Vaddisznó-állományok tüdőféreg-fertőzöttségének és kondíciójának vizsgálata a Zselicségben
Kulcsszavak:
antiparazitikum, vaddisznós kert, Metastrongylus, prevalencia, vesezsír-indexAbsztrakt
A vaddisznó (Sus scrofa ferus) tüdőféreg (Metastrongylus spp.) fertőzöttségét és kondícióját vizsgáltuk két vaddisznós kertben és a környező szabad területen a Zselicségben a 2003/04-es és a 2004/05-ös vadászati idényben. Az elejtett egyedeket novembertől januárig a zsigerelés helyén vizsgáltuk. A tüdőkből kigyűjtött férgeket sztereómikroszkóppal, laboratóriumban számoltuk meg. A zsigerelőhelyeken gyűjtöttük a veséket és a vese körüli zsírt is, majd ezeket digitális kijelzésű mérlegen mértük 1 g-os pontossággal. A statisztikai számítások elvégzéséhez Quantitative parasitology 2.0 programcsomagot használtunk. A vadászatok során elejtett vaddisznókban a sásostói kertben (n = 66) 81,8%-os prevalenciát mértünk 42,3 átlagos és 22,5 medián intenzitással, valamint 34,7 átlagos abundanciával. A tótfalusi kertben (n = 63) 54,0%-os prevalenciát kaptunk a vizsgálatok során 25,2 átlagos, 15,0 medián intenzitással és 13,6 átlagos abundanciával. Ezen értékek a szabad területen elejtett vaddisznók (n = 47) esetében 63,8%-os prevalenciát, 41,2 átlagos, 19,5 medián intenzitás, valamint 26,3 átlagos abundancia értékeket mutattak. Szignifikáns (P < 0,05) különbséget csak a prevalencia és az átlagos abundancia tekintetében találtunk a szabad terület és a sásostói kert, valamint a két kert állományának értékei között. A vizsgált vaddisznók kora és ivara között nem találtunk szignifikáns eltérést a különböző korcsoportokban a prevalenciában, az intenzitás értékekben és az átlagos abundanciákban. Az állatok kondíciójának megállapítására irányuló vizsgálatok során a kifejlett egyedeket a két ivarra elkülönítetten is értékeltük. A vesezsír-index vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a legrosszabb kondícióban a malacok voltak (1,99 vesezsír-index), míg a süldők kondíciója közepesnek mondható (2,45 vesezsír-index), a kifejlett egyedek pedig jó kondícióban voltak (kanok: 3,44 vesezsír-index, kocák: 4,42 vesezsír-index). Szignifikáns (P < 0,05) eltérés csak a kocák és a többi korcsoport vesezsír indexei között mutatkozott. Eredményeink alapján évente legfeljebb egy nyár eleji féreg ellenes gyógykezelés szükséges a vaddisznók súlyos tüdő férgességének megelőzésére.
Hivatkozások
Caughley, G., Sinclair, A. R. E. (1994). Wildlife ecology and management. Blackwell Science.
Faragó S., Náhlik A., (1997). A vadállomány szabályozása. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Haupt, W., Stubbe, I. (1975). Endoparasitische Untersuchungen an der Schwarzwildpopulation (Sus scrofa, L.) des Wildforschungsgebietes Hakel. Beitr. Jagd-Wildforsch., 9. 195–203.
Humbert, J. F., Henry, C. (1989). Studies on the prevalence and the transmission of lung and stomach nematodes of the wild boar (Sus scrofa) in France. Journal of Wildlife Diseases. 25(3), 335–41. https://doi.org/10.7589/0090-3558-25.3.335
Jezierski, W. (1977). Longevity and mortality rate in a population of wild boar. Acta Theriol. 22. 337–348. https://doi.org/10.4098/AT.arch.77-31
Kutzer, E. (1992). Zum Einsatz von Ivermectin-Pra mix 0.6% bei Wildschwein (Sus scrofa). Wiener Tierärztliche Monatsschrift, 79. 208.
Lepojev, O., Kulisic, Z., Aleksic, N., Dimitrijevic, S. (1992). Parazitske infekcije divljih svinja u Sremu. Veterinarski-Glasnik 46. 687–690.
Mennerich-Bunge, B., Pohlmeyer, K., Stoye, M. (1993). Untersuchungen zum Helminthenbefall der Wildschweinpopulation in Berlin (West). Berliner und Münchener Tierarztliche Wochenschrift, 6. 203–207.
Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) (2004). Magyarországi vadaskertek (Kimutatás). Gödöllő.
Palkovics L., Büki L., Egyed I. (1986). A vaddisznó zárttéri tartása. MTI Fotóigazgatóság, Budapest. 28–39.
Rózsa, L., Reiczigel, J., Majoros, G. (2000). Quantifying parasites in samples of hosts. J. Parasitol. 86(2), 228–232. https://doi.org/10.1645/0022-3395(2000)086[0228:QPISOH]2.0.CO;2
Sugár L. (1978). Állati élősködők (paraziták) által előidézett betegségek. In: Hőnich, M., Sugár, L., Kemenes, F.: A vadon élő állatok betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 89–92.
Sugár L. (2000). A betegségről általában. In: Bicsérdy Gy., Egri B., Sugár L., Sztojkov V.: Vadbetegségek. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 14–16.
SPSS for Windows (2001). Version 11.0.1, Copyright SPSS Inc.
Takács, A. (1996). Adatok a vaddisznó (Sus s. scrofa) endoparazita-fertőzöttségéhez Magyarországon. Magyar Állatorvosok Lapja 51. 721–724.
Tusán, O. (2001). Zoonózisok, mint foglalkozási betegségek a vadgazdálkodásban. Szakmérnöki diplomadolgozat, GATE, Állattani Tanszék, Gödöllő.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Varga Gyula, Sugár László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
