A kor és a termelés hatása red angus anyatehenek háti faggyú vastagságára

Szerzők

  • Kovács Attila Zoltán Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Papp R. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Zsoldos Rebeka Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Véghseő R. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.
  • Szabari Miklós Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

Kulcsszavak:

red angus, háti faggyú, kor, testtömeg, tejmennyiség

Absztrakt

Kísérleteinkben red angus anyatehenek tejtermelése, élősúlya és kondíciója (ultrahangos technika alkalmazásával) közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Eredményeink szerint a háti faggyú vastagság tekintetében szignifikáns különbség adódott a legidősebb korcsoport (n = 10) és a fiatalabbak (n = 11, ill. 4) között. A kor legnagyobb hatását, a testtömegre lehetett kimutatni, ahol szignifikáns eltérések adódtak szinte minden csoport között. A tejtermelésben ugyanakkor egyetlen mérési időpontban sem tapasztaltunk statisztikailag igazolható különbséget. Az összefüggés-vizsgálatok során a legeltetési periódusban mért háti faggyú vastagság, illetve a testsúly között a korrelációs koefficiens értékére r = 0,603 kaptunk. Megállapítást nyert továbbá, hogy a háti faggyú (kondíció), illetve a testtömeg laktáció alatti változása nem függ össze szorosan. A két paraméter – kis időintervallumon belül – egymástól függetlenül változik. A háti faggyú vastagság és a tejmennyiség között negatív korrelációt kaptunk (r = -0,117). Az élőtömeg, valamint a termelt tej mennyisége között gyakorlatilag nem találtunk kapcsolatot (r = 0,005). Nagymértékben valószínűsíthető, hogy a hústípusú tehenek kondíciójának (testtömegének) laktáció alatti változását elsősorban a felvett takarmány energia-tartalma, nem pedig a (tej)termelés energia igénye befolyásolja. Végül regressziós egyenleteket dolgoztunk ki a mért változókra nézve.

Információk a szerzőről

  • Kovács Attila Zoltán, Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

    levelezőszerző
    kovacsaz@mail.atk.u-kaposvar.hu

Hivatkozások

Bodó I., Dohy J., Hajas P., Keleméri G. (1985). Húsmarhatenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 350.

Boggs, D. L., Smith, E. G., Schalles, R. R., Brent, B. E., Corah, L. R., Pruitt, R. J. (1980). Effects of milk and forage intake on calf performance. Journal of Animal Science, 51(3), 550. https://doi.org/10.2527/jas1980.513550x

Buskirk, D. D., Lemenager, R. P., Horstman, L. A. (1992). Estimation of net energy requirements (Nem and NE∆) of lactating beef cows. Journal of Animal Science, 70(12), 3867–3876. https://doi.org/10.2527/1992.70123867x

Butson, S., Berg, R. T. (1984). Factors influencing lactation performance of range beef and dairy-beef cows. Canadian Journal of Animal Science, 64(2), 267–277. https://doi.org/10.4141/cjas84-033

Csörge T. (2000). Az ellés előtti kondíció hatása a borjak születési tömegére. Diplomadolgozat. Kaposvári Egyetem ÁTK., Kaposvár, 30.

Fiss, C. F., Wilton, J. W. (1992). Contribution of breed, cow weight and milk yield to the traits of heifers and cows in four beef breeding systems. Journal of Animal Science, 70(12), 3686–3696. https://doi.org/10.2527/1992.70123686x

Heuwieser, W. (1991). Die Beurteilung der Körperkondition bei Milchküchen. Milchpraxis, 29(3), 130–133.

Klawuhn, D. (1992). Vergleich der Rückenfettdicke mit dem über die Gesammt- körperwasserbestimmung ermittelten Körperfettgehalt bei Rindern. Dissertation, Humboldt-Universitat, Berlin.

Lachmann, I. (1995). Experimentelle Untersuchungen zum Einflu der antepartalen Energieversorgung auf die Leistung und Gesundheit der Milchkuh in der Frühlaktation. Dissertation, Berlin. 91.

Metzner, M., Heuwieser, W., Klee, W. (1993). Die Beurteilung der Körperkondition (body condition scoring) im Herdenmanagement. Der Praktische Tierarzt. 11. 991–998.

Mondragon, I., Wilton, J. W., Allen, O. B., Song, H. (1983). Stage of lactation effects, repeatabilities and influences on weaning weights of yield and composition of milk in beef cattle. Canadian Journal of Animal Science, 63(14), 751–761. https://doi.org/10.4141/cjas83-090

Rahnefeld, G. W., Weiss, G. M., Fredeen, H. T. (1990). Milk yield and composition in beef cows and their effect on cow and calf performance in two environments. Canadian Journal of Animal Science, 70(2), 409–423. https://doi.org/10.4141/cjas90-053

Segert, A., Lengerken, V. G., Fahr, R. D. (1996). Beurteilung und Einflu des Fettansatzes bei Milchrindern Wahrend der Aufzucht und der Frühlaktation. 47th Annual Meeting of the EAAP, Cattle Commission, Session III. Free communication.

SPSS for Windows version 9.0, copyright SPSS inc. (1998).

Staufenbiel, R. (1993). Energie- und Fettstoffweschel des Rindes unter besonderer Berücksichtigung der Messung der Rückenfettdicke und der Untersuchung von Fettgewebe. Habilitationsschrift, Humboldt-Universitat, Berlin.

Story, C. E., Rasby, R. J., Clark, R. T., Milton, C. T. (2000). Age of callf at weaning of spring-calving beef cows and the effect on cow and calf performance and production economics. Journal of Animal Science, 78(6), 1403–1413. https://doi.org/10.2527/2000.7861403x

Teichmann, S., Fahr, R. D., Mörchen, F., Lengerken, G. (1998). Feed intake and feed utilization of cows suckling a calf (German Angus and German Simmental) during early lactation. Proceedings of 5th Science Days of Beef Cattle Breeding, Halle-Wittenberg. https://doi.org/10.1163/9789004683976_284

Wiedemann, F. (1989). Untersuchungen zur Rückenfettdicke und dem über das Gesammtkörperwasser bestimmten Körperfettgehalt bei weiblichen Jungrindern und Jungkühen. Dissertation, Humboldt-Universitat, Berlin.

Letöltések

Megjelent

2007-02-15

Hogyan kell idézni

Kovács, A. Z., Papp, R., Zsoldos, R., Véghseő, R., & Szabari, M. (2007). A kor és a termelés hatása red angus anyatehenek háti faggyú vastagságára. Acta Agraria Kaposváriensis, 11(1), 9-21. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1827

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei