A két világháború közötti magyar szépirodalmi utópiák, disztópiák

Péter Gombos

doi:10.33569/akk.5403

Authors

Péter Gombos Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Institut of Education https://orcid.org/0000-0002-8172-0557

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.5403

Keywords:

dystopia, utopia, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Kürthy György, Sebes Árpád

Abstract

The study presents the appearance of two genres, utopia and dystopia, in Hungary between the two world wars. First of all, I shall briefly clarify the relationship between the genres, also justifying why they cannot be considered the same.

In the next section, I shall present the historical background. This is justifiable if only because the connection between the state of the country and the style, toolkit and generally low number of novels of the genre in question is clearly visible. "The living and greatest pain of the nation inspires historical sciences and journalism, but it does not find a worthy expression in fiction." – Antal Szerb wrote (1991) about this.

In the main part of my writing, I shall discuss Frigyes Karinthy's Capillaria (1921), György Kürthy's Mars (1926), Árpád Sebes' Doktor Gulliver a sarkvidéken (Doctor Gulliver in the Arctic) (1930) and Mihály Babits' Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (Elza pilot or the perfect society) (1933). I shall analyse the work of Karinthy and Babits in somewhat more detail - this is due to their colourfulness, elaboration and importance. In comparison with the masterpieces of the two great writers, the stories of Kürthy and Sebes seem less original and witty. At the same time, the dystopias of Babits and Karinthy are hardly comparable, since humour and irony define the atmosphere in one, while hopelessness in the other.

References

Balázs Zoltán (2006): Utópia és disztópia. Holmi, 18(9), 1165–1167.

Balogh Tamás (2000): „Csak férfi és nő van”. Tiszatáj Diákmelléklete, 9(69), 1–16. Boose, Greg (2018): Are Dystopian Novels Here to Stay? Publishers Weekly, 58(5), 76

Borgos Anna (2009): „Az irodalom vetélytársa” : Karinthyné Böhm Aranka. Budapesti Negyed, 3(65), 235–270.

Czigányik Zsolt (2019): Utópia és utópizmus: egy irodalmi és politikai fogalompár nyomában. Korunk, 30(2), 11–22.

Domokos Áron (2024): Félelem és reszketés a nagynémet birodalomban. In: Limpár Ildikó (szerk.): Tér-iszony : Szörnyűséges terek a populáris kultúrában. Barót: Tortoma, pp. 57–72.

Domokos Áron (2020): „Minden, ami növekszik, az egyszer elpusztul” : Végidők az irodalomórán. Anyanyelvi és Irodalmi Nevelés, 3(3–4), 5–27.

Domokos Áron (2020): Posztapokalipszisek, birodalmi ábrándok és neutrotópiák Magyarország-jövőképek a kortárs tudományos-fantasztikus elbeszélésekben. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 3(1), 10–37. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2448

Domokos Áron (2019): Világgyár: SF-világépítés és -rekonstruálás irodalomórán. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 2(2), 58–96. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2390

Ðergović-Joksimović, Zorica (2000): Featured Essay : Serbia Between Utopia and Dystopia. Utopian Studies, 11(1), 1–20.

Gál Andrea (2019): Kísérlet a magyar utópia vázlatos történetére. Korunk, 30(2), 32–37.

Gombos Péter (2019): A disztópiák Alkonyatjától a disztópiák alkonyáig? Korunk, 30(2), 49–55.

Gombos Péter (2013): Kamaszlányok a világ megmentéséért : „fehér disztópiák”, avagy egy műfaj sikertörténete. In: Uő: Dobj el mindent… és olvass! Bp.: Pont Kiadó

Gombos Péter (2009): Utópiák és disztópiák a magyar irodalomban, különös tekintettel

a gyermekirodalom antiutópiáira. [PhD-értekezés] Pécs: PTE BTK

Hegedüs Géza (1973): A magyar irodalom arcképcsarnoka. Bp.: Móra

Illés Endre (1931): Doktor Gulliver a sarkvidéken : Seres Árpád regénye – Népszava. Nyugat, 1931. 24(20), 427.

Karinthy Frigyes (é. n.): Karinthyságok. Bp.: Könyvkuckó

Király Jenő (1994): Frivol múzsa : A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája 1–2. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó

Kocsis Lilla (2009): „Én csak jel és szimbólum vagyok”: Utópikus vonások Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című művében. [PhD-értekezés] Szeged: Szegedi Tudományegyetem

Lengyel Imre Zsolt (2009): Elza pilóta: nézőpontok, didaxis, etika. Irodalomtörténet, ??(3), 344–358.

Lem, Stanislaw (1974): Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia. Bp.: Gondolat

Patai, Daphne (1984): Orwell's despair, Burdekin's hope: Gender and power in dystopia. Women's Studies International Forum, 7(2), 85–95. DOI: https://doi.org/10.1016/0277-5395(84)90062-1

Rába György et al. (1965): A magyar irodalom története 5. kötet. Szerk. Szabolcsi Miklós. Bp.: Akadémiai Kiadó

Rédey Tivadar (1926): Kürthy György: Mars. Napkelet, 4(9), 865–866.

Reeve, Philip (2011): The Worst Is Yet To Come. School Library Journal, 57(8), 34–36.

Robotos Imre (1990): A természet lángelméje vagy tréfája : Karinthy Frigyes nőszemlélete. In: Angyalosi Gergely (szerk.): Bíráló álruhában. Bp: Maecenas

Romsics Ignác (2007): A „katasztrófa” okai avagy „a mohácsok és a trianonok története” : Valóban „olyan logikus, hogy nemzedék hanyatlik nemzedék után”? Korunk, 18(7), 16–27.

Sárdi Margit, S. (2008): Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. Múltunk, 3(4), 61–72.

Sipos Balázs (2015): Amerika mint modernizációs példa, utópia és disztópia a Horthy-korban. Médiakutató, 16(1), 73–88.

Szerb Antal (1991): Magyar irodalomtörténet. Bp.: Magvető

Tóth J. Zoltán (2019): Az utópia mint disztópia. In: Fekete Balázs – Molnár András (szerk.): Iustitia emlékezik : tanulmányok a „jog és irodalom” köréből. Bp.: TKJI

Veres András (1990): „Rajongó tudomány, az a baj…”. In: Angyalosi Gergely (szerk.): Bíráló álruhában. Bp.: Maecenas Kiadó

Veres Miklós (2013): A képzelet derült játékai : A dualizmus válságjelenségei az utópisztikus és tudományos-fantasztikus irodalomban. Holmi, 25(1), 67–82.

Vörös Bálint (2017): „Az iskola minden gyermeket egy-egy kis lázadóvá nevelt” : Oktatási utópiák a Magyarországi Tanácsköztársaságban. In: Ugrai János (szerk.): Iskola, művelődés, társadalom : Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei. Bp.: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, pp. 505–520.