Tájszerkezeti és zöldfelületi konfliktusok a Csepel-szigeten tervezett központi szennyvíztisztító elhelyezése kapcsán

Absztrakt

Pest városa a reformkor kezdetén nagyvonalú zöldhálózati tervvel rendelkezett. Az akkori, nagyjából a mai Nagykörút vonaláig terjedő' beépítést és a várható fejlesztési területeket figyelembe véve kialakult az elképzelés, hogy a várost közel szabályos félkörben övező kert- és parkrendszert hozzanak létre, annak településszerkezeti, ökológiai és funkcionális előnyeit egyaránt kihasználva. Ez a kert- és parksáv a Margitszigettől a Csepel-sziget északi szigetcsúcsáig terjedt volna, a keleti oldalon 1-1,5 km széles zöld félgyűrűként keretezve a város intenzíven beépített belső területeit. A zöld gyűrű egyes elemei részben adottak voltak, részben folyamatosan megépültek, így a Margitsziget után a Városliget, a Kerepesi temető, az Orczy kert, a Lóversenypálya, a Népliget. A kert- és parksáv a közben megszületett és rendkívül dinamikus fejlődésnek indult Budapest nagyon fontos, értékes településszerkezeti eleme lehetett volna, olyan funkciókat szolgálva, amelyeket ma sem tud kielégítően ellátni a főváros.