Opportunities for cultural tourism in the Transylvanian-Hegyalja region today

Authors

  • Tibor Elekes Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet
  • Ferenc Szilágyi Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.3407

Keywords:

cultural tourism, the Castle of Gyulafehérvár, Transilvania

Abstract

The Transylvanian-Hegyalja is a hilly region located in the southwestern part of historical Transylvania, between the Erdélyi-szigethegység/Apuseni Mountains and the Maros/Mureş River. The area with its advantageous natural and socio-geographic features and varied history preserves extraordinary cultural values. Its historical and cultural center is the Castle of Gyulafehérvár. The ecclesiastical and secular buildings and monuments of the castle are cultural achievements of the Roman era, the Kingdom of Hungary, the Principality of Transylvania, the Habsburg Empire, the Austro-Hungarian Monarchy and the post-World War I Romania. Before 1990, it was mostly possible to visit memorial sites and monuments related to Romanian history. The university founded in 1991 to commemorate the historic event in Gyulafehérvár on December 1, 1918, uses some of the buildings in the territory of the castle. The cultural values ​​restored with the support of the European Union between 2013-2015 were integrated into the tourist offer, vividly describing the Habsburg period of the city's history. The Cathedral of the Transylvanian Roman Catholic Bishopric, founded in 1009, the Pantheon of Transylvania, preserves the ecclesiastical, historical and architectural values ​​of several centuries.

The Reformed academy building in the castle, the priceless Batthyaneum library, and the remains of the 10th century church are not open to the public these days. Making them accessible to visitors would significantly increase the tourist facilities and opportunities of the city and the region.

Author Biographies

  • Tibor Elekes, Miskolci Egyetem, Földrajz-Geoinformatika Intézet

    Elekes Tibor
    ORCID: 0000-0002-9381-7313
    egyetemi docens
    Miskolci Egyetem, MFK, Földrajz-Geoinformatika Intézet
    e-mail: tibor.elekes@uni-miskolc.hu

  • Ferenc Szilágyi, Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar

    Szilágyi Ferenc
    ORCID: 0000-0001-8034-6674
    egyetemi docens, dékán
    Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad
    Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
    e-mail: ferenc.szilagyi@partium.ro

References

Actualizare plan urbanistic zonal – Zona protejata cetatea Alba Iulia (In curs de avizare – mai 2015) https://www.apulum.ro/index.php/primaria/documente

Ádám L. és mtsai. (1979): Románia. Panoráma, 679p.

Benedek J. et al. (2012): Erdély. In: Dövényi Z. (főszerk.): A Kárpát-medence földrajza. Bu-dapest, Akadémiai Kiadó, pp. 971–1129.

Bujdosó, Z. (2009): A megyehatár hatása a városok vonzáskörzetére Hajdú-Bihar megye példáján. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó (2009), 211 p.

Buzzard, J. (2002): The Grand Tour and after (1660-1840). In: Hulme, P., Youngs, T. (szerk.) The Cambridge Companion to Travel Writing. pp.48–50.

Cioculescu, S. (1967): România. Ghid turistic. Bucureşti, Meridiane, 225p.

De Beer, E.S. (1952) The development of the guide-book until the early nineteenth century in Journal of the British Archaeological Association, 3rd series, 15, pp.35–46.

Deák F. – László L. (2004): Erdély útikalauz. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyv-kiadó, 363p.

Elekes T. (2004): Erdély. Budapest, Cartographia, 264p.

Elekes T. (2005): A városi népességszám változásai Romániában 1948-2002 között. In: Pap N. – Végh A. (szerk.) A Kárpát-medence politikai földrajza, Pécs, pp. 95–103.

Elekes T. (2008): Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig. Tér és Társadalom, 22: 2. pp. 183–201. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.22.2.1177

Elekes T. (2019): Erdély. Budapest, Cartographia, 264p.

Elekes T. (2020): Az útikönyvek típusai és XXI. századi lehetőségei. Acta Carolus Robertus, 10. évf. 2. szám, pp.57–67. DOI: https://doi.org/10.33032/acr.2476

Gherghilas, A. (2014): Geografia Turismului. Metode de analiză în turism. Bucureşti, Editura Universitară, 356p.

Gudor K. B. (2020): Erdélyi-Hegyalja és térsége. Rendkívüli természeti, történelmi és kulturális érté-kek. Gyulafehérvár, 528p.

Guide, I. (2010): Romania. Ghid touristic. Bucureşti, Aquila, 384p.

Gyuricza L. (2008): A turizmus nemzetközi földrajza. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 319 p.

Heltmann, H. H. – Servatius, G. (1993): Reisehandbuch Siebenbürgen. Kraft, Würzburg, 503p.

Horváth A. (2020): Turizmus – vonzerők és vendégforgalom. In: Benedek J. (szerk.): Erdély. Tér, gazdaság és társadalom. Kolozsvár, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, pp. 421–446. https://www.apulum.ro/images/uploads/fisiere/Situatia%20existenta.jpg (2023.01.16.)

Juler, C. (2010): Romania. National Geographic Traveler- ghid touristic, 270p.

Kocsis K. (főszerk.) (2018): Magyarország nemzeti atlasza. 2. Természeti környezet. Budapest, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet. 187p.

Kocsis K. (főszerk.) (2021): Magyarország nemzeti atlasza. 3. Társadalom. Budapest, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet. 196p.

Koszta Nagy I. (1998): Erdély. Budapest, Cartographia, 221p.

Köpeczi B. (szerk.) (1993): Erdély rövid története. Budapest, Akadémiai Kiadó, 684p.

Lukács A. (2012): Műfajspecifikus megfeleltetési stratégiák az útikönyvek fordításában. Budapest, ELTE BTK, PhD disszertáció, 282p.

Mason, P. (2017): Geography of tourism. Oxford, Goodfellow Publishers, 256p.

Mátyás V. (1986): Utazások Erdélyben. Negyedik, javított kiadás, Panoráma, 280p.

Michalkó G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 319 p.

Murgu, M. (1967): Braşov. Bucureşti, Meridiane, 47 p.

Nedelcu, A. (2011): Geografia turismului. Bucureşti, Editura Universitară, 287p.

Németh J. et al. (2006): Evoluţia numărului populaţiei urbane în România după 1990. Co-municări de Geografie vol. X, pp. 281–286,

Pascaru, M. – Andreescu, F. (2007): Romania. Ghid touristic. Ad libri, 96p. (francia nyel-ven 2006-ban, angol nyelven 2007-ben jelent meg).

Sós J. – Farkas Z. (2005): Erdély útikönyv. Frissített és bővített kiadás. Jel-kép Bt., 454p.

Strategia integrată de Dezvoltare Urbană a municipiului Alba Iulia 2021–2030 https://www.apulum.ro/images/uploads/fisiere/SIDU_final_cu_coperti_11052021.pdf (2023.01.19.)

Szilágyi P.P. (2011): Erdély legszebb túraútvonalai. Budapest, Totem Kiadó, 528p.

Szilágyi, F. – Elekes T. (2021): Urban growth and language shift in county seats in Transylvania between 1900 and 2011. Regional Statistics 11(4), pp. 150–169. DOI: https://doi.org/10.15196/RS110407

Tileagda, F.-R. şi colab. (2011): Judeţul Alba. Ghid turistic. Buzău, Vega Prod, 324p.

Towner, J. (2000): Guidebook. In: Jafari, J. (szerk.) 2000. Encyclopaedia of Tourism. London: Routledge. 267–269.

www. www.erdelystat.ro (Letöltve 2022.06.10.)

Published

2022-12-28

How to Cite

Opportunities for cultural tourism in the Transylvanian-Hegyalja region today. (2022). Acta Carolus Robertus, 12(Különszám), 118-129. https://doi.org/10.33032/acr.3407

Similar Articles

1-10 of 30

You may also start an advanced similarity search for this article.