Az interakciós kompetencia kialakulásának kezdetei kisgyermekkorban
Resumen
A tanulmány témája az anyanyelv-elsajátítással párhuzamosan kialakuló társalgási kompetencia fejlődésének vizsgálata hétköznapi anya-gyermek-társalgások szövegeinek elemzésén keresztül. A kutatás elméleti keretét a funkcionális nyelvszemlélet, hátterét pedig az anyanyelv elsajátításával kapcsolatos elméletek adják. Az anyanyelv-elsajátítás elméleti kérdéseinek és főbb szakaszainak áttekintése után elsősorban az anya-gyermek-interakció jellegzetességeit tanulmányozza. A társalgások elemzését egy beszélt nyelvi spontán szövegkorpuszon a konverzációelemzés eszközeinek segítségével végzi, az elemzésekben pedig egyrészt arra keresi a választ, hogy az anya nyelvhasználata milyen módon segíti elő az anyanyelv elsajátítása mellett a verbális interakció képességének fejlődését. Másrészt vizsgálja azt is, hogy az alapvető társalgási stratégiák mely életkortól kezdődően alakulnak ki a kisgyermekek kommunikációjában.
Referencias
Althaus, H.-Henne, H.-Wiegand, H. E. (Hrsg. 1980): Lexikon der Germanistischen Linguistik. Niemeyer, Tübingen. doi: https://doi.org/10.1515/9783110960846
Ammon, U.-Dittmar, N.-Mattheier, K. J. (eds. 1987): Sociolinguistics/ Soziolinguistik. Walter de Gruyter, Berlin-New York.
Asher, R. E. (ed. 1994): The Encyclopedia of Language and Linguistics. Pergamon Press, Oxford-New York-Seoul-Tokyo.
Barlow, M.-Kemmer, S. (2000): Introduction: A usage-based conception of language. In: M. Barlow-S. Kemmer (eds.): Usage-based models of language. CSLI Publications, Stanford.
Berko Gleason, J-Bernstein Ratner, N. (eds. 1998): Psycholinguistics. Harcourt Brace College Publishers, Orlando.
Besch, W.-Knoop, U.-Putschke, W.-Wiegand, H. E. (Hrsg. 1982): Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. Walter de Gruyter, Berlin-New York. doi: https://doi.org/10.1515/9783110059779.1
Bohannon, J. N.-Warren, E.-Lenbecker, A. (1985): Theoretical approaches to language acquisition. In: Berko Gleason, J. (ed.): The developement of language. Charles E. Merill Publishing Company, Columbus-Toronto-London-Sydney. 173–227.
Boronkai Dóra (2007): A konverzációelemzés szemiotikája. In: Balázs Géza-H. Vargha Gyula (szerk.): Szemiotika és tipológia. Magyar Szemiotikái Tanulmányok 12-14. Magyar Szemiotikai Társaság, Líceum Kiadó, Budapest-Eger.
Bußmann, H. (Hrsg. 1983): Lexikon der Sprachwissenschaft. Kroner, Stuttgart.
Bybee, J. L. (2006): From usage to grammar: The mind’s response to repetition. In: Language 82, 711–733. doi: https://doi.org/10.1353/lan.2006.0186
Chomsky, N. (1957): Syntactic Structures. Mouton, Hague. doi: https://doi.org/10.1515/9783112316009
Crystal, D. (1987): The Cambridge Encyclopedia of Language. Cambridge University Press, Cambridge-New York-Port Chester-Melboume-Sydney. (1998): A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Budapest. 15–48.
Dausendschön-Gay, U. (1999): Wortsuchprozesse. In: Sprachtheorie und germanistische Linguistik 9, 97–104.
Deppermann, A. (1999): Gespräche analysieren. Eine Einführung in konversationsanalytische Methoden. Leske-Budrich, Opladen.
Dressier, W. U. (1995): Form and function in language. In: S. Millar-J. L. Mey (eds.): Proceedings of the First Rasmus Rask Colloquium. Odense University Press, Odense. 11–36.
Goodwin, C. (1981): Conversational Organisation: interaction between speakers and hearers. Academic Press, New York.
Gósy Mária (1984): Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
Grice, H. P. (1975/1997): A társalgás logikája. In: Pléh-Síklaki-Terestyéni (szerk.): Nyelv - kommunikáció - cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest. 213–227.
Have, P. Ten (2005): Doing conversation analysis. A practical guide. Sage, London.
Hopper, R. (1992): Telephone Conversation. Indiana University Press, Bloomington.
Horányi Özséb (szerk. 1978): Kommunikáció 1-2. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Hutchby, I.-Wooffitt, R. (2006): Conversation analysis. Principles, practices and applications. Polity Press, Cambridge.
Iványi Zsuzsanna (2001): A nyelvészeti konverzációelemzés. In: Magyar Nyelvőr 2001/125,2. szám. 74–93.
Jefferson, G. (1972): Side Sequences. In: D. Sudnow (ed.): Studies in Social Interaction. Freeprint, New York. 294–338.
Jefferson, G. (1989): Preliminary notes on a possible metric which provides for a standard maximum silence of approximately one second in conversation. In: Button-Lee (eds.): Conversation: an interdisciplinary perspective. Multilingual Matters. Clevedon. 86–100.
Kallmeyer, W. (1988): Konversationsanalytische Beschreibung. In: U. Ammon-N. Dittmar-J. Mattheier (Hrsg.): Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Halbband 2. Walter de Gruyter, Berlin-New York.
Kendon, A. (1990): Conducting interaction. Cambridge University Press, Cambridge.
Ladányi Mária-Tolcsvai Nagy Gábor (2008): Funkcionális nyelvészet. In: Ladányi-Tolcsvai Nagy (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest. 17–58.
Langacker, R. W. (1999): Assessing the cognitive linguistic enterprise. In: T. Janssen-G. Redeker (eds.): Cognitive linguistics: Foundations, scope, and methodology. Moutonde Gruyter, Berlin-New York. 13–60. doi: https://doi.org/10.1515/9783110803464.13
Lengyel Zsolt (1995): A gyermeknyelvi dialógus vizsgálatának néhány kérdése. In: Telegdi-Pléh-Szépe (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVIII. Nyelvészet és pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 117–127.
Levinson, S. C. (1983): Pragmatics. Cambridge University Press, London. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511813313
Lewandowski, Th. (1990): Linguistisches Wörterbuch. Quelle-Meyer, Heidelberg-Wiesbaden.
Linke, A.-Nussbaumer, M.-Portmann, P. R. (1991): Studienbuch Linguistik. Max Niemeyer, Tübingen.
McArthur, T. (1992): The Oxford Companion to the English Language. Oxford University Press, Oxford-New York.
Pléh Csaba (1985): A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai Tanulmány ok Wi. 105–188.
Pléh Csaba-Síklaki István-Terestyéni Tamás (1997 szerk.): Nyelv - Kommunikáció -Cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest.
Psathas, G. (1995): Conversaion analysis: the study of talk-in-interaction. Sage, Thousand Oaks.
Psathas, G.-Anderson, T. (1990): The practices of transcription in conversation analysis. In: Semiotica 78, 75–99. doi: https://doi.org/10.1515/semi.1990.78.1-2.75
Rosengren, K. E. (2004): Kommunikáció. Typotex, Budapest. 99-108.
Sacks, H.-Schlegloff, E.-Jefferson, G. (1974): A simplest systematics for the organization of turn-taking conversation. In: Language 50/4, 696–735. doi: https://doi.org/10.1353/lan.1974.0010
Schlegloff, E. A. (1984): On some questions and ambiquities in Conversation. In: J. M. Atkinson-J. Heritage (eds.): Structures of social action. Studies in conversational analysis. Cambridge University Press, Cambridge. 28–53.
Schegloff, E. A.–Sacks, H. (1973): Opening up Closings. In: Semiotica 8, 289–327. doi: https://doi.org/10.1515/semi.1973.8.4.289
Szende Tamás (1995): A beszéd hangszerelése. Idő, hangmagasság, hangerő és határjelzés a közlésben. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest.
Tomasello, M. (ed. 1998): The new psychology of language: Cognitive and functional approaches to language structure. Lawrence Erlbaum, New York-London.
Tomasello, M. (2000): First steps toward a usage-based theory of language acquisition. In: Cognitive Linguistics 11, 61–82. doi: https://doi.org/10.1515/cogl.2001.012
Wardhaugh, R. (2002): Szociolingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest. 214–282.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2010 Boronkai Dóra
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.
