The Ten-Penny Satan

The pulps and the Friss Újság's Colour Novel Library series

Authors

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.5243

Keywords:

2. World War, Colour Novel Library, dime novels, Friss Újság, popular culture, pulp fiction

Abstract

It is estimated that by the beginning of the 1940s, 200,000 copies of one-pound novels, 150,000 copies of fifty-penny novels, 1,200,000 copies of twenty-penny novels, and 2,000,000 copies of ten-penny novels were published. The interwar period of the pulp and the 1940s ("the golden years of the pulp") can be examimed from various angles. The works in question can be approached from the point of view of institutional structures (publishers, strategies, series), from that of the relationship between the state and the market ("culture war": regulations, decrees) as well as from that of the discourse patterns of the public (debates about the pulp). Alternatively, pulps can be classified on the basis of genre-related criteria (western, legionary, adventure, youth, fantastic etc.) and their readers' expectations. The study at hand investigates the Colour Novel Library of the Hungarian daily newspaper Friss Újság. More specifically, the more than 200 titles, sold for 10 pennies each, that appeared every second week in this pulp series between 1935 and 1942. A brief look at Friss Újság and pulps published elsewhere in the same period will also be part of the overview. We will see how pulps published in Friss Újság bear traces of the war atmosphere. Furthermore, a wealth of classification criteria will be presented on the basis of which a firm typology of pulps could be set up.

References

Albert Gábor, B. (2006): Súlypontok és hangsúlyeltolódások. Középiskolai történelemkönyvek a Horthy-korszakban. Pápa: Pannon Egyetem.

Albert Gábor, B. (2019): Az „első órák” történelemtankönyvei a második világháború hullámverésében (Korirányok, geopolitikai irányváltások 1938 és 1945 között a jelenkor-történeti részek tárgyalásakor). Neveléstudomány, 7(3–4), 45–53. DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.27.2019.3.3

Anonymus (2017): A ponyva királyai: Sherlock Holmes a ponyvahős. In: ekönyvespolc-online. 2017. okt. 5. URL: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/a-ponyva-kiralyai-sherlock-holmes-a-ponyvahos/

Bálint Gábor (2000): Nagy jövedelmek a könyvszakmában, 1942. Magyar Könyvszemle, 116(1), 100–103.

Bálint Gábor (2001a): A pesti ponyvaipar leleplezése a Magyarságban, 1941-ben. Magyar Könyvszemle, 117(4), 484–487.

Bálint Gábor (2001b): A Palladis, az Athenaeum és a Nova „egypengős" perei 1936-ban. Magyar Könyvszemle, 117(1), 83–99.

Bálint Gábor (2007): A pesti ponyva virágkora az 1930-as és 1940-es években. Magyar Könyvszemle, 123(1), 121–133.

Balogh János Mátyás (2014): Üzleti szellemű fővárosi napisajtó a dualizmus korában: A budapesti sajtóipar születése. Budapest, (Disszertáció)

Bárány Tibor (2011): Szépirodalom vs. lektűr. Holmi 23(2), 249–270.

Barbier, Frédéric (2005): Utószó. In: Febvre, Lucien – Martin, Henri-Jean (szerk.): A könyv születése. Budapest: Osiris.

Békés István (1966): Magyar ponyva Pitaval: A XVIII. század végétől a XX. század kezdetéig. Budapest: Minerva.

Belovári Anita (2008): A nők társadalmi helyzete a két világháború között, az 1929. XXX. Törvénycikk női választhatóságról szóló parlamenti vitája kapcsán. Acta Scientiarum Socialium, 11(28), 165–174.

Belovári Anita (2011): Közművelődés és iskolán kívüli művelődés a két világháború között a Dél-Dunántúlon. Budapest: ELTE BtK [Disszertáció].

Belovári Anita (2013): „Valljuk meg…a falunak nem is igen van viszonya a könyvvel” : Népkönyvtárügy a két világháború között. Acta Scientiarum Socialium, 15(37), 101–108.

Benjamin, Walter (2001): Ponyva. In: Uő.: „A szirének hallgatása”. Válogatott írások. Budapest: Osiris, pp. 177–178. (Fordította: Szabó Csaba)

Benyovszky Krisztián (2019): Megközelítési szempontok a populáris irodalom és kultúra tanulmányozásához. Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara.

Boldizsár Iván (1971): „Nemes ponyva” és a középosztály. In: Kovács Máté (szerk): A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Budapest: Gondolat, pp. 287–289.

Buzinkay Géza (1997): Bulvárlapok a pesti utcán. Budapesti Negyed, 5(2–3). 31–47.

Buzinkay Géza (1993): Kis magyar sajtótörténet. Budapest: Haza és Haladás Alapítvány.

Chesterton, G. K. (1901): A Defence of Penny Dreadfuls. In: Uő: The Defendant. London: J. M. Dent and Sons Ltd.

Csáki Pál (1988): A ponyvairodalom „megrendszabályozása" az 1940-es évek elején. Magyar Könyvszemle, 104(1), 41–53.

Császtvay Tünde (1997): A Hét bagoly esete a magyar irodalomban. Budapesti Negyed 5(2–3), 243–264.

Deczki Sarolta (2018): A ponyva megújítója: Rejtő Jenő. Híd, 13(6–7), 105–113.

Domokos Áron (2014): Borító-sztori, avagy a könyv arcai. Könyvjelző, 9(1–2), 36–37.

Domokos Áron (2016): A könyv mint dísztárgy, ajándéktárgy, fétis. In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. Komarno: International Research Institute, pp. 373–382.

Domokos Mariann (2023): „Az arany ember vagy a rongyos bankó” : Valutareform a ponyván. In: Balogh Gergő (et.al. szerk.): Poétai ökonómiák: Költészet és gazdaság az irodalomtörténetben. Pécs: Verso, 141–163.

Fetzer, Günther (2019): Das Taschenbuch. Tübingen: Attepmto Verlag. DOI: https://doi.org/10.36198/9783838551555

Fodor András (1974): Így éltünk a Major utcában. Budapest, 12(4), 34–35.

Földes Ferenc (1971): Hogyan jut el az irodalom a szegény néprétegekhez. In: Kovács Máté (szerk.): A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Budapest: Gondolat.

Fullerton, Ronald A. (2016): The Foundations of Marketing Practice: A history of book marketing in Germany. London-New York: Routledge.

Grób László (2012): A magyar ponyva képes bibliográfiája 2. Palladis 1 pengős regények/Az Athenaeum detektívregényei. Máriabesenyő: Attraktor.

Grób László (2013): A magyar ponyva képes bibliográfiája 5, Friss Újság Színes Regénytára. Máriabesenyő: Attraktor.

Grób László (2021a): Kultúrharc a világháború közepén: a Horthy-korszak művelődéspolitikája a ponyva ellen. In: huszárvágás-online. URL: https://huszarvagasblog.hu/a_ponyyva_a_horthy_korszakban.html (2022. 08. 05.)

Grób László (2021b): A ponyva tündöklése és bukása 2. In: huszárvágás-online. URL: https://huszarvagasblog.hu/a_ponyva_tundoklese_es_bukasa.html (2022. 08. 05.)

Habermas, Jürgen (1971): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása: Vizsgálódások a polgári társadalom egy kategóriájával kapcsolatban. Budapest: Gondolat. (Ford: Endreffy Zoltán)

Halasi Andor (1959): Utószó. In: Dutka Ákos: A nagy kaland. Budapest: Magvető, pp. 273–283.

Halász Péter (2007): Nevek és regények. Amerikai Magyar Népszava, 2007. január 19. 12.

Hansági Ágnes (2014): Tárca – Regény – Nyilvánosság: Jókai Móra és a magyar tárcaregény kezdetei. Budapest: Ráció Kiadó.

Hauser Arnold (1982): A művészet szociológiája. Budapest: Gondolat. 631–749. (Ford: Görög Lívia)

Huck, Christian (2013): The Total Mobility of the Dime Novel Detective. In: Perspectives on Mobility. Eds. Ingo Berensmeyer and Christoph Ehland. Amsterdam, New York: Rodopi, pp. 31–49. DOI: https://doi.org/10.1163/9789401209649_004

Jäger, Ernst (1988): Der Kampf gegen Schmutz und Schund. In: Estermann, Monika et. al. (eds.): Herausgegeben von der Historischen Kommission des Börsenvereins des Deutschen Buchhandels e. V. Buchhändler¬Vereinigung GmbH Frankfurt am Main. pp. 163–191.

Kálai Sándor (2016): A magyar (Kelet-Európai) médiakultúra első szakasza (1840–1920). Uő: (szerk.) Médiakultúra Közép-Kelet-Európában. Erdélyi Múzeum Egyesület, pp. 25–38.

Kerepeszki Róbert (2022): „Kokaintól részegen bomlik Budapest éjszakai világa” : Kábítószerek, „alvilág” és sajtónarratívák a két világháború közötti magyar fővárosban. Clio Műhelytanulmányok, 1. sz. Budapest: Clio Intézet.

Kiss Gábor Zoltán (2010): A Literatura és a ponyva aranykora: Széljegyzetek a hazai tömegirodalom történetéhez. Alföld, 61(2), 97–104.

Kókay György: (1997): A könyvkereskedelem Magyarországon. Budapest: Balassi. URL: https://mek.oszk.hu/03200/03233/

Kondor Vilmos (2012): Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes. Budapest: Agave.

Kovács Máté (1971, szerk.): A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Budapest: Gondolat.

Lányi András (1988): Az írástudók áru(vá vá)lása. Budapest: Magvető.

Lányi András (1995): Az újpesti indiánusok. Ponyvaregények a húszas években. História, 17 (3), 25–26.

Marosi Éva (1956): Forradalmi ponyva 1942-ből. Magyar Könyvszemle 72(4), 313–317.

Migozzi, Jacques (2016): A médiakultúra napja keleten is felkel: összegzés és perspektívák egy kutatás beindításához. In: Kálai Sándor (szerk.) Médiakultúra Közép-Kelet-Európában. Erdélyi Múzeum Egyesület. pp. 11–25.

Mikos Éva (2015): Regék a magyar előkorból: Folklór, irodalom és közköltészet Tatár Péter Rege kunyhójában. Csörsz-Rumen István (szerk.): Doromb 4. Közköltészeti tanulmányok 4. Budapest: Reciti. pp. 387–405.

Nagy Istvánné (1966): A Horthy-korszak „középosztályának” irodalmi ízléséről. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 3. Budapest, pp. 195–224.

Nagy Péter, H. (2022): Epidemiológiai ponyvaelemzés. Robin Cook Járvány című regényéről (és kontextusairól). Helikon, 68(1), 132–150.

Ottlik Géza (1997): Buda. Budapest: Európa.

Pogány Péter (1978): A magyar ponyva tüköre. Budapest: Magyar Helikon. (Magyar tipográfia)

Ravasz István (1997, szerk.): Magyarország a második világháborúban – Lexikon A–Zs, Budapest: Petit Real.

Révay Mór János (2006): Írók, könyvek, kiadók. Hn: Kiss József.

Révay József (2007): Pályám emlékezete. Hn: Családi kiadás. URL: https://mek.oszk.hu/22900/22923/22923.pdf

Sárdi S. Margit (2011): Magyarország- és Budapest-jövőképek a két világháború között. MASFITT, URL: https://sites.google.com/site/scifitort/tanulmanyok/magyarorszag--es-budapest-joevokepek-a-ket-vilaghaboru-koezoett

Simkó Tibor (1989): Kilenc vadlúd az égen. Irodalmi Szemle, 32(3), 242–263.

Sipos Balázs (2002): Irodalom és újságírás viszonya a 20. század első felében Magyarországon. Médiakutató 3(9), 65–77.

Sipos Nikoletta (2020): „A nagyváros az öngyilkosság melegágya.” : A Horthy-kori Budapest öngyilkosságainak kontextusai (1929–1941). Clio Műhelytanulmányok, 6. sz. Budapest: Clio Intézet.

Sonnevend Péter (2011): Művelődés, olvasás és könyvtár a Magyar Szemle (1927–1944) című folyóiratban 2. rész. Könyvtári Figyelő, 21(4). 747–773.

Teller Katalin (2023): Olcsó könyv- és füzetsorozatok tömegfogalma az 1870–80-as és az 1920-as években. In: Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs (szerk.): Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban. Budapest: PIM. pp. 125–145.

Tóth Dóra (2023): Ponyvanemesítési üzlet. In: Hites Sándor, Rózsafalvi Zsuzsanna, Somorjai Szabolcs (szerk.): Az irodalom-üzlet: Vállalkozás és kultúra a könyvkiadásban. Budapest: PIM. pp. 83–105.

Thuróczy Gergely (2016): A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére. Budapest: PIM.

Török Zsuzsa (2015): „Legtermékenyebb összes női íróink között”. Beniczkyné Bajza Lenke és a könyvipar a 19. század második felében. Irodalomtörténet, 96(4). sz. 375–399.

Urbán László (1989): Gumiarcú és társai. Múzsák: múzeumi magazin, 20(1), 42–43.

Veres András (2007): A ponyva klasszikusa. In: Szegedy-Maszák Mihály, Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei, III. Budapest: Gondolat, pp. 381–389.

Veres András (2009)? „Roll over Beethoven” : Gondolatok az elit- és tömegkultúráról. Alföld, 60(5), 3–23.

Voit Krisztina (2000): Előszó. In: Uő: A budapesti sajtó adattára 1873–1950. Budapest: Argumentum.

Zolnay László (1986): Hírünk és hamvunk. (Tények és tanúk sorozat). Budapest: Magvető.

Published

2024-07-09

Issue

Section

Irodalom

How to Cite

The Ten-Penny Satan: The pulps and the Friss Újság’s Colour Novel Library series. (2024). MEDIATON OF HUNGARIAN LANGUAGE CULTURE | ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS, 7(1), 18-47. https://doi.org/10.33569/akk.5243