Klímaadaptív gyepgazdálkodás a városban

Absztrakt

A klímaváltozás mellett sokszor háttérbe szorul korunk másik fenyegető katasztrófája, a természetes élőhelyek és és a fajok számának rohamos csökkenése. Az ENSZ az ökoszisztéma helyreállítását nevezte meg az emberiség számára az évtized legfontosabb feladataként, s ebben a küzdelemben egyre inkább felértékelődnek a városi zöldfelületek, melyek számos honos faj számára utolsó menedékként szolgálhatnak.
Az elmúlt években Magyarországon is érezhetővé vált a fokozódó igény a természetalapú megoldások iránt mind szakmai, mind lakossági oldalról. Az ökologikus gyepgazdálkodás látványos eleme a városi zöldfelületek jelenleg zajló arculatváltásának. Ennek a technológiának a fontosságát, alkalmazási feltételeit és példáit ismerteti a “Klímaadaptív gyepgazdálkodás a városban“ című kiadvány, melynek szerzői Dr. Báthoryné Nagy Ildikó Réka és Dr. Gergely Attila, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének kutatói, Bálint Krisztina és Pap Miklós László tájépítész PhD hallgatók valamint Pernesz Kata tájépítészmérnök, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. parkfenntartási csoportvezetője. A látványos, közérthető és tudományos igényű kiadvány egyszerre nyújt információt a szakmabeliek, döntéshozók és az érdeklődő lakosok számára.
A könyv kellő teret ad a szakmai alapok felépítésére: első fele a városi klíma sajátosságainak, valamint a zöldfelületek és a városi gyepek jelentőségének bemutatására fókuszál. Ennek során jól érthető, szakmailag alátámasztott választ ad számos, a városi természetes gyepekkel kapcsolatban felmerülő kérdésre. A kiadvány fontos érdeme, hogy a médiában és szakmai fórumokon is egyre gyakrabban, számos néven említett gyeptípusokra tiszta nevezéktant kínál.
A kiadvány következő egységében a magyar jó gyakorlat bemutatásának nemzetközi példák ágyaznak meg, melyek érzékeltetik a gyepek sokoldalú települési hasznosíthatóságát. A magyar esettanulmányok gerincét az egyetem és Veszprém városának együttműködésében, annak zöldfelületein zajló “Vadvirágos Veszprém“ projekt 2016 és 2020 közötti tapasztalatainak bemutatása adja.
A szerzők jelzik a célirányú szaktudás szükségességét a projekttervezés és -kivitelezés során, ezért nem is céljuk részletes botanikai eredmények bemutatása. A projektösszefoglaló olyan gyakorlati tapasztalatokat és eredményeket összegez a biodiverzitás növekedésről és a zöldfelületfenntartás módszereiről és költségeiről, melyek más települések számára inspirációt és segítséget nyújthatnak saját gyepesítési stratégiájuk beindításához.
A szerzők túllépnek a szakmai megvalósítás lépéseinek ismertetésén és számos módszert, eszközt mutatnak be az ismeretterjesztés és közösségi bevonás lehetőségeire. A jövőben minden bizonnyal maga a kiadvány is fontos mediációs eszköze lesz a klímaadaptív gyepgazdálkodás sikeres kommunikációjának.