Lektorálási folyamat

A bírálati és megjelenési folyamat

A beküldött kéziratokat első lépésben a folyóirat főszerkesztője véleményezi a tekintetben, hogy a kéziratban bemutatott kutatómunka megfelel-e a folyóirat által gondozott tudományterületek egyikének, illetve, hogy a benyújtott kézirat megfelel-e a folyóirat formai követelményeinek. Amennyiben e feltétel nem teljesül, a főszerkesztő elutasíthatja a közlemény megjelenését. Pozitív főszerkesztői döntés esetén a beküldött kéziratok anonim bírálati folyamatban két szakmai bíráló által kerülnek elbírálásra.  A kiadó a szerzőknek a benyújtott kéziratok elbírálásáért, illetve elfogadás esetén történő közléséért díjat nem számít fel.

A beküldött kéziratok értékelése az alábbi elvek alapján történik:

  • a közleményben bemutatott eredmények tudományos újdonságtartalma, megalapozottsága, színvonala, és helyessége,
  • a közlemény eredetisége,
  • az eredmények alkalmazhatósága, hasznossága, tudományos értéke,
  • a téma irodalmának feldolgozása,
  • a téma feldolgozásának, kutatásának színvonala és módszertana,
  • a közlemény nyelvezete és stílusa.

A szakmai bírálatok alapján a főszerkesztő a következő döntést hozhatja meg:

  • a közlemény elfogadása,
  • a közlemény átdolgozásának szükségessége,
  • további szakmai bírálat(ok) kérése,
  • a közlemény elutasítása.

A bírálati folyamat után három további lépés következik: előkészítés, tördelés és korrektúra. A cikkek korrektúrázása helyesírási, nyelvhelyességi változtatásokkal járhat, amelyekre mindenkor az Akadémiai Kiadó által 2015-ben közreadott A magyar helyesírás szabályai  (12. kiadás) irányelvei érvényesek. A szabályzat által indokolt módosításokat a szerkesztőség nem köteles egyeztetni a szerzőkkel.

A folyóirat lektorai:

A folyóirat lektorai minden esetben tudományosan minősített (PhD-fokozattal rendelkező) szakemberek, több hazai és/vagy külföldi felsőoktatási intézmény oktatói, illetve kutatói.

A bírálók felelőssége:

  • A szakmai lektorálás segíti a lap szerkesztőit és szerkesztőbizottságát a szerkesztői döntések meghozatalában, és a szerzővel való szerkesztői kommunikáció révén segítheti a szerzőt a kézirat javításában is.
  • Bármely felkért bíráló, aki úgy érzi, hogy nincs megfelelő képzettsége a kéziratban leírt kutatás bírálatához, vagy aki tisztában van azzal, hogy a bírálat időben való elkészítését nem tudja biztosítani, köteles erről azonnal tájékoztatni a szerkesztőséget, hogy egy másik bíráló kijelölése megtörténhessen.
  • A bírálatra kapott kéziratokat bizalmas dokumentumokként kell kezelni.
  • A szakmai lektorálás folyamán megszerzett különleges információkat vagy ötleteket bizalmasan kell kezelni, azokat saját részre felhasználni nem szabad.
  • A lektoroknak jelenteniük kell a lap szerkesztőjének, ha a szerzői jogok megsértését vagy plágiumot fedeznek fel a kéziratokban.
  • A lektorálást objektíven kell elvégezni, és a lektori ajánlásokat világos érvekkel kell alátámasztani, hogy a szerzők ezeket felhasználhassák a cikk javításához.
  • A szakmai lektorok a kéziratokat azok tartalma alapján értékelik, tekintet nélkül a szerzők faji hovatartozására, életkorára, nemére, etnikai származására, szexuális orientációjára, fogyatékosságára, vallási meggyőződésére, állampolgárságára, politikai orientációjára vagy társadalmi osztályára.
  • A bírálók nem értékelhetnek olyan kéziratot, mellyel összefüggésben összeférhetetlenség áll fenn versenytársi, együttműködési, rokonsági vagy egyéb kapcsolat miatt bármely szerzővel, céggel vagy intézménnyel, amely a cikkel kapcsolatba hozható.