A táj szerepváltozásai Patkó Károly festészetében
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.78.7245Kulcsszavak:
táj mint háttér, absztrakció, színes térformálás, monumentalitás, tájábrázolás, táj mint főtémaAbsztrakt
Az ábrázoló festészet nem mond le a látható világ vonatkoztatási rendszeréről, azokat egy adott kor elvárásai és technikai lehetőségei szerint alkalmazza a művészi kifejezés érdekében. A táji motívumok és a festői absztrakció összhangban áll az elemek képi, strukturális szerepével, ahogy az alkotó személyiségével is. Ezek elválaszthatatlanok egy jelentős művész esetében. A tájábrázolás a festészet története során számos stiláris és tartalmi lehetőséget mutatott és mutat napjainkban is. A modern festészetben a változások a 19. század végétől felgyorsultak, amelyek a magyar festőkre is hatással voltak. A 20. századi modern magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának, Patkó Károlynak az életművén belül is végigkísérhető ezeknek a változásoknak egy szelete, ami nagyjából tíz évet ölel át. Patkó festészetében a táj megjelenítését tartalmi szempontból három szerepkörre oszthatjuk, amelyek mind térformálásukban, mind technikájukban markáns eltéréseket mutatnak, azonban az életműben, időrendben szervesen egymásból következnek. A szerepek változásával együtt a rajzi megoldások és a képek színharmónia-rendszerei is eltérőek. Mindezeket technikai változások is kísérik, amelyek visszahatnak a stílusra és a tartalomra egyaránt. Patkó a klasszikus olajfestésről, a többéves itáliai tartózkodásának hatására a temperafestésre tér át. Ezek együttes eredménye egy oldott hangvételű, monumentális tér- és tájábrázolás lesz, amely unikálisnak tekinthető a modern magyar művészetben.
Hivatkozások
1. Zwickl András, Az ideális és a reális valóság képei között - A Szőnyi-kör Árkádia festészete
4. o. /kiállítási katalógus: Árkádia tájain-Szőnyi István és köre 1918-1928, Magyar Nemzeti Galéria, szerk.: Szűcs György, Zwickl András, Zsákovics Ferenc
2. Patkó Károly emlékkiállítása, katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 1971, szerk.: M. Heil Olga, 6. o.
3. A magyar művészettörténet ezt az időszakot Római Iskolának nevezte el, részletes feldolgozása lásd: P. Szűcs Julianna: A római iskola, Corvina, 1987.
4. 1927-ben a Firenzei Nemzetközi Grafikai kiállítás aranyérme. 1929-ben a barcelonai kiállításon bronzérmet kapott.
5. Hevesy Iván: Patkó Károly és Schönbauer Henrik kiállítása, Nyugat, 1922/5, Figyelő
6. Dr. Lázár Béla: Patkó Károly festőművész gyűjteményes kiállítása, katalógus, Ernst Múzeum, Budapest, 1932
7. Elek Artúr: Patkó Károly, Aba-Novák Vilmos és társaik, Nyugat, 1927/5. Képzőművészeti figyelő
8. 1930, 1932, 1938, 1940
9. Az avantgárd irányzatai után Picasso neoklasszicista periódusa fordult újra realista megközelítés felé, az olasz festészetben Carlo Carrá, de Chirico és Gino Severini hozható példaként. /Zwickl, 21. o
10. Claud Lorrain és Nicolas Poussin
11. Az absztrakció első lépése egy motívum formai tulajdonságainak egyszerűsítése
12. Hevesy Iván: Patkó Károly és Schönbauer Henrik kiállítása, Nyugat, 1922/5, Figyelő
13. Lásd bővebben: Zwickl, 21. o.
14. P. Szűcs Julianna: A római iskola, 38. o.
15. A legalaposabb tanulmány ebben a témában Zwickl András: A Szőnyi-kör Árkádia festészete 21-25. o.
16. René Berger: A festészet felfedezése - A látás művészete, Gondolat, 1984, 203.o.
17. A fotóról festők többsége felvetíti a képet a vászonra és átrajzolja a motívumokat. Ez lehetővé teszi, hogy olyan jeleneteket is ábrázoljon a festő, amelyhez e technika nélkül számtalan vázlatra és tanulmányra lenne szükség. Továbbá a jelenet pillanatszerűsége és egyidejűsége is megformálható a fénykép segítségével.
18. Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Korb Erzsébet, Patkó Károly
19. Joachim Ritter: A táj, Landschaft. Zur Funktion des Asthetischen in der modernen Gessellschaft Subjektivität. Sechs Aufsätze, Shurkamp Frankfurt, 1974. 141-190. o., ford.: Nádori Lídia
20. Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak, Corvina, 1969
21. Cefalù nevét először Kr. e. 396-ban említik feljegyzésekben. Fontos helyzete, úgy tűnik, mindig is kedvező fekvéséből fakadt. A város görög neve Kephaloidion: a görög "kefalé" (jelentése: hegyfok) szóból ered. https://hu.wikipedia.org/wiki/Cefalu
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Kecskés András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
intézetigazgató: Dr. Fekete Albert
