Folk Game Research from a Pedagogical Point of View
Abstract
In recent years, various and lengthy pedagogical writings have been published which describe and analyse folk games according to their potential role in personal development and school or nursery education. Earlier studies usually include pedagogues‘ and psychologist’ empirical observations. Very few of them provide measurable and collatable data. Therefore. I set the question whether there is folk game research in Hungary with the aim of examining games as pedagogical means and methodological opportunities, and prove its findings with measurable data. In my study I am trying to find out in what way and direction folk game research is going on today. I have studied publications of teachers, nursery teachers, ethnographers and special education teachers. Methodizing these writings I would like to present the results of my research. My aim is to summarize and describe the research studies carried out in the last 50 years and create a feasible. new approach and direction to the.folk game research.
References
Antal László (2002): Néptáncpedagógia. Tanári Kézikönyv, Hagyományok Háza, Budapest, 36.
Békésné Lakatos Margit (2007): Kör, kör ki játszik. Mire tanítanak a népi játékok? ELTE,
Tanulmánykötet, Trezor Kiadó XXX. Gyermek, Nevelés, Pedagógus Képzés, Budapest 103–117. In: ELTE Tanító- és Ovónőképző Kar Neveléstudományi Tanszék Kötete.
Bucsy Gellértné (1994): Az óvodai testnevelés hatékonyságának vizsgálata azonos életkorú és vegyes összetételű gyermekcsoportokban, MTE. Doktori értekezés.
Budainé Balatoni Katalin (2011): Így tedd rá! Néptáncosok Kellékboltja, Budapest.
Bús Imre (2010): Szempontok a játék antropológiai és pedagógiai értelmezéséhez. In: Aubert Antal, Béres István, Kurucz Rózsa, Nagy Janka Teodóra (szerk.): Tudományos közlemények XI-XII. Szekszárd, Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar, 159–167.
Czinóber Klára– irkerné Vasvári Éva (2008): Játék, mozdulat, tánc. Hagyományok Háza, Budapest.
Gévayné Janurik Márta: A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4-8 éves kor között, Szeged, Disszertáció.
Győri Pál (2002): Óvodások biológiai fejlődése és fizikai aktivitása. Veszprém
Jakobi Nóra (2003): Szenzoros integrációs terápia, tanácsadás, és családi nevelés. ELTE, BTK, Szakdolgozat.
Kerekes Ágnes (1999): A népi játékok szerepe a személyiség és közösségformálásban, Szakdolgozat, MTF, Budapest.
Kovács Éva (2007): A mozgásos játékok hatása a 9-10 éves gyerekek fizikai képességeinek fejlődésére, -Babes -Bolyai TE. (Kolozsvár) Testnevelés és Sporttudományi Kar, Szakdolgozat.
Kresz Mária (1948): A magyar-gyermekjáték kutatás. Népkutatás Kézikönyve. Budapest.
Kriston Vízi József (1996): Az utolsó fél évszázad népi gyermekjáték- kutatásának eredményei magyar nyelvterülete. In: Létünk, 3–4.
Lázár Katalin (2002): Mit játszotok mátkák?A népi játékkok rendszere és tanítása. KE, CSVM Ped. Főisk. Kar, Kaposvár.
Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest. 19–25.
Niedermüller Péter (1990): A magyar játékkutatás története IN: Magyar Néprajz VI. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/99.html (letöltve: 2012.05.10)
Tamásiné Dsupin Borbála (2010): A népi játékok és a mozgás realizációja, funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében, Jyväskylä Egyetem, Finnország.
Tóth Sándorné Csontos Zsuzsnna (2011): Az énekes, mozgásos, ritmusos népi- és gyermekjátékok fejlesztő hatása óvodáskorban, Eger, Szakdolgozat.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2012 Kecskés Miklósné
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
