A kulturális turizmus lehetőségei az Erdélyi-Hegyalja térségében napjainkban
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.3407Kulcsszavak:
kulturális turizmus, Gyulafehérvári vár, látogathatóságAbsztrakt
Az Erdélyi-Hegyalja a történeti Erdély délnyugati részében, az Erdélyi-szigethegység és a Maros között elhelyezkedő dombság. Rendkívüli kulturális értékeket őriz az előnyös természet- és társadalomföldrajzi adottságokkal, változatos történelemmel rendelkező terület. Történelmi, kulturális központja a gyulafehérvári vár. A vár egyházi és világi épületei, emlékművei a római kor, a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség, a Habsburg Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és az I. világháború utáni Románia kulturális megvalósításai.
1990 előtt többnyire a román történelemhez kapcsolódó emlékhelyek, műemlékek látogatása valósulhatott meg. Az 1918. december 1.-i gyulafehérvári történelmi esemény emlékére 1991-ban alapított egyetem használja a vár területén levő épületek egy részét. A 2013-2015 között az Európai Unió támogatásával helyreállított kulturális értékek integrálódtak a turisztikai kínálatba, szemléletesen ismertetik a város történelmének Habsburg időszakát. Több évszázad egyházi, történelmi, építészeti értékeit őrzi az 1009-ben alapított Erdélyi római katolikus püspökség székesegyháza, Erdély Pantheonja.
Napjaikban nem látogatható a várban található Református akadémia épülete, a felbecsülhetetlen értékű Batthyaneum könyvtár, valamint a 10. századi templom maradványai. Látogathatóvá tételük jelentősen növelné a város és a térség turisztikai adottságait, lehetőségeit.
Hivatkozások
Actualizare plan urbanistic zonal – Zona protejata cetatea Alba Iulia (In curs de avizare – mai 2015) https://www.apulum.ro/index.php/primaria/documente
Ádám L. és mtsai. (1979): Románia. Panoráma, 679p.
Benedek J. et al. (2012): Erdély. In: Dövényi Z. (főszerk.): A Kárpát-medence földrajza. Bu-dapest, Akadémiai Kiadó, pp. 971–1129.
Bujdosó, Z. (2009): A megyehatár hatása a városok vonzáskörzetére Hajdú-Bihar megye példáján. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó (2009), 211 p.
Buzzard, J. (2002): The Grand Tour and after (1660-1840). In: Hulme, P., Youngs, T. (szerk.) The Cambridge Companion to Travel Writing. pp.48–50.
Cioculescu, S. (1967): România. Ghid turistic. Bucureşti, Meridiane, 225p.
De Beer, E.S. (1952) The development of the guide-book until the early nineteenth century in Journal of the British Archaeological Association, 3rd series, 15, pp.35–46.
Deák F. – László L. (2004): Erdély útikalauz. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Könyv-kiadó, 363p.
Elekes T. (2004): Erdély. Budapest, Cartographia, 264p.
Elekes T. (2005): A városi népességszám változásai Romániában 1948-2002 között. In: Pap N. – Végh A. (szerk.) A Kárpát-medence politikai földrajza, Pécs, pp. 95–103.
Elekes T. (2008): Demográfiai, gazdasági-társadalmi folyamatok Románia városaiban 1948-tól napjainkig. Tér és Társadalom, 22: 2. pp. 183–201. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.22.2.1177
Elekes T. (2019): Erdély. Budapest, Cartographia, 264p.
Elekes T. (2020): Az útikönyvek típusai és XXI. századi lehetőségei. Acta Carolus Robertus, 10. évf. 2. szám, pp.57–67. DOI: https://doi.org/10.33032/acr.2476
Gherghilas, A. (2014): Geografia Turismului. Metode de analiză în turism. Bucureşti, Editura Universitară, 356p.
Gudor K. B. (2020): Erdélyi-Hegyalja és térsége. Rendkívüli természeti, történelmi és kulturális érté-kek. Gyulafehérvár, 528p.
Guide, I. (2010): Romania. Ghid touristic. Bucureşti, Aquila, 384p.
Gyuricza L. (2008): A turizmus nemzetközi földrajza. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 319 p.
Heltmann, H. H. – Servatius, G. (1993): Reisehandbuch Siebenbürgen. Kraft, Würzburg, 503p.
Horváth A. (2020): Turizmus – vonzerők és vendégforgalom. In: Benedek J. (szerk.): Erdély. Tér, gazdaság és társadalom. Kolozsvár, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, pp. 421–446. https://www.apulum.ro/images/uploads/fisiere/Situatia%20existenta.jpg (2023.01.16.)
Juler, C. (2010): Romania. National Geographic Traveler- ghid touristic, 270p.
Kocsis K. (főszerk.) (2018): Magyarország nemzeti atlasza. 2. Természeti környezet. Budapest, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet. 187p.
Kocsis K. (főszerk.) (2021): Magyarország nemzeti atlasza. 3. Társadalom. Budapest, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet. 196p.
Koszta Nagy I. (1998): Erdély. Budapest, Cartographia, 221p.
Köpeczi B. (szerk.) (1993): Erdély rövid története. Budapest, Akadémiai Kiadó, 684p.
Lukács A. (2012): Műfajspecifikus megfeleltetési stratégiák az útikönyvek fordításában. Budapest, ELTE BTK, PhD disszertáció, 282p.
Mason, P. (2017): Geography of tourism. Oxford, Goodfellow Publishers, 256p.
Mátyás V. (1986): Utazások Erdélyben. Negyedik, javított kiadás, Panoráma, 280p.
Michalkó G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 319 p.
Murgu, M. (1967): Braşov. Bucureşti, Meridiane, 47 p.
Nedelcu, A. (2011): Geografia turismului. Bucureşti, Editura Universitară, 287p.
Németh J. et al. (2006): Evoluţia numărului populaţiei urbane în România după 1990. Co-municări de Geografie vol. X, pp. 281–286,
Pascaru, M. – Andreescu, F. (2007): Romania. Ghid touristic. Ad libri, 96p. (francia nyel-ven 2006-ban, angol nyelven 2007-ben jelent meg).
Sós J. – Farkas Z. (2005): Erdély útikönyv. Frissített és bővített kiadás. Jel-kép Bt., 454p.
Strategia integrată de Dezvoltare Urbană a municipiului Alba Iulia 2021–2030 https://www.apulum.ro/images/uploads/fisiere/SIDU_final_cu_coperti_11052021.pdf (2023.01.19.)
Szilágyi P.P. (2011): Erdély legszebb túraútvonalai. Budapest, Totem Kiadó, 528p.
Szilágyi, F. – Elekes T. (2021): Urban growth and language shift in county seats in Transylvania between 1900 and 2011. Regional Statistics 11(4), pp. 150–169. DOI: https://doi.org/10.15196/RS110407
Tileagda, F.-R. şi colab. (2011): Judeţul Alba. Ghid turistic. Buzău, Vega Prod, 324p.
Towner, J. (2000): Guidebook. In: Jafari, J. (szerk.) 2000. Encyclopaedia of Tourism. London: Routledge. 267–269.
www. www.erdelystat.ro (Letöltve 2022.06.10.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Elekes Tibor, Szilágyi Ferenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
