Módszertani útkeresés a matematikatanításban
Kutatási tapasztalatok
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2016.3-4.2Resumen
Tanulmányunkban a 2015-ben lefolytatott, az MTA által támogatott szakmódszertani kutatásunk eredményeit figyelembe véve fogalmazzuk meg azokat a problémákat, amelyek nehezítik a szakmódszertani megújulást. Főleg kvalitatív kutatási eredményeket mutatunk be. Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az IKT segíti-e, illetve milyen módon és körülmények között segíti az iskolai matematika tanulását és tanítását. A válaszok megtalálása érdekében osztálytermi kutatásokat szerveztünk több évfolyamon és különböző korosztályok (8. és 10. osztály) bevonásával. A sokszor hirdetett pedagógiai paradigmaváltás jegyében kialakuló pszichológiai/pedagógiai megújulás lehetőségét mértük fel, és egy alapvető óramegfigyelési szempontsort fejlesztettünk ki. Eredményeink alapján a tanárok IKT-kompetenciájának sürgős és alapos fejlesztése nélkül alig van remény új szakmódszertanok kidolgozására.
Referencias
Argelagos, E. & Pifarré, M. (2012). Improving Information Problemsolving skills in Secondary Education through embedded instruction. Computers in Human Behavior, 28, pp. 515–526. doi: https://doi.org/10.1016/j.chb.2011.10.024
Balázsi Ildikó – Balkányi Péter – Bánfi Ilona – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó (2012a): A PIRLS és TIMSS tartalmi és technikai jellemzői. Oktatási Hivatal, Budapest. Internet: http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/timss [2014.11.20.]
Balázsi Ildikó –Balkányi Péter – Bánfi Ilona – Szalay Balázs – Szepesi Ildikó (2012b): PIRLS és TIMSS összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről. Oktatási Hivatal, Budapest Internet: http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/timss [2014.11.20.]
Borba, M. C. (2009). Potential scenarios for Internet use in the mathematics classroom. ZDM, 41. évf. 4. szám, pp. 453–465.
Bussi, M., & Bazzini, L. (2003). Research, Practice and Theory in Didactics of Mathematics: Towards Dialogue between Different Fields. Educational Studies in Mathematics, 54. évf. 2. szám, pp. 203–223.
Brown, T. H. (2005). Towards a model for m-Learning in Africa. International Journal on ELearning, 4. évf. 3. szám, pp. 299–316.
Churches, A. (2009). Bloom's Digital Taxonomy. Internet: http://edorigami.wikispaces.com. [2016. 04. 17.]
Cunska, Aija, Inga Savicka (2012). Use of ICT teaching-learning methods make school math blossom. Procedia-Social and Behavioral Sciences 69 pp. 1481–1488. doi: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.12.089
Csapó Benő (2011): A nemzetközi felmérések eredményei – következtetések. Internet: http://www.tarki-tudok.hu/files/mta_konferencia_csapobeno.pdf [2016. 04. 17.]
Csapó Benő – Fejes József Balázs – Kinyó László – Tóth Edit (2014). Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi Tamás és Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2014. Budapest: TÁRKI. pp. 110–136. online: http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b327.pdf [2016. 04. 18.]
Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér, Nagy József (2014). Computer-based assessment of school readiness and early reasoning. Journal of Educational Psychology Vol. 106(3), pp. 639–650. doi: https://doi.org/10.1037/a0035756
Csépe Valéria (2013). Kognitív fejlődés, agyi komplexitás, matematika. Idegtudományi tanulságok a természettudományok oktatásához. Természet világa, 144. (II. különszám) pp. 117–121.
Csüllög Krisztina – D. Molnár Éva – Lannert Judit (2014): A tanulók matematikai teljesítményét befolyásoló motívumok és stratégiák vizsgálata a 2003-as és 2012-es PISA-mérésekben. In: Hatások és különbségek. Oktatási Hivatal, Budapest http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop318/ Hatasokeskulonbsegek_Masodelemzes.pdf [2014.11.20.]
Di Blasio Barbara, Gimesi László, Jenák Ildikó (2015): Kihívások a matematika és az informatika tanításában. MAGISZTER, XIII. évf. 4. szám, pp. 9–29.
Fináczy Ernő (1908): Újabb törekvések a didaktika terén. Magyar Paedagogia. http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_MagyarPedagogia_1908/?pg=0&layout=s [2016.04.17.]
Freitas, E., & Sinclair, N. (2013). New materialist ontologies in mathematics education: the body in/of mathematics. Educational Studies in Mathematics, 83(3), pp. 453–470. doi: https://doi.org/10.1007/s10649-012-9465-z
Fodor, J. (2000): The mind doesn't work that way: The scope and limits of computational psychology. Cambridge: MIT Press. doi: https://doi.org/10.7551/mitpress/4627.001.0001
Goldziher Károly (1908): Reformtörekvések a mathematikai oktatás terén. Magyar Paedagogia. http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_MagyarPedagogia_1908/?pg=0&layout=s [2016. 04. 17.]
Hirtz, S., Harper, D. G., Mackenzie, S. (2008). Education for a Digital World: Advice, Guidelines, and Effective Practice from Around the Globe. Vancouver: Commonwealth of Learning.
Jenák, I. (2016). „A misztikus számítógép” – Tanárok IKT-val kapcsolatos attitűdjének vizsgálata egy esettanulmány alapján. In K. Károly, & Z. Hommonay (szerk.): Diszciplínák tanítása - a tanítás diszciplínái 3: Kutatások és jó gyakorlatok a tanárképzés tudós műhelyeiből. pp. 37–47. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Online: http://www.eltereader.hu/media/2016/11/Diszciplinak_3_READER.pdf [2016. november 7.]
Klein, M. (2012). How inconvenient assumptions affect preservice teachers’ uptake of new interactional patterns in mathematics: analysis and aspiration through a bifocal lens. Educational Studies in Mathematics, 80(1-2), pp. 25–40. doi: https://doi.org/10.1007/s10649-012-9390-1
Leuders, T., Barzel, B., & Hußmann, S. (2005). Outcome standards and core curricula: a new orientation for mathematics teachers in Germany. ZDM, 37(4), pp. 275–286.
Law, N. Y. (2000). Conceptual Framework For Use Of ICT in Education: Roles and Interactions Of The Laerners, Teacher and The Technology. Faculty Of Education, University Of Hong Kong.
Li, Q. – Ma, X. (2010): A meta-analysis of the effects of computer technology on school students’ mathematics learning. Educational Psychology Review, 22(3), pp. 215–243.
Prensky, M. (2001): Digital Natives Digital Immigrants. MCB University Press, 9. évf. 5. szám, 1–6. http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf [2014. 11. 20.] doi: https://doi.org/10.1108/10748120110424816
Ponte, J., Matos, J. F., Guimaraes Leal, C., & Canavarro, A. P. (1994). Teacher’s and students’ view and attitudes towards a new mathematical curriculum: A case study. Educational Studies in Mathematics, pp. 347–365.
Radnóti Katalin (szerk.) (2014): A természettudomány tanítása. Szeged: Mozaik Kiadó.
Schoenfeld, A. H. (2010). Bharath Sriraman and Lyn English: Theories of mathematics education: seeking new frontiers. (Springer series: advances in mathematics education). ZDM, 42(5), pp. 503–506.
Schoenfeld, A. (2015). Looking at Classrooms: The Teaching for Robust Understanding (TRU) Framework. online: http://ikntm.up.krakow.pl/II/pliki/Book-of-Abstracts-Mathematical-Transgressions-2015.pdf Internet: [2016. 11. 28.]
Seeger, F. (1994). Cooperation between theory and practice in mathematics education. (C. Gaulin, B. R. Hodgson, D. H. Wheele, & J. C. Egsgard, Eds.): Proceedings of the 7th Intenational Congress on Mathematical Education, pp. 282–285. (1)
Strauss, S. (2002): A tanítás mint természetes kogníció. Magyar Pedagógia, 102. évf. 4. sz. pp. 417–431. Internet: http://www.magyarpedagogia.hu/document/sidney_straussteaching_as_a_ natural_cognition.pdf [2016. 04. 18.]
Tomasello, M. és Call, J. (1997): Primate cognition. Oxford: Oxford University Press. doi: https://doi.org/10.1093/oso/9780195106237.001.0001
Toure, K. (2009). Appropriating technologies and making them work for you in teaching and learning: depth is essential. In T. Karsenti (Ed.): Pedagogical Use of ICT: Teaching and Reflecting Strategies (pp. 94–110). Ottawa: IDRC.
Vásárhelyi Éva (2011): Mi jogosítja fel a didaktikust arra, hogy tudományos tevékenységnek tekintse azt, amit csinál, és mivel érheti el, hogy mások is annak tekintsék? online: http://matserv.pmmf.hu/cseri/vitaindito.pdf [2014.11.20.]
Wang, Q., Woo, H. L. (2007). Systematic Planning for ICT Integration in Topic Learning. Educational Technology & Society, 10. évf. 1. szám, pp. 148–156.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2016 Di Blasio Barbara
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.