Az inulin szerepe és jelentősége a gazdasági haszonállatok takarmányozásában
DOI:
https://doi.org/10.31914/aak.2372Kulcsszavak:
prebiotikum, inulin, bélmikrobiom, immunológiaAbsztrakt
Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet antibiotikum használatot korlátozó előírásai fokozták a prevenciós megoldások iránti igényt az állati takarmányozásban. Az inulin pozitív étrendi hatásáról az 1900-as évek eleje óta vannak feljegyzések. Bár a mai irodalom sok esetben eltérő eredményt ad a cikória kivonat teljesítménynövelő képességéről, szervezetre gyakorolt hatása nem hagyható figyelmen kívül. Az inulin befolyásolja a bél mikrobiom összetételét. A fokozott mikrobiális emésztés hatására nő az illózsírsav koncentráció és csökken a pH a béltartalomban, ami gátolja a patogének elszaporodását az emésztőtraktusban. Hatással van a bél morfológiájára, a szervezet immunrendszerére, klinikai kémiai paramétereire. A mérhető változások függnek az inulin szerkezetétől, az állat fajától, életkorától, egészségügyi állapotától és táplálóanyag ellátottságától. Malacokon végzett megfigyelések bizonyos dózis fölött a takarmányértékesítés és a nitrogén anyagforgalom hatásfokának csökkenéséről számoltak be. A tudományos eredmények tükrében az inulin gyakorlati szerepe megalapozott, mint az egészségi állapotot javító takarmány kiegészítő, azonban a felső határértékek és a hatékonyan működő fruktán szerkezetének pontos vizsgálata még további feladat a tudomány számára.