Bibliotherapy as a tool of personality development

Authors

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.5424

Keywords:

mental health, Developmental Bibliotherapist, life story, critical thinking, personality development, Phenomenology

Abstract

Reading, and engaging with literary works in general, can be exceptionally significant for an individual’s development and social integration, as reading motivation can be a key factor in lifelong learning. Motivated readers connect more deeply with various texts, show greater persistence, and possess better comprehension and critical thinking skills.

In the field of reading pedagogy, there is an increasing emphasis on developing critical reading skills. These skills encourage students to analyze, question, and evaluate the information they read, thus equipping them to navigate a complex and information-rich world.

Closely related to the above is the method of developmental bibliotherapy, which utilizes a wide range of texts to help solve everyday problems and facilitate overall progress in our lives. Bibliotherapy sessions use the language of literature, which describes human nature and phenomena in their complete, universal phenomenological sense. This method can assist with various issues, such as processing grief, improving socialization, and enhancing self-actualization. Through it, we can find a balance between individual and communal values and foster self-awareness and social sensitivity.

This study outlines the steps of the bibliotherapeutic process and explains how literary works can be used for personal development in response to the challenges of a post-modern society. Books and texts can strengthen an individual’s autonomy and contribute to improving and maintaining long-term mental well-being. The ultimate goal of therapeutic work is for clients to develop their unique life paths through deep self-reflection and self-knowledge, finding meaning in their lives.

Under the guidance of a bibliotherapist, clients receive safe boundaries during their personal development work, as the negative contents depicted in literary works are presented as natural parts of life. This buffering effect can make personal issues more relatable and manageable. Texts thus function as tools for identity testing, facilitating vicarious experiences and model learning. The conflicts depicted in the works and their personal parallels serve as therapeutic signposts, appropriately guiding the possibilities for reframing and reparative experiences, thus helping the full integration of all parts of the self.

The study also addresses the regulation of therapeutic depth and the conscious management of therapeutic time and perceptual focus. During bibliotherapy sessions, readers can undergo personal development that enables them to become active participants in their own lives, begin rewriting and revising their life stories, and find new meaning in them. This process aids in becoming more conscious not only in relation to ourselves but also in our relationships with others, as the method increases levels of acceptance and empathy.

References

Aloqaili, A. S. (2012): The relationship between reading comprehension and critical thinking: A theoretical study. Journal of King Saud University-Languages and Translation, 24(1), 35-41. https://doi.org/10.1016/J.JKSULT.2011.01.001

Bauman, Zygmunt (2007): Liquid Times: Living in an Age of Uncertainty. Cambridge: Polity Press.

Bene Adrián (2023): Epokhé és idegenészlelés a fenomenológiában. Az empátia/beleérzés és a megérzés problémája. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat, 16(1.), 167-181. https://doi.org/10.54310/Elpis.2023.1.11

Bradatan, Costica (2021): A hős filozófus – a gondolkodók veszélyes élete. Budapest: Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.

Carver, Charles S. – Scheier, Michael F. (2006): Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

Doll, Beth – Doll, Carol (2011): Fiatalok biblioterápiája. Bp.: Könyvtári Intézet. https://ki.oszk.hu/sites/default/files/dokumentumtar/biblioterapia_gyermekeknek_es_serduloknek.pdf [2024.03.12.]

Duffey, T. (2015, June 18–20): Creativity in counseling: Fostering effective and resilient counseling practice collaboratively [presentation]. 1st American Counseling Association/Asia Pacific Counseling Conference, Singapore. https://slideplayer.com/slide/6616777/öss [2024.02.24.]

Erikson, E. H. (1968). Identity : Youth and Crisis. New York: W. W. Norton & Company.

Fábián Gyöngyi (2014): Kritikai gondolkodás az osztályteremben. Budapest: Gondolat Kiadó.

Fathi, Ihmeideh (2009): The Role of Computer Technology in Teaching Reading and Writing: Preschool Teachers' Beliefs and Practices. Journal of Research in Childhood Education, 24:1, pp. 60–79. https://doi.org/10.1080/02568540903439409

Feltner, M. E. (2023): Toxic Positivity and Perceptions of Mental Health. https://scholarcommons.sc.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1611&context=senior_theses [2024.01.14.]

Fűzfa Balázs (2023): Szemben a valósággal. Szombathely: Savaria University Press.

Germer, C. K. – Neff, K. D. (2013): Self-Compassion in Clinical Practice. Journal of Clinical Psychology, 69(8), 856–867. DOI: https://doi.org/10.1002/jclp.22021

Ghaemi, S. N. (2001). Rediscovering existential psychotherapy: The contribution of Ludwig Binswanger. American Journal of Psychotherapy, 55(1), 51–64. https://doi.org/10.1176/ appi.psychotherapy.2001.55.1.51

Gladding, Samuel T. (2021): The creative arts in counseling. Alexandria, VA: American Counseling

Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea – Kiss Gábor (2015): A netgeneráció olvasási attitűdje – 14-18 évesek véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, 65(1–2.), 52–66.

Gulyás Enikő (2014): A biblioterápia és a konstruktivizmus kapcsolata. Iskolakultúra, 24(7–12), 43–49.

Holman, L. F. – MacGillivray, L. – Salem, W. – Tarbett, L. B. (2019): Book club groups to aid relational connection and trust among addicted trauma survivors. Journal of Creativity in Mental Health, 14(1), 37–53.

Huba Márk (2003): Szövegközpontúság helyett. In: Szövegek között VII. (Irodalomelméleti tanulmányok). SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. pp. 49–64.

Iser, Wolfgang (1996): Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete. In.: KISS Attila Atilla - KOVÁCS Sándor s. k. - ODORICS Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Szeged: Ictus és JATE, Irodalomelméleti Csoport.

Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella (2017): A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Egy irodalomtanítási kísérlet tapasztalatai. Anyanyelv-pedagógia, 10 (1), pp. 19–27.

Józsa Krisztián – Steklács János (2009): Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia 109(4), 365–397.

Kemp, C. G. (1963). Improvement Of Critical Thinking In Relation To Open-Closed Belief Systems. The Journal of Experimental Education, 31(3), 321–323. DOI: https://doi.org/10.1080/00220973.1963.1101078

Kierkegaard, Søren (1992): Either/Or: A Fragment of Life. Translated by Alastair Hannay. Edited by Victor Eremita. Penguin Classics.

Könyvolvasási és könyvvásárlási szokások, TÁRKI, 2020. https://mkke.hu/mediatar/fajlok/tarki_olvasas2020_tanulmany2 [2023.12.18.]

Kőváry Zoltán (2022): Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Locher, Franziska Maria (2019): The Relation Between Students’ Intrinsic Reading Motivation and Book Reading in Recreational and School Contexts. AERA Open, 5(2), pp. 1–14.

Luthe, W. (1962): Method, Research and Application of Autogenic Training. American Journal of Clinical Hypnosis, 5(1), 17–23. DOI: https://doi.org/10.1080/00029157.1962.10401923

Mar, R. A. – Oatley, K. – Djikic, M. (2008): Emotion and narrative fiction: Interactive influences before, during, and after reading. Cognition & Emotion, 22(3), 477–494.

Mearns, Dave – Thorne, Brian (2011): A személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás a gyakorlatban. Budapest: Oriold és Társai Kiadó.

Nábrády Mária (2009): A hazugság a mindennapokban. In: Alkalmazott Pszichológia, 11(1–2), 27–54.

Nahalka István (2006): A tanulás pedagógiai értelmezése. In: Nahalka, István (szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Budapest: ELTE PPK Neveléstudományi Intézet. pp. 9–19.

Nemes László (2012): Szituáció, erény és lelemény: Az erkölcsi felelősség kérdése egykor és ma. Magyar Filozófiai Szemle, 56(3), 65–81.

Pehrsson, D. E. – McMillen, P. (2005): A bibliotherapy evaluation tool: Grounding counselors in the therapeutic use of literature. The Arts in Psychotherapy, 32(1), 47–59.

Pennebaker, James W. (1993): Putting stress into words: health, linguistic, and therapeutic implications. Behav. Res. Ther. 31(6), 539–548.

Perczel Forintos Dóra – Mórotz Kenéz (2010): Kognitív viselkedésterápia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. pp. 279–280.

Pintér Gábor (2015): A humanisztikus pszichológián alapuló pszichoterápiás irányzatok. In: Szőnyi Gábor (szerk.): A pszichoterápia tankönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó. pp. 309–323.

Ricoeur, Paul (1984): Time and Narrative. Chicago: University of Chicago Press.

Rogers, C. R. (1951): Client-centered therapy; its current practice, implications, and theory. Boston: Houghton Mifflin.

Sadique, F. (2023): Transformational Coaching Methodologies. In Transformational Coaching for Effective Leadership (pp. 183–196). Productivity Press. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003304074-12

Sárkány Péter (2023): Értelemközpontú humanizmus : Bevezetés Viktor E. Frankl munkásságába. Budapest: Ursus Libris.

Semprún, Jorge (2006): A nagy utazás. Budapest: Európa Kiadó Kft.

Szerb Antal (2021): Utas és holdvilág. Budapest: Magvető Kft.

Szöllős Péter (szerk., 2011): A filozófia nagykönyve. Budapest: HVG Könyvek.

Tamási Áron (1932): Ábel a rengetegben. https://mek.oszk.hu/01000/01082/01082.pdf [2024.01.23.]

Tan, Y. L. L. (2018): Meaningful gamification and students’ motivation: A strategy for scaffolding reading material. Online Learning, 22(2), 141–155. DOI: https://doi.org/10.24059/olj.v22i2.1167

Tóth Máté (2018). A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2017-ben: Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről. Könyvtári Figyelő, 28(1), 45–60.

Vörös Klára Ilona (2022): Amikor Anna voltam : Módszertani töprengések az Anna Karenina című regény biblioterápiás feldolgozásához. In: Szabó Sára, G. – Gombos Péter (szerk.): Módszertan és megújulás : Válogatás a MATE Neveléstudományi Intézete szakmódszertani tanulmányaiból. Gödöllő: MATE Press, pp. 99–111.

Vyas, M. K. (2024). The Need To Be Significant: Proposing “Existential Need” based on Irvin Yalom’s “Existential Givens”. International Journal of Research and Analitical Reviews. Volume 11, Issue 1, 691-698.

We still need to talk - jelentés (mind.org.uk): https://www.mind.org.uk/media-a/4248/we-still-need-to-talk_report.pdf [2024.03.22.]

Weiss, J. (2014): Az „életvilág” fogalma a kései Habermasnál1. Szociológiai Szemle, 24(3), 4–17.

Yeo, L. S. – Ong, W. W. – Ng, C. M. (2014): The home literacy environment and preschool children's reading skills and interest. Early Education and Development, 25(6), 791–814.

Zajonc, R. B. (1965). Social facilitation. Science, 149(3681), 269–274.

Published

2024-07-09

Issue

Section

Biblioterápia

How to Cite

Bibliotherapy as a tool of personality development. (2024). MEDIATON OF HUNGARIAN LANGUAGE CULTURE | ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS, 7(1), 4-17. https://doi.org/10.33569/akk.5424

Similar Articles

You may also start an advanced similarity search for this article.