Changes in the role of the landscape in Károly Patkó’s paintings

Authors

  • András Kecskés MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Tájépítészeti, Település­tervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest; Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.78.7245

Keywords:

landscape representation, landscape as background, landscape as main theme, abstraction, colourful spatial formation, monumentality

Abstract

Representational painting does not renounce the reference systems of the visible world, but applies them in accordance with the expectations and technical possibilities of a given era for the sake of artistic expression. Landscape motifs and painterly abstraction are in harmony with the visual and structural role of the elements, as well as with the personality of the artist. These are inseparable in the case of a significant artist. Landscape painting has included numerous stylistic and thematic possibilities throughout the history of painting, and that remains true today. In modern painting, changes accelerated from the end of the 19th century, which also influenced Hungarian painters. A segment of these changes, spanning roughly a decade, can be traced in the oeuvre of Károly Patkó, one of the outstanding figures of 20th-century modern Hungarian painting. In Patkó’s painting, the representation of landscape can be divided into three roles in terms of content, which show marked differences in both spatial formation
and technique, but which follow organically from one another in chronological order in his oeuvre. Along with the changing roles, the drawing solutions and colour harmony systems of the paintings also differ. All of these are accompanied by technical changes, which have an impact on both style and content. Influenced by his several-year-long stay in Italy, Patkó switched from classical oil painting to tempera painting. The combined result is a relaxed tone and monumental space and landscape representation, which can be considered unique in modern Hungarian art.

Author Biography

  • András Kecskés, MATE - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem; Tájépítészeti, Település­tervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest; Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

    assistant professor, DLA
    corresponding author
    email: andras.kecskes@gmail.com

References

1. Zwickl András, Az ideális és a reális valóság képei között - A Szőnyi-kör Árkádia festészete

4. o. /kiállítási katalógus: Árkádia tájain-Szőnyi István és köre 1918-1928, Magyar Nemzeti Galéria, szerk.: Szűcs György, Zwickl András, Zsákovics Ferenc

2. Patkó Károly emlékkiállítása, katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 1971, szerk.: M. Heil Olga, 6. o.

3. A magyar művészettörténet ezt az időszakot Római Iskolának nevezte el, részletes feldolgozása lásd: P. Szűcs Julianna: A római iskola, Corvina, 1987.

4. 1927-ben a Firenzei Nemzetközi Grafikai kiállítás aranyérme. 1929-ben a barcelonai kiállításon bronzérmet kapott.

5. Hevesy Iván: Patkó Károly és Schönbauer Henrik kiállítása, Nyugat, 1922/5, Figyelő

6. Dr. Lázár Béla: Patkó Károly festőművész gyűjteményes kiállítása, katalógus, Ernst Múzeum, Budapest, 1932

7. Elek Artúr: Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos és társaik, Nyugat, 1927/5. Képzőművészeti figyelő

8. 1930, 1932, 1938, 1940

9. Az avantgárd irányzatai után Picasso neoklasszicista periódusa fordult újra realista megközelítés felé, az olasz festészetben Carlo Carrá, de Chirico és Gino Severini hozható példaként. /Zwickl, 21. o

10. Claud Lorrain és Nicolas Poussin

11. Az absztrakció első lépése egy motívum formai tulajdonságainak egyszerűsítése

12. Hevesy Iván: Patkó Károly és Schönbauer Henrik kiállítása, Nyugat, 1922/5, Figyelő

13. Lásd bővebben: Zwickl, 21. o.

14. P. Szűcs Julianna: A római iskola, 38. o.

15. A legalaposabb tanulmány ebben a témában Zwickl András: A Szőnyi-kör Árkádia festészete 21-25. o.

16. René Berger: A festészet felfedezése - A látás művészete, Gondolat, 1984, 203.o.

17. A fotóról festők többsége felvetíti a képet a vászonra és átrajzolja a motívumokat. Ez lehetővé teszi, hogy olyan jeleneteket is ábrázoljon a festő, amelyhez e technika nélkül számtalan vázlatra és tanulmányra lenne szükség. Továbbá a jelenet pillanatszerűsége és egyidejűsége is megformálható a fénykép segítségével.

18. Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Korb Erzsébet, Patkó Károly

19. Joachim Ritter: A táj, Landschaft. Zur Funktion des Asthetischen in der modernen Gessellschaft Subjektivität. Sechs Aufsätze, Shurkamp Frankfurt, 1974. 141-190. o., ford.: Nádori Lídia

20. Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak, Corvina, 1969

21. Cefalù nevét először Kr. e. 396-ban említik feljegyzésekben. Fontos helyzete, úgy tűnik, mindig is kedvező fekvéséből fakadt. A város görög neve Kephaloidion: a görög "kefalé" (jelentése: hegyfok) szóból ered. https://hu.wikipedia.org/wiki/Cefalu

Downloads

Published

2025-12-15

Issue

Section

Articles

How to Cite

Kecskés, A. (2025). Changes in the role of the landscape in Károly Patkó’s paintings. 4D Journal of Landscape Architecture and Garden Art, 78, 14-27. https://doi.org/10.36249/4d.78.7245