Kísérlet gazdasági potenciálon-számításon alapuló lokális döntések alkalmazására egy keverési olyamat kétrétegű háló modelljében

Absztrakt

Munkánkban a Kaposvári Egyetem Matematikai és Informatikai Intézetében kifejlesztés alatt álló új szoftvertechnológiai módszer (Csukás és Bánkuti 2003a, 2003b) felhasználását tanulmányoztuk tárolásokból, valamint diszkrét és folytonos változásokból (vétel, feldolgozás, eladás) felépülő folyamatok dinamikus szimuláción alapuló tervezésére, illetve irányítására. A példafeladatot és az adatokat egy korábban vizsgált (Csukás et al. 2001, Bóity et al. 2001), növénytermesztést, takarmánykeverést és állattenyésztést folytató mezőgazdasági üzem takarmánykeverő rendszeréből vettük, egyúttal a rendszer hosszabb távú tervezése (planning) helyett áttértünk az ütemezés (scheduling) szintű részletes modellre. Elkészítettük a (matematikai/informatikai szempontból hibrid automataként értelmezhető (Bánkuti és Csukás, 2003)) modell generikus kétrétegű háló leírását, és az ennek megfelelő input adatbázist. A modellben lehetőséget biztosítottunk a kiadásokból származó költségek, illetve a bevételekből eredő igény mérték rendszeren belüli részletes követésére is. Az (egyelőre egyszerű, ezért áttekinthető és könnyen kiértékelhető) esettanulmányokban azt vizsgáltuk, hogy miként lehet lokális döntések meghozatalára hasznosítani az egyes alternatív, illetve konkurens tevékenységekben szereplő tárolókhoz rendelt költségek és igény mértékek alapján számított gazdasági potenciált. A szimulációs eredmények ismeretében megállapítottuk, hogy a generikus, kétrétegű háló modellen alapuló programozási módszer jól alkalmazható a szóban forgó diszkrét / folytonos, hibrid modellek leírására. Ugyanakkor biztató tapasztalatokat szereztünk a költségek, illetve igény mértékek részletes szimulációs követésén és a lokális gazdásági potenciálok összehasonlításán alapuló lokális döntések alkalmazásáról. Ez a módszer egy érdekes megoldást körvonalaz a nagy méretű „supply / demand chain” típusú problémák kezelésére is