Szubklinikai anyagforgalmi zavarok előfordulása tej- és húshasznú szarvasmarha állományokban

Absztrakt

2010-ben 76 nagy létszámú tejtermelő tehenészetben végeztünk anyagcsere-profil vizsgálatokat a takarmányozási hibák okozta anyagforgalmi zavarok felderítése és az okok megállapítása céljából. A közölt adatok összesen mintegy 42000 db 3−6 éves holstein-fríz tehenet reprezentálnak. A mintavétel minden esetben klinikailag egészséges állatokból történt a reggeli etetést követő 3−5. órában. A különböző élettani szakaszban lévő mintázott csoportok és a csoportonkénti mintaszáma a következő volt: a várható ellés előtt 1−10 nappal levő állatok (I. csoport, n=309), az ellés után 1−7 nappal levő állatok (II. csoport, n=256), az ellés után a fogadó csoportban levő 8−30 napja ellett állatok (III. csoport, n=442), az ellés után 31−90 nappal a nagytejű csoportban levő állatok (IV. csoport, n=394), az ellés után 91−150 nappal levő állatok (V. csoport, n=166), valamint az ellés után >150 nappal levő állatok (VI. csoport, n=83). Az eredmények az elmúlt tíz év adataihoz viszonyították (Brydl és mtsai., 1997, 1998; Könyves és mtsai., 2001; Brydl és mtsai., 2003). A szerzők nagy előfordulási gyakorisággal találtak energiaegyensúlyi zavart, aciduriát (szubklinikai acidózist), egyenlőtlen fehérje ellátottságot, karotinhiányt, és sok esetben volt megfigyelhető nem megfelelő nátrium-, káliumellátottság. Az előző években végzett anyagcsere-profil vizsgálatok eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy az egyes szubklinikai metabolikus zavarok és előfordulási gyakorisága csökkent. A húsmarha-állományokban a legnagyobb gyakorisággal a hiányos fehérjeellátottság fordult elő.