Magyar tarka tenyészbikák hústenyészértékének összehasonlító elemzése

Absztrakt

Jelen tanulmányban a szerzők 47 hústermelésre ivadékvizsgált magyar tarka tenyészbika tenyészértékbecslési eredményeit elemezték. A hústenyészérték index és a résztulajdonságok (nettó súlygyarapodás, vágási %) tenyészértékének elemzésén túlmenően értékelték a tenyészérték alakulását apai származás, évjárat és bikaelőállító tenyészet szerinti csoportosításban. Megvizsgálták a hústenyészérték index és a kettős termelési index (KTI) valamint a küllemi bírálati eredmények (ráma, izmoltság, testalakulás) közötti összefüggéseket. Az eredmények tanúsága szerint az átlagos hústenyészérték index 103,43 az összes bika vonatkozásában. Ehhez képest a KTI és ráma tenyészértéke nagyobb, míg az izmoltság és a nettó súlygyarapodás pedig kisebb, ami 100 pont alatti értéket jelent. Az összefüggés-vizsgálatok szerint a KTI negatív irányú, közepes erősségű kapcsolatot mutatott az izmoltsággal (r= −0,5), míg a hústenyészérték index és a ráma tenyészértéke között ugyancsak közepes erősségű, de pozitív irányú (r=0,4) összefüggés állt fenn. A KTI és a hústenyészérték index között nem volt számottevő összefüggés, a rangkorrelációs koefficiens értéke rS= −0,24. Ennek ellenére több olyan tenyészbika választható ki, amely mindkét rangsorban az első tíz helyen található, s ez a szelekció szempontjából kedvező. A genetikai trend a KTI és a ráma esetében csökkenő, míg a hústenyészérték index, az izmoltság, a testalakulás, a vágási kihozatal és a nettó súlygyarapodás tekintetében növekvő tendenciát mutat. Az évjárat és a bika-előállító tenyészet hatása nem volt szignifikáns, az apai hatás viszont szignifikánsnak bizonyult a KTI, az izmoltság és a testalakulás tenyészértékére.