Magyar tarka tenyészbikák hústenyészértékének összehasonlító elemzése
Kulcsszavak:
magyar tarka, hústenyészérték index, ivadékvizsgálatAbsztrakt
Jelen tanulmányban a szerzők 47 hústermelésre ivadékvizsgált magyar tarka tenyészbika tenyészértékbecslési eredményeit elemezték. A hústenyészérték index és a résztulajdonságok (nettó súlygyarapodás, vágási %) tenyészértékének elemzésén túlmenően értékelték a tenyészérték alakulását apai származás, évjárat és bikaelőállító tenyészet szerinti csoportosításban. Megvizsgálták a hústenyészérték index és a kettős termelési index (KTI) valamint a küllemi bírálati eredmények (ráma, izmoltság, testalakulás) közötti összefüggéseket. Az eredmények tanúsága szerint az átlagos hústenyészérték index 103,43 az összes bika vonatkozásában. Ehhez képest a KTI és ráma tenyészértéke nagyobb, míg az izmoltság és a nettó súlygyarapodás pedig kisebb, ami 100 pont alatti értéket jelent. Az összefüggés-vizsgálatok szerint a KTI negatív irányú, közepes erősségű kapcsolatot mutatott az izmoltsággal (r = -0,5), míg a hústenyészérték index és a ráma tenyészértéke között ugyancsak közepes erősségű, de pozitív irányú (r = 0,4) összefüggés állt fenn. A KTI és a hústenyészérték index között nem volt számottevő összefüggés, a rangkorrelációs koefficiens értéke rS = -0,24. Ennek ellenére több olyan tenyészbika választható ki, amely mindkét rangsorban az első tíz helyen található, s ez a szelekció szempontjából kedvező. A genetikai trend a KTI és a ráma esetében csökkenő, míg a hústenyészérték index, az izmoltság, a testalakulás, a vágási kihozatal és a nettó súlygyarapodás tekintetében növekvő tendenciát mutat. Az évjárat és a bika-előállító tenyészet hatása nem volt szignifikáns, az apai hatás viszont szignifikánsnak bizonyult a KTI, az izmoltság és a testalakulás tenyészértékére.
Hivatkozások
Bodó I., Szabó F., Tőzsér J., Komlósi I. (2000): Fajta, típuskérdés és korszerű tenyésztési, tenyészértékbecslési eljárások a húsmarhatenyésztés szolgálatában. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49(6), 525–538.
Füller I., Polgár J. P., Harmat Á., Húth B., Lengyel Z. (2002): Beszámoló a hús ITV-eredményeiről. Magyartarka. 12. 10–11.
Füller I. (2007): Munkabeszámoló az Egyesület 2007. évi tevékenységéről. https://www.magyartarka.hu
Harmat Á . (2001): A hústenyészérték bevezetése. Magyartarka, 1. 5.
Húth B., Füller I. (2006): A magyartarka tenyésztés helyzete és jövőbeni perspektívái. Állattenyésztés és Takarmányozás, 55. 57–58.
Magyartarka Tenyésztők Egyesülete (1999): A magyartarka fajta tenyésztési programja, Kocsér
Magyartarka Tenyésztők Egyesülete (2002): A magyartarka fajta tenyésztési programja, (szerk: Füller I.) Kocsér
Pichler, R. (2005): Fleckvieh Austria – fit für die Zukunft. Proc of the 26th Congress of the European Simmental Federation. 32–42.
Polgár, J. P., Szűcs, E., Szabó, F. (1997): Auswirkungen einer milchbetonten Selektion auf die Wachstumsintensität und den Körperbau von Jungbullen der Rassen Holstein-Friesian und Ungarisches Fleckvieh (Kurzmitteilung). Archiv für Tierzucht, 40(6), 505–510.
Schweizerischer Fleckviehzuchtverband (2007) Zuchtwertschätzung Fleischleistung. Zuchtwertschätzung. 12–13.
Stefler J. (2004): A funkcionális tulajdonságok szerepe a modern szarvasmarha-tenyésztésben. Magyartarka. 10–12.
Zuchtdata (2007): Zuchtwertschätzung beim Rind, Grundlagen, Methoden und Modelle. (ZuchtData EDV-Dienstleistungen GMBH, Wien.)
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Holló Gabriella, Füller Imre, Tóth Anett
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
