Sárkánykép a magyar népmesekincsben

Egy kontamináció anatómiája

Absztrakt

Kutatásunk során azt szerettük volna megtudni, hogy a magyar népmesékben, illetve általánosabban a magyar néphitben milyen módon jelenik meg a sárkány alakja. Szűkebben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan, mikor keveredett össze az állatszerű (gyíkszerű), tűzfújó szörnyeteg és a lányrabló (férfiszerű) mesealak figurája. Sejtésünk az volt, hogy eredendően e két sárkánytípus külön (történetekben) létezett, s csak később mehetett végbe az a kontamináció, amelynek eredményeként ma már nem csodálkozunk rá arra, miért is rabol magának feleséget egy repülő, tűzfújó gyíkszörny.

Kutatásunkhoz az első, még 19. századi magyar népmesegyűjtemények közül Arany László, Benedek Elek, Berze Nagy János, Erdélyi János, Ipolyi Arnold, Kriza János, Mailand Oszkár és Merényi László gyűjtéseit tekintettük át. Az ezekben talált sárkányos meséket csoportosítottuk a bennük előforduló sárkányok alakjai szerint, s a kapott eredmények alapján fogalmaztunk meg következtetéseket a keveredés idejét és mikéntjét illetően.