Bőrbagócsok (Hypoderma-fajok) előfordulása gím- és dámszarvasokban: hároméves vizsgálat eredményei
Kulcsszavak:
gímszarvas Cervus elaphus L., dámvad Dama dama L., hypodermosis, prevalencia, intenzitásAbsztrakt
A szarvasfélék bőrbagócsossága igen jelentős kiesést okoz a bőrfeldolgozás szempontjából. A téli félévben elejtett bagócsos állatok bőre lyukacsos, a nyári bőrök pedig a heges foltok miatt csökkent értékűek. Az őszi-téli időszakban terítékre került dunántúli gím- és dámszarvasok bagócsosságát vizsgálták a szerzők a vadfeldolgozás folyamán két vadászidényben. Az vizsgált gímszarvasok kétharmada volt bagócsos, a fertőzöttség Dunántúl-szerte elterjedt. A bikák fertőzöttsége 100, az ünőké 97,6%-os volt. A tehenek tehenek mérsékelt bagócsossága és az elhalt lárvák nagyszámú előfordulása az előző fertőzések hatására kialakult immunitással magyarázható. A borjak több mint fele bagócsmentes volt, ami arra utal, hogy a születések ideje és a nősténylegyek peterakási idénye csak részlegesen esik egybe. A dámszarvasok bagócsossága nem jelentős, nem megfelelő gazdái a Hypoderma-fajoknak. A Hypoderma diana előfordulása meglehetősen gyakori és általános az észleltek alapján. Ruházati célú bőrfeldolgzásra csupán a kiválogatott borjúbőrök alkalmasak. A bőrbagócsok elleni perorális beavatkozást a szerzők élelmiszerhigiéniai, ökológiai, természetvédelmi és egyéb okok miatt ellenjavaltnak tartják.