.

Ribács, A., Mészáros, M., Futó, Z., Egri, Z. Galló, J. (2017): Chlorella mikroalga felhasználása gazdasági állataink takarmányozásában 2. közlemény. A pecsenyepulykák hizlalási és vágási paramétereire kifejtett hatás, Állattenyésztés és Takarmányozás 66(1) 11–23.

Tibbetts, S. M., Mann, J., Dumas, A. (2017): Apparent digestibility of nutrients, energy, essential aminoacids and fattyacids of juvenile Atlanticsalmon (Salmosalar L.) diets containing whole-cell or cell-ruptured Chlorella vulgaris mealsatfivedietary inclusion levels, Aquaculture 481. 25–39. https://doi.org/10.1016/j.aquaculture.2017.08.018

Vén, Cs. (2010): A marhahús érésének vizsgálata, az érlelési technológia fejlesztése, PhD értekezés Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest.

Weiszfeiler, Gy. (1963): Az alga tömeg tenyésztésének aktuális kérdései, Magyar Tudomány a Magyar Tudományos Akadémia értesítője, LXX. kötet. - évfolyam. VIII. kötet 1. szám. 1963. január, 413–418.

http1: http://www.innoteka.hu/cikk/algak_mikromeretben_hatalmas_ lehetosegek.542.html 2017. 09. 12.

Letöltések

Megjelent

2017-07-20

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Mikroalga takarmánykiegészítés hatása brojlercsirkéknél. (2017). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 13(2), 107-115. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2017.2.107

Hasonló cikkek

1-10 a 18-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2 3 4 > >>