Tanulmány a tehenek színhúsmennyiségének becslésére a hasított felek súlya, a vese- és kivágott faggyú mennyisége, illetve a zsírsejtátmérő alapján

Szerzők

  • Tőzsér János Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. , Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Körenyzettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. https://orcid.org/0000-0002-5632-1765 (unauthenticated)
  • Hidas András Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. , Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Körenyzettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Holló István University of Kaposvár, Faculty of Animal Sciences, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Holló Gabriella Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. , Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Körenyzettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. https://orcid.org/0000-0003-4908-8165 (unauthenticated)
  • Szűcs Endre Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. , Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Körenyzettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Bölcskey Károly Research Institute for Animal Breeding and Nutrition, H-2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1. , Állattenyésztési- és Takarmányozási Kutatóintézet, 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1.

Kulcsszavak:

hasított fél összetétel, színhús becslése, zsírsejtátmérő

Absztrakt

A tanulmány célja a színhús mennyiség becslésére való egyenlet vizsgálata a kivágott faggyú mennyiség, a zsír sejtátmérő, a vesefaggyú mennyiség és a meleg hasított felek súlya alapján. Holstein-fríz és magyar tarka tehenek (n = 18) pihentetés után kerültek vágásra. A zsírsejtek méretének megállapítása végett a vágás után a far tájékről 1 g mintát vettünk. A kivágott faggyú mennyiségére, a zsírsejtátmérőre, a vesefaggyú mennyiségére és a meleg hasított felek súlyára vonatkozó átlagértékek a következők voltak: 35,3 kg; 79,1 µ; 6,6 kg; 261,2 kg. A zsírsjetátmérő és a meleg hasított felek súlya között közepes (r = 0,44, P > 0,05), még a zsírsjetátmérő és kivágott faggyú mennyisége viszonylatában szoros (r = 0,84, P < 0,001) összefüggéseket számítottunk. Vizsgálatunkban két faktort határoztunk meg: I. faktor: csontoshús-szíhnús, II. faktor: faggyú-zsírsejtátmérő. Stepwise regressziót alkalmazva a színhús mennyiség becslésére (y), a független változókkal (kivágott faggyú mennyiség x1, zsírsjetátmérő x2, meleg hasított felek súly x4) a teljes variancia 98%-át meg tudtuk magyarázni (P < 0,001). Eredményeink alapján javasolhatjuk a zsírsjetátmérő más tulajdonsággal együtt történő alkalmazását a színhús mennyiségének becslésére.

Információk a szerzőről

  • Tőzsér János, Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., Szent István Egyetem, Mezőgazdasági- és Körenyzettudományi Kar, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelezőszerző
    tozser@fau.gau.hu

Hivatkozások

Agabriel, J., Giraud, J. M., Petit, M. (1986). Détermination et utilisation de la note d’ état d’ engraissement en élevage allaitant. Bul. Tech., C.R.Z.V. Theix, INRA, 66., 43–50.

Amin, V., Wilson, D. E., Roberts, R., Rouse, G. H. (1993). Tissue characterization for beef grading using texture analyis of ultrasound images. Proc. IEEE Ultrasonics Symposium, 2. 969–972. https://doi.org/10.1109/ULTSYM.1993.339646

Brethour, J. R. (1994). Estimatimg marbling score in live cattle from ultrasound images using pattern recognition and neuronal network procedures. Anim. Sci., 72(6), 1425–1430. https://doi.org/10.2527/1994.7261425x

Bozó, S., Klosz, T., Sárdi, J., Rada, K., Tímár, L. (1995). Vágómarhák csontos húsának kereskedelmi bontás szerinti összetétele. Kézikönyv. Herceghalom.

Cowan, R. T., Robinson, J. J., Greenhalgh, J. F. D., McHatie, I. (1979). Body composition changes in lactating ewes estimated by serial slaughter and deuterium dilution. Anim. Prod., 29(1), 81–90. https://doi.org/10.1017/S0003356100012174

Cross, H. R. Whittaker, A. D. (1992). The role of instrument grading in a beef value-based marketing system. J. Anim. Sci., 70(3), 984–989. https://doi.org/10.2527/1992.703984x

Izquierdo, M., Amin, V., Wilson, D. E., Rouse, G. H., Garcia, S. (1998). Accuracy of real-time ultrasound and image processing parameters to predict percentage intramuscular fat in beef cattle. 44th International Congress of Meat Science and Technology. August 30 – September 4. Barcelona, Spain, II. 944–945.

Lee, Y. B., Old, C. A., Hinman, N., Garret, W. N. (1983). Effect of cattle type and energy intake on carcass traits and adipose tissue cellularity. J. Anim. Sci., 57(3), 621–627. https://doi.org/10.2527/jas1983.573621x

Miles, C. A., Fursey G. A. J., York, R. W. R. (1984). New equipment for measuring the speed of ultrasound and its application in the estimation of body composition of farm livestock. In: "In vivo measurement of body composition in meat animals" (D. Lister. ed.) Elsevier, London, 93–105.

Miles, C. A., Fursey, G. A., Pomeroy, R. W. (1983). Ultrasonic evaluation of cattle. Anim. Prod., 36(3), 363–370. https://doi.org/10.1017/S0003356100010400

Renand, G., Robelin, J., Gillard, P. (1989). Estimation in vivo de adiposite des taureaux pour améliorer leur sélection en station de contrôle individuel, A.I.P. “TISSUS ADIPEUX” INRA, Nov 18. Clermont, 1–11.

Renand, G., Geay, Y., Ménissier, F. (1996). Performance de croissance et composition corporelle de tauraux Charolis en station de contrôle individuel. Ann. Zootech., 45(1), 3–16. https://doi.org/10.1051/animres:19960101

Robelin, J. (1982). Relation entre l’ espace de diffusion de l’ eau lourd mesurée in vivo et le volume hydrique corporel des bovins en croissance. Reprod. Nutr. Dév., 22(1A), 65–73. https://doi.org/10.1051/rnd:19820105

Robelin, J., Agabriel, J. (1986). Estimation de l’ état engraissement des bovin vivants a partir de la taille des cellules adipeuses. Bull. Tech., C.R.Z.V. Theix, INRA, 66. 37–41.

Robelin, J., Chilliard, Y., Agabriel, J. (1989). Estimation of body lipids and proteins of Holstein Charolaise and Limousine cows by dilution technique and adipose cell size, "Energy metabolis of farm animals", 5th Symposium, Luntens, Netherlands, 43. 370–373.

Sönnichsen, M., Augustini, C., Dobrowolski, A., Branscheid, W. (1998). Objective classification of beef carcasses and prediction of carcass composition by video image analysis. 44th International Congress of Meat Science and Technology. August 30 - September 4. Barcelona, Spain, II. 938–939.

Sváb, J. (1979). Multivariate methods in biometry (in Hungarian). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Thompson, J. (1991). Use of x-ray CT to predict intramuscular fat content in beef. International communication, Dep. of Anim. Sci., Univ. of New England, Australia.

Tőzsér, J., Hidas, A., Mézes, M., Agabriel, J., Kovács, A., Szűcs, E., Holló, I., Szakács, Zs. (1997). Some results on the application of adipocyte morphometry in young Holstein bulls in Hungary. 89th Annual Meeting of the American Society of Animal Science, Nashville Convention Center, Nashville, Tennessee, USA, July 29 – August 1.

Wilson, D. E., Zhang, H., Rouse, G. H., Duello, D. A., Izquierdo, M. (1992). Prediction of intramuscular fat in the longissimus dorsi in live beef animals using real-time ultrasound. J. Anim. Sci., 70. 224.

Whittaker, A. D., Park, B., Thane, B. R., Miller, R. K., Savell, J. W. (1992). Principles of ultrasound and measurement of intramuscular fat. J. Anim. Aci., 70(3), 942–952. https://doi.org/10.2527/1992.703942x

Letöltések

Megjelent

2000-02-15

Hogyan kell idézni

Tőzsér, J., Hidas, A., Holló, I., Holló, G., Szűcs, E., & Bölcskey, K. (2000). Tanulmány a tehenek színhúsmennyiségének becslésére a hasított felek súlya, a vese- és kivágott faggyú mennyisége, illetve a zsírsejtátmérő alapján. Acta Agraria Kaposváriensis, 4(1), 1-8. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1370

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2 3 > >>