Szakvélemény az élő ludak tépéséről
Kulcsszavak:
lúdtoll, tollszedés, egészségi állapot, komfortérzetAbsztrakt
A lúdtoll olyan megújuló nyersanyagforrás, amely több tulajdonságban felülmúlja az egyéb textilipari töltőanyagokat. A toll és pehely használata hosszú történeti múltra tekint vissza. Az élő ludakról való tollszedés a ludak genetikailag rögzült tollasodási és tollváltási folyamatára, a vedlésre alapozódik. Az ember szelekciós munkájával és megfelelő tartástechnológiával a ludaknál új háziállat-tulajdonságot, a fokozott tolltermelő képességet fejlesztett ki. Ebből adódóan a megfelelő időben és módon végzett tollszedés nem károsítja a ludakat, nincs hátrányos hatással azok egészségi állapotára, komfortérzetüket megengedhetetlen módon nem befolyásolja.
Hivatkozások
Az 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről. [Animal Protection and Consideration Act 1998. XXVIII.tv.] Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő, 1999. október 6. L. évfolyam, 21. szám, 1274–1280. p.
A 32/1999. (III.31.) FVM r. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól. [Regulation on the Animal Protection Rules of Agricultural Domestic Animals Kept for Farming Purposes, 32/1999 (III.31.) FVM] Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő, 1999. október 6. L. évfolyam, 21. szám, 1299–1308. p.
A Magyar Köztársaság Kormánya (1997): T-4254. számú törvényjavaslat az állatok védelméről. [Draft-Act nr. T-4254 on Animal Protection] Budapest, 1997. április. Kézirat 1–19. p. + 1–27. p.
Council of Europe (1999a): T-AP (95)5 adopted version. Standing Committe of the European Convention for Protection Concerning domestic geese (Anser anser f. domesticus, Anser cygnoides f. domesticus) and their crossbreeds. 1–12. p.
Council of Europe (1999b): T-AP (94)3 adopted version. Standing Committe of the European Convention for Protection of Animals Kept for Farming Purposes (T-AP). Recommendation concerning domestic ducks (Anas platyrhynchos) 1–11. p.
Council of Europe (1999c): T-AP (95)20 adopted version. Standing Committe of the European Convention for Protection of Animals Kept for Farming Purposes (T-AP). Recommendation concerning Muscovy ducks (Cairina moschata) and hybrids of Muscovy and Domestic ducks (Anas platyrhynchos) 1–15. p.
Janan J., Bódi L., Bárdos L., Oppel K., Karsainé Kovács M. (2001): A tolltépés hatása a ludak vérglükózszintjére. [Effect of feather plucking in geese’s blood glucose level] Magyar Állatorvosok Lapja, 123(6) 354–359. p.
Janan J., Kozák J., Rudas P., Tóthné Maros K., Tóth P. (2003): Állatvédelmi szempontok és a lúdtermelés. [Points of view on animal protection and the geese production] 250–255. p. In: EU-konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság. II. kötet. Gödöllő, 2003. június 5. Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar, 427 p.
Kiss I. (1976): Baromfitenyésztési alapismeretek. [Basic knowledge on poultry farming] 195–206. p. In: Horn A. (szerk.): Állattenyésztés. Harmadik kötet. Sertéstenyésztés. Baromfitenyésztés. Nyúl- és Prémesállat-tenyésztés. Haltenyésztés. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 419 p.
Kozák J. (1999a): Magyarország baromfigazdasága és szabályozásának EU-konformitása. (Baromfitartás, piacszabályozás, állatvédelem). [The poultry branch of Hungary and its the EU conformity of its legislation (poultry farming, market regulation, animal protection)] Budapest, Agroinform Kiadó, 131 p.
Kozák J. (1999b.): Tolltermelés nemzetközi ellenőrzéssel. [Feather production under international control] Magyar Mezőgazdaság, 54(35) 20.p.
Kozák J., Monostori I.-né (1992a): Adalékok a ludak tépéséhez. [Contributions to the geese plucking] Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 39 (1) 21–28.p.
Kozák J., Monostori I.-né (1992b): A ludak megváltozása a háziasítás folyamán. [Changes at geese in the process of domestication] Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 39(2) 82–90. p.
Luttitz, Horst von (1990): Enten Gänse halten. Stuttgart (Hohenheim), Eugen Ulmer GmbH und Co., 159 p.
Mártha Zs. (1968): A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. [The poultry feather in the Hungarian economy till the beginning of our Century] 243–264. p. In.: Matolcsi J. (szerk.): Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967–1968. Budapest, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 291 p.
Ménesi J., Szekér I., Takáts K. (1964): Baromfitoll. [Poultry Feather] Budapest, Mőszaki Könyvkiadó, 206 p.
Pingel, H. (1990): Genetics of growth and meat production in waterfowl. 691–704. p. In.: Grawford, R. D. (ed.): Poultry Breeding and Genetics. Amsterdam, Oxford, New York, Tokyo, Elservier Science Publishers B. V., 1123 p.
Pingel, H. (2004): Duck and geese production around the world. World Poultry, 20(8) 26–28. p.
Schneider, K.-H. (1991): Studie zum Lebendraufen von Gänsen. Leipzig, Universität Leipzig, Wissenschaftsbereich Geflügel- und Kleintierzucht, [Manuskript] 1–13. p.
Schneider, K.-H. (1995): Gänse. Eine Anleitung über ihre Züchtung, Haltung, Fütterung und Nutzung.
Berlin, Deutscher Landwirtschaftsverlag Berlin GmbH, 180 p.
Schwarze, E., Schröder, L. (1979): Kompendium der Geflügelanatomie. Jena, VEB Gustav Fischer Verlag, 306 p.
Széky P. (1973): Gerincesek. [Vertebrata.] 330–486. p. In.: Fábián Gy. (szerk.): Állattan mezőgazdasági mérnökök részére. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 587 p.
Szentirmay L. (1968): Lúdtartás, -nevelés, -hizlalás. [Geese farming, -rearing, -fattening] Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 130 p.
Valdivié, M. (2004): Integration of rice production and grazing fowl in Cuba. World Poultry, 20(11) 28–31. p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Kozák János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
