Limousin tenyészbika-jelöltek központi sajátteljesítményvizsgálati eredményei

Szerzők

  • Tőzsér János Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. út 1.
  • Szűcs Márton Limousin és Blonde d’ aquitaine Tenyésztők Egyesülte, 1134 Budapest, Lőportár utca 16.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.1.061

Kulcsszavak:

limousin tenyészbika-jelöltek, központi sajátteljesítmény-vizsgáló állomás, testméretek, lineáris pontszámok, genomikai pontszámértékek

Absztrakt

A szerzők elemezték a limousin (n = 40) fajtatiszta tenyészbika-jelöltek teljesítményeit (2018- 2020). A tenyészbika-jelölteket kis csoportban (2-9) tartották a teszt állomáson, a takarmányozásuk ad libitum gyep szénára vagy lucerna szénára és adagolt abraktakarmányra alapozódott. Az elemzett jellemzők a következők voltak: elősúly a vizsgálat kezdetén és a végén, a napi súlygyarapodás a sajátteljesítmény-vizsgálat során (g/nap), a napi súlygyarapodás az életnapra vonatkoztatva (g/nap), négy testmérés (Pl. a marmagasság, far-3 szélesség, cm), 16 lineáris pontozási eredmény (pl. felső vonal, farlejtés, lábak, pontszám) és genomikai pontszámok (GP) 8 tulajdonságra (pl. könnyű ellés, növekedési erély, izomoltság, pontszám). Az adatokat az SPSS 18. programcsomaggal dolgozták fel (klaszter-analízis, két-mintás T-próba, Mann-Whitney U-teszt). Az 5. klaszter (marmagasság) a többi paramétertől elkülönülten jelenik meg, megerősítve ennek a tulajdonságnak a gyakorlati jelentőségét. A genomikai pontszámok tekintetében figyelemre méltó, hogy az izomoltsági pontszám (3. klaszter) különbözött az 1., 5., 2., 4., 6., 8., 7. klasztertől, amelyeket egy csoportba soroltak. A nagy végső testtömegű (≥600 kg) tenyészbika jelöltek szélesebbek és magasabbak, valamint a farizmoltságuk is kedvezőbb, mint kortársaiké.

Információk a szerzőről

  • Tőzsér János, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. út 1.

    levelezőszerző
    tozser.janos@uni-mate.hu

Hivatkozások

Felius, M. (1985): Genus Bos: Cattle Breeds of the World. MSDAGVET, Division of Merck and Co. Inc. Rahway, NJ., USA. 231.

Gáspárdy, A., Szabára, L., Sváb, L., Bodó, I. (1998): Charolais borjak választási súlyának üzemi értékelése egyedi állatmodell alkalmazásával. Állattenyésztés és Takarmányozás, 47: 6. 503–513.

Griffin, P. G., Ginher, O. J. (1992): Research application of ultrasonic imaging in reproductive biology, J. Anim. Sci. 70: 953–972. https://doi.org/10.2527/1992.703953x

Ingenomix, (2020): EvaLiM, l'outil idéal d'aide à la sélection. (http://www.ingenomix.fr/evalim.html) (letöltve: 2020.10.13.)

INRA (1995): Répertoire francais des méthodes et des procédures de controle d' évaluation génétique des reproducteurs ovins et bovins de races allaitantes, 1–40.

Limousin és Blonde d’ aquitaine Tenyésztők Egyesülte (2018/a): Tenyésztési program. Budapest, 1–30.

Limousin és Blonde d’ aquitaine Tenyésztők Egyesülte (2018(b): Kiadvány a limousin fajtáról. Budapest, 1–6.

Nagy, N. (1974): Tenyészértékbecslés és a húshasznú marhák értékmérőinek fejlesztése. Állattenyésztés. 23.3. 37–46.

Nagy, N., Hajas, P., Lipcseiné, Z. (1985): A hazai charolais, limousin és hereford állomány reálértéke az angol fajtaátlagok mellett. Vágóállat és Hústermelés, 8. 1–7.

Nagy, N., Tőzsér, J., Kisgergelyné, K. A. (1989): Adatok a húshasznú szarvasmarha tenyészvonalak teljesítményeihez és jelentőségükhöz. Állattenyésztés és Takarmányozás, 37: 4. 306–313.

Török, M., Polgár, J., P., Kocsi, Gy., Szabó, F. (2008): Ultrahanggal mért bőr alatti faggyúvastagság és rostélyos keresztmetszet-terület kapcsolata a vágott testen mért értékekkel hízóbikák esetében. AWETH, 4. Különszám, 225–232.

Tőzsér, J., Bedő, S., Balika, S., Kovács, A., Farkas, I., Farkas, L., Mihályfi, I. (1998): Limousin tenyészbikajelöltek szelekciós indexeinek összehasonlítása. Állattenyésztés és Takarmányozás,47. 4. 291–301.

Tőzsér, J., Ravasz, T.-né, Nagy, N. (1987): Húshasznú tenyészbikák takarmányértékesítő képessége. Magyar Mezőgazdaság, 41. 46. 14–15.

Tőzsér, J. (2006): A típusdifferenciálást megalapozó kutatások a szarvasmarha-tenyésztésben. MTA Doktori Értekezés, Gödöllő, 173.

Sváb, J. (1979): Többváltozós módszerek a biometriában. Mezőgazda Kiadó, Budapapest, 45–78.

Szűcs, M. (2020): A tenyészértékbecslés jelentősége. https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/101266-a-tenyeszertek

Letöltések

Megjelent

2021-06-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Limousin tenyészbika-jelöltek központi sajátteljesítményvizsgálati eredményei. (2021). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 17(1), 61-75. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.1.061

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>