Hízottmáj-termelés: érvek és ellenérvek az állatvédelem tükrében
Kulcsszavak:
víziszárnyasok, lúd, kacsa, hízottmáj-termelés, állatkínzás, állatjóllétAbsztrakt
A hízott liba- és kacsamáj (foie gras) páratlan csemege. A tömésen alapuló májtermelés ellenzői azonban azzal érvelnek, hogy az káros a szárnyasok jóllétére. A töméskor a természetes fogyasztást meghaladó takarmánybevitele következtében a nyelőcső sérülhet, túlfeszítetté válik, a máj tömege kórosan többszörösére növekszik, összetétele megváltozik, az állat elhízik, légzése nehezítetté válik. Az utóbbi évek kísérletei azonban bizonyították, hogy a töméses etetés nem okoz fájdalmat a nyelőcsőben, sem a megnagyobbodott májban, mert ott nincsenek idegvégződések. A madaraknál a zsírképzés és raktározás helye a máj, a zsírbeépülés reverzibilis, így nem kóros folyamat, a májszövet betölti funkcióját a hízlalás alatt is. A töméses folyamat során a tágulékony nyelőcső egyre több takarmány befogadására képes, és a stressz-indikátorok sem mutatnak szignifikáns emelkedést.
Hivatkozások
A 178/2009. (XII.29.) FVM r. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2009. december 29. 194. szám, 47907–47924.
Az 1998: XXVIII.tv. Az állatok védelméről és kíméletéről. Magyar Közlöny, 1998. április 1. 28. 2407–2414.
A 32/1999 (III.31.) FVM r. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő, 50(21) 1299–1308.
ALBC (2011): American Livestock Breeds Conservansy. Toulouse Goose.
Anon. (2008): Foie gras. Compassion in World Farming Factsheet. 1–4.p.
Apáczai Csere J. (1959): Magyar Encyclopaedia. Magyar Klasszikusok. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 441.
AVMA (2007): American Veterinary Medical Association: Welfare Implications of Foie Gras Production (September 24, 2007). 1–4.p.
Bogenfürst F. (2000): Lúdtenyésztés. 225–280., In.: Horn P.(szerk.): Állattenyésztés 2. Baromfi, haszongalamb. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 428.
Boltresz E. (1990): Baromfifajok. Budapest, MGKSZ, 143.
Bögre J. (1981): Lúdtenyésztés. 559–625.p. In: Bögre J. (szerk.): Baromfitenyésztők kézikönyve, Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 697.
Buckland, R., Guy, G. (s.a.): Goose production systems. 1–89. In: FAO: Goose production. FAO Animal Production and Health Paper 154, 146.
Council of Europe (1999): Standing Comitte of European Convention for the Protection of Animals kept for Farming Purposes (T-AP). Recommendation concerning domestic geese (Anser f. domesticus, Anser cygnoides f. domesticus) and their crossbreeds. 1–12.
EFSA (2010): EFSA Panel of Animal and Welfare (AHAW): Scientific Opanion ont he welfare aspects of the practice of harvesting feathers from live geese for down production. EFSA Journal 2010; 8(11) 1886. [57 pp]. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2010.1886
Gitt, W., Vanheiden, K.-H. (1991): Ha az állatok beszélni tudnának. Budapest, Primo Kiadó, 103
Guémené, D., Guy, G. (2004): The past, present and future of force-feeding and „foie gras” production. World’s Poultry Science Journal, 60(2) 210–222.
Guémené, D., Guy, G., Servière J., Faure, A.-M. (2011): Foorce Feeding: An Examination of Available Scientific Evidence.
Guy, G. (2009): How actual research can optimize waterfowl production in accordance with sustainability. 23–27.p. In: Proceedings IV. World Waterfowl Conference, 11–13. November, 2009, Thrissur, India, 501.
Guy, G., Lamothe, L., Fernandez, X. (2011): Is the spontaneous fattening of waterfowl liver a realistic alternative to overfeeding, on the basis of the current state of scientific knowledge? 41–46. In: Sütő Z. (szerk.): X. Nemzetközi Baromfitenyésztési Szimpózium. 10th International Conference on Poultry Production. Kaposvár, Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Kaposvár University, Faculty of Animal Science, Kaposvár (Hungary) 2011. április 6.
Horn P. (1981): A baromfi biológiai sajátosságai. 45–71. In: Horn P.(szerk.): Baromfitenyésztők kézikönyve. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 697.
Kasza Gy., Géher D., Ócsvári L., Süth M., Lakner Z. (2011): A libatömés és társadalmi megítélése. Magyar Állatorvosok Lapja, 133: 1. 38–47.
Kiss I. (1976): Baromfitenyésztési alapismeretek. 195–206. In: Horn A. (szerk.): Állattenyésztés. III. kötet, Sertéstenyésztés, baromfitenyésztés, nyúl- és prémesállattenyésztés, haltenyésztés. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 419.
Kozák J. (1999): Magyarország baromfigazdasága és szabályzórendszerének EU-konformitása. (Baromfitartás, piacszabályozás, állatvédelem). Budapest, Agroinform Kiadó, 131.
Kozák J. (2008): A hízottmáj-termelés és állatvédelmi vonatkozásai. Baromfiágazat, 8(4) 34–40.
Kőrösiné Molnár A. (2006): A töméses hizlalás, májtermelés. 166–174. In: Gippert T., Kőrösiné Molnár A.: A baromfi takarmányozása. Budapest, Gazda Kiadó, 198.
Kövy J. (1908): Az okszerű baromfitenyésztés. Mezőgazdák Könyvtára. Budapest, „Pátria” irodalmi vállalat és nyomdaipari r.-t. nyomása, 138.
Lacza B. (1962): Lúdtenyésztés. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 153.
Lamon, H. M., Slocum, R. R. (1922): Ducks and Geese. New York, Orange Judd Publishing Company; London, Kegan Paul, Trench, Trübner & Co., Limited, 215. Project Gutenberg’s http://www.gutenberg.org/3/3/0/2/33029/ [Letöltés dátuma: 2011.10.06.] https://doi.org/10.5962/bhl.title.55898
N. Nagyváthy J. (1820): Magyar házi gazdaasszony. Pesten, Trattner János Tamás betűivel és költségeivel, 237.
Pálffy D. (1980): Lúdárutermelés. (Pecsenyelúd, húslúd, májliba és lúdtoll előállítása, feldolgozása).
Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 233.
Pingel, H. (1993): Genetics of growth and meat production is waterfowl. 691–704. In: Crawford, R. D. (ed.): Poultry Breeding and Genetics. Amsterdam-Oxford-New York-Tokyo, Elsevier, 1123.
Radovics P. (1966): Anatómiai és élettani vizsgálatok a házilúd nyelőcsövén, különös tekintettel a gépi úton történő tömés szempontjaira. Doktori értekezés. Gödöllő, Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, 90.
Rauch, H.-W., Pingel, H., Bislsing, A. (1993): Welfare of Waterfowl. 139–147. In: Savory, C.J. and Hughs, B.O. (eds.): Proceedings of the 4th European Symposium on Poultry Welfare, Potters Bar Universities Federation for Animal Welfare, Edinburgh, September 18–21, 1993.
SCAHAW (1998): Welfare Aspects of the Production of Foie Gras in Ducks and Geese. Report of the Scientific Committee on Animal Health and Animal Welfare. Adopted 16 December 1998. 89.
Serjeantson, D. (2002): Goose husbandry in Medieval England, and the problem of ageing goose bones. Acta Zoologica Cracoviensia, 45(special issue) 39–54.
Sótonyi P., Lorászkó G. (2008): A libatömés nem állatkínzás. Magyar Mezőgazdaság, 63(42) 22–32.
Szentirmay L. (1968): Lúdtartás, -nevelés, -hizlalás. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 131.
Tóth-Baranyi J. (1957): Baromfiipari ismeretek. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 384.
Wellmann O. (1937–38): A baromfi, szarvasmarha, juh, kecske, kutya és nyúl tenyésztése. Budapest, Az állatorvoshallgatók „Lehel” Bajtársi Egyesülete, Vörösváry Sokszorosítóipar, 382.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Kozák János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
