A konduktív nevelés a mozgássérültek pedagógiai rehabilitációjának szolgálatában
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.10Resumen
A pedagógia lehetőségei a tipikus fejlődést mutató gyermekek esetében közismertek, de vajon milyen lehetőségek adódnak a mozgássérüléssel élő gyermekek nevelése és oktatása területén? A központi idegrendszeri sérülés az egyik leggyakoribb, komplex rehabilitációt igénylő állapot. Az orvostudomány jelen álláspontja szerint gyógyíthatatlan, de a kialakult tünetek neveléssel, fejlesztéssel csökkenthetőek. Rehabilitációjuk egész életen át tart, melyhez mára kialakult szociális és pedagógiai intézményrendszer biztosított, az inklúziójuk mégis máig nehézségekbe ütközik. Jelen tanulmány a konduktív nevelés mint a pedagógiai rehabilitáció egyik megvalósulási lehetőségével foglalkozik, kiemeli azokat a nevelési tényezőket és hatásokat, melyek az inklúzió előkészítését és egyben az eredményességét biztosíthatják.
Referencias
Bábosik, I. (2004). Neveléselmélet. Nevelés az Európai Unióban. Budapest: Osiris Kiadó.
Balogh, E. – Kozma, I. (2000). Cerebralis Paresis. In: Kálmánchey, R. (2000, Ed.), Gyermekneurológia, (pp.139–154). Budapest: Medicina Kiadó.
Benczúr, M. (2000). A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. In: Illyés, S. (Ed.), Gyógypedagógiai alapismeretek, (pp. 535–560). Budapest: ELTE–BGGYFK.
Hári, M. – Horváth, D. – Kozma, Gy. – Kőkuti, M. (1991). A konduktív pedagógiai rendszer hatékony működésének alapelvei és gyakorlata. Budapest: Nemzetközi Pető Intézet.
Hári, M. (1997). A konduktív pedagógia története. Budapest: MPANNI.
Hári, M. (2000): Konduktív nevelés az óvodában és az iskolában. In: Illyés, S. (Ed.), Gyógypedagógiai alapismeretek, (pp. 561–571). Budapest: ELTE–BGGYFK.
Huszár, I. – Kullmann, L. – Tringer L. (Ed.) (2006). A rehabilitáció gyakorlata. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Illyés, S. (Ed.) (2000). Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest: ELTE-BGGYFK.
Katona, F. – Siegler, J. (Ed.) (1998). Orvosi rehabilitáció. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Katona, F. – Siegler, J. (Ed.) (2004). A rehabilitáció gyakorlata. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Könczei, Gy. – Kullmann, L.(Ed.) (2009). A (komplex) rehabilitáció alapjai. In: Könczei Gy. (Ed.), Bevezetés a komplex rehabilitációba. Szöveggyűjtemény, (pp. 3–119). Budapest: ELTE– BGGYK.
Kullmann, L. (2006). Az orvosi rehabilitáció sajátosságai. In: Huszár, I. – Kullmann, L. – Tringer L. (Ed.), A rehabilitáció gyakorlata. (pp. 13–21). Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Márkus, E. (2010). Pedagógiai rehabilitáció. In: Vekerdy–Nagy, Zs. (Ed.), Rehabilitációs orvoslás, (pp. 348–358.) Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.
Mihály, O. (1998). Bevezetés a nevelésfilozófiába. Budapest: Okker Kiadó.
Oláh, János (2007). A nevelés és a nevelési folyamat. In: Dombi, A. – Oláh, J. – Varga, I. (Ed.), A neveléselmélet alapkérdései. I. kötet. (pp. 6–13).Gyula: APC-Stúdió.
Papavasiliou, A. – Panteliodis, C.P. (2011). Clinical characteristics. In: Panteliadis, C.P. (Ed.), Cerebral palsy. A multidisciplinary approach. (pp. 89–105). Munich – Orlando: Dustri– Verlag.
Pető, A. (1953). Szovjet mozgásterápiai módszerek. In: A magyar gyógypedagógia a nervizmus szemléletében, (pp. 47–51). Budapest: Tankönyvkiadó.
Pető, A. (1955). A konduktív mozgásterápia mint gyógypedagógia. In: Gyógypedagógia. 1. évf. 1. sz. pp. 15–21.
Réthy, E. (2002). A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában: Az integráció és az inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102. évf. 3. sz. pp. 281–300.
Rosenbaum, P. – Paneth, N. – Leviton, A. et al (2007). The Definition and Classification of Cerebral Palsy. Developmental Medicine & Child Neurology. February, Volume 49, Issue Suppl.109, pp. 2–43. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1469-8749.2007.00001.x
Schaffhauser, F. (2000). A nevelés alanyi feltételei. Budapest: Telosz Kiadó.
Vekerdy–Nagy, Zs.(Ed.) (2010). Rehabilitációs orvoslás. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Zrinszky, L. (2002). Neveléselmélet. Pedagógus könyvek. Budapest: Műszaki Kiadó.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2017 Horváthné Kállay Zsófia
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-NoComercial-SinDerivadas 4.0.