Reconnecting Children with Nature in Urban Space

Eszter Tóth; Anna Szilágyi-Nagy; Zsófia Földi; István Valánszki

doi:10.36249/4d.76.6427

Szerzők

Tóth Eszter Center for Sustainable Economic and Corporate Policy, Darmstadt University of Applied Sciences https://orcid.org/0009-0007-0688-319X
Szilágyi-Nagy Anna kultúrAktív Egyesület
Földi Zsófia MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
Valánszki István MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.76.6427

Kulcsszavak:

Urban nature, Children, Nature experience, Child-friendly city, Living Lab, Participatory Action Research

Absztrakt

A gyermekek és a természeti környezet közötti egyrenövekvő elidegenedés mélyreható következményekkel járfejlődésükre és jóllétükre nézve. Jelen tanulmány olyanstratégiákat vizsgál, amelyek elősegíthetik az újrakap-csolódást a természethez, a Vácon létrehozott Living Labmegközelítésén keresztül, a szociális konstruktivista tájel-mélet elméleti keretére építve. A tanulmány egy vegyesmódszertani keretet alkalmazva – rajzok, narratív inter-júk, kérdőívek, megfigyelések és térbeli feltérképezésekkombinációján keresztül – azt vizsgálja, hogyan érzékelikés értelmezik a természethez fűződő viszonyukat a gyer-mekek, a szülők és a tájépítész hallgatók. Az eredmé-nyek jelentős különbségeket tárnak fel ezen csoportoknézőpontjai között, különösen a spontán, strukturálatlantermészeti élmények és a szabályozott városi zöldfelü-letek megítélésében. Rávilágítva ezekre az eltérésekre,a tanulmány hangsúlyozza, hogy szükség van olyan rész-vételi tervezési megközelítésekre, amelyek bevonják agyermekek hangját olyan városi környezetek tervezésébe,amelyek formális és informális zöldterületei egyaránttámogatják a spontán felfedezést.

Szerző életrajzok

Tóth Eszter, Center for Sustainable Economic and Corporate Policy, Darmstadt University of Applied Sciences

PhD, postdoctoral researcher
e-mail: esztertoth@yahoo.es
Szilágyi-Nagy Anna, kultúrAktív Egyesület

PhD, elnök, projekt koordinátor
e-mail: szilagyi-nagy.anna@kulturaktiv.hu
Földi Zsófia, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

PhD, egyetemi docens
e-mail: Foldi.Zsofia@uni-mate.hu
Valánszki István, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

PhD, habil, tanszékvezető
egyetemi docens
e-mail: Valanszki.Istvan@uni-mate.hu

Hivatkozások

1 WHO Regional Office for Europe (2016): Urban Green Spaces and Health. [online] Copenhagen: WHO Regional Office for Europe. URL:

https://iris.who.int/ handle/10665/345751

2 Hartig, Terry – Mitchell, Richard – De Vries, Sjerp – Frumkin, Howard (2014): Nature and Health. Annual Review of Public Health. 35,

207‐228.

3 Chawla, Louise (2015): Benefits of Nature Contact for Children. Journal of Planning Literature. 30 (4), 433-452. DOI: https://doi.

org/10.1177/0885412215595441

4 Faber Taylor, Andrea – Kuo, Frances E. (2006): Is contact with nature important for healthy child development? State of the evidence. In: Christopher Spencer – Mark Blades (ed.): Children and their Environ - ments. Learning, Using, and Designing spaces. Cambridge University Press: Cambridge, UK, New York, S. 124–140. DOI: https://doi.org/10.1017/cbo9780511521232.009

5 World Health Organization (2021): Nature, Biodiversity and Health: An Overview of Interconnections. Copenhagen: World Health

Organization. URL: iris.who.int/bitstream/handle/10665/341376/9789289055581-eng.pdf?sequence=1

6 Vanaken, Gert-Jan – Danckaerts, Marina (2018): Impact of Green Space Exposure on Children’s and Adolescents’ Mental Health: A Systematic Review. International journal of environmental research and public health. 15(12). DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph15122668

7 Claßen, Thomas – Bunz, Maxie (2018): Einfluss von Naturräumen auf die Gesundheit – Evidenzlage und Konsequen - zen für Wissenschaft und Praxis (Impact of Natural Environments on Health – Evidence and Implications for Science and Practice). Bundes

gesundheitsblatt, Gesundheits forschung, Gesundheitsschutz. 61(6), 720–728. DOI: https://doi.org/10.1007/s00103-018-2744-9

8 Freeman, Claire – Tranter, Paul J. (2011): Children and their Urban Environment. Changing Worlds. London, Washington, DC:

Earthscan.

9 Chawla, Louise (Ed.) (2002): Growing Up in an Urbanising World. Unesco. London: Earthscan.

10 Valentine, Gill – McKendrck, John (1997): Children’s outdoor play: Exploring parental concerns about children’s safety and the changing nature of childhood. Geoforum. 28(2), 219-235. DOI: https://doi.org/10.1016/S0016-7185(97)00010-9

11 Louv, Richard (2008): Last Child in the Woods: Saving our Children from Nature- Deficit Disorder. Algonquin Books: Chapel Hill, NC.

12 Soga, Masashi – Gaston, Kevin J. – Yamaura, Yuichi – Kurisu, Kiyo – Hanaki, Keisuke (2016): Both Direct and Vicarious Experien - ces of Nature Affect Children’s Willingness to Conserve Biodiversity. International Journal of Environmental Research and Public Health. 13(6), 529. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph13060529

13 Turner, Will R. – Nakamura, Toshihiko – Dinetti, Marco (2004): Global Urbanization and the Separation of Humans from Nature. BioScience, 54(6), 585-590. DOI: https://doi.org/10.1641/0006-3568(2004)054[0585:-guatso]2.0.co;2

14 Moore, Robin – Cosco, Nicola (2020): Re- Naturing Urban Childhood: A Sustainable Development Strategy. In: Gallis, Christos – Chin, Won Sop (ed.): Forests for Public Health. Cambridge Scholars Publishing, 259–303. ISBN (13): 978-1-5275-5029-2

15 Cooper Marcus, Catherine - Sachs, Nevin A. (2014): The salutogenic city. World Health Design. 7(4), 18-25.

16 IPBES (2019): Global Assessment Report on Biodiversity and Ecosystem Services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. In: Brondizio, Eduardo S. – Settele, Julian – Díaz, Sandra – Ngo, Ho Thi (ed.): IPBES Secretariat, Bonn, Germany, p. 1148. DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.3831673

17 Moore, Robin – Cooper Marcus, Catherine (2008): Healthy Planet, Healthy Children: Designing Nature into the Daily Spaces of Childhood. In: Stephen R. Kellert – Judith H. Heerwagen – Martin L. Mador (ed). Biophilic Design: The Theory, Science and Practice of Bringing Buildings to Life. Wiley: Hoboken, New Jersey, USA, 153–203. ISBN: 978-0-470-16334-4

18 Mårtensson, Fredrika – Wiström, Björn – Hedblom, Marcus – Herngren, Linnea – Ågren, Josefin – Sang, Åsa Ode (2025): Creating nature-based play settings for children through looking, listening, learning and modifying in a Swedish landscape laboratory.

Socio-Ecological Practice Research. (7) 93-117. DOI: https://doi.org/10.1007/s42532-024-00208-7

19 Mónus Ferenc – Bacskai Katinka – Varga Attila – Berze Iván Zsolt – Néder Katalin – Dúll Andrea (2022): Általános- és középiskolás diákok környezettudatosságát meghatározó tényezők a Fenntarthatósági Témahét 2021-es nagymintás vizsgálata alapján. (Factors Determining Environ - mental Awareness among Primary and Secondary School Students: Evidence from the 2021 Sustainability Week Large-Scale Survey). Iskolakultúra, 32 (7), 47–68. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.7.47

20 Halbritter, András Albert (2021): A természet-kapcsolatot vizsgáló kérdéssor összefüggéseinek elemzése. (Analysis of the Interrelations within the Questionnaire on Nature Connection). Fenntarthatósági Témahét kutatás 2021. Research report. Széchenyi István University: Győr.

21 Németh, Franziska Ilka (2020): Az iskolakertek hatása a környezettudatos nevelésre. (The Impact of School Gardens on Environmental Education). [szakdolgozat]. Széchenyi István University: Győr. https://rep.szerep.sze.hu/handle/123456789/8442

22 de Vries, Jeroen – Fetzer, Ellen – Ruggeri, Deni – Conti, Andrea – Uttur, Arati A. (ed.). (2022): Reflection in Action: A Community

Learning Model. Wageningen: Stichting LE:NOTRE Institute.

23 Szilágyi-Nagy, Anna – Mihály, Regina (2021): Minden Térben Gyerekekkel: Online és offline közösségi tervezés gyermekkökzösségekkel. Tippek és módszerek a szabadterek átalakí - tására pedagógusoknak és tervezőknek. (In Every Space with Children: Online and Offline Community Planning with Child Commu - nities. Tips and Methods for Transforming Outdoor Spaces for Educators and Designers). Pécs: kultúrAktív Egyesület.

24 Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2023): Population data for Vác. Hungarian Central Statistical Office. URL: https://www.ksh.hu

25 Kühne, Olaf (2019): Landscape Theories: A Brief Introduction. Wiesbaden: Springer.

26 Moore, Robin – Young, Donald (1978): Childhood Outdoors: Toward a Social Ecology of the Landscape. In: Altman, Irwin – Wohlwill, Joachim F. (ed) Children and the Environment. Human Behavior and Environment, vol 3. Springer: Boston, MA, 83-130.

27 Hart, Robert (1979): Children’s Experience of Place: A Developmental Study. Irvington Press: New York

28 Kellert, Stephen R. (1993): The Biological Basis for Human Values of Nature. In: Kellert, Stephen R. – Wilson, Edward O.

(ed.): The Biophilia Hypothesis, Island Press: Washington DC, 42-69.

29 Gill, Tim (2007): Now Fear. Growing up in a risk averse society. Calouste Gulbenkian Foundation: London.

30 Francis, Mark (1988): Negotiating between children and adult design values in open space projects. Design Studies, 9(2), 67-75. DOI: https://doi.org/10.1016/0142-694X(88)90032-4.

31 United Nations (1989): The convention on the Rights of the Child. UNICEF: New York

32 Christensen, Pia – O’Brien, Margaret (ed.) (2003): Children in the City: Home Neighbour - hood and Community. Routledge: London.