A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében – egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok körében végzett empirikus vizsgálat alapján

Autor/innen

  • Andrea Homoki

Abstract

Az OECD (CERI) állásfoglalása szerint a pedagógusok továbbképzésének homlokterébe a szakmai fejlesztést kell állítani a tagállamok oktatáspolitikájában. Napjainkban, amikor az iskola szocializációs funkciójának kiszélesedése a tanári szerep strukturális bővülésével jár együtt, a pedagógusokkal szemben támasztott szakmai és szektorközi elvárásokhoz igazodó továbbképzési kínálattal segíthető elő az, hogy a kor kihívásainak megfelelően az interdiszciplináris pedagógia tárgyköréhez tartozó ismereteket szerezhessenek a gyakorló pedagógusok. Kutatásunkban feltérképeztük a hazai akkreditált továbbképzési rendszer kínálati jellemzőit, majd összevetettük azt a valós pedagógus igényekkel, szükségletekkel. Megállapításaink szerint mind a keresleti, mind a kínálati oldalon alulreprezentáltak a pedagógusok készség- és képességfejlesztését és a szaktantárgyakhoz szorosan nem kapcsolódó, a tágabb értelmezésben vett „mássággal” bíró gyermekek nevelését elősegítő képzési tartalmak.

Literaturhinweise

Bábosik István (2007): Az Európai Unió elvárásai az iskolával szemben. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Blaauwendraat E. (2006): A klasszikus oktatástól a személyre szabott oktatásig. Az oktatás és a képzés megújulása Hollandiában. In: Kopp Erika (szerk.): A pedagógusképzés megújítása. Gondolat Kiadó, Budapest.

Falus Iván (2006): A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat Kiadó, Budapest.

Falus Iván (2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadó, Budapest.

Gordon Győri János: Pedagógusképzés, -továbbképzés és a pedagógusok együttműködésének formái Szingapúrban. Új Pedagógiai Szemle, 2004. november.

Halász Gábor: A pedagógusok továbbképzése: az oktatásfejlesztés eszköze. Iskolakultúra, 1999. IX. évfolyam, 6–7.

Horváth Szabó Katalin (1991): Tanárképzés Norvégiában. Oktatási Intézet, Budapest.

Kocsis Mihály: Pedagógusképzés- és továbbképzés. Iskolakultúra, VIII. évfolyam, 1998. 10.

Lázár Péter: Új utak a pedagógus továbbképzésben. Új Pedagógiai Szemle, 2001. február.

Mesterházi Zsuzsa: A különtámogatást igénylő gyerekek szükségleteinek kielégítésére felkészült pedagógusok képzésének dilemmái. Educatio, 2001. nyár.

Nagy Mária (1990) (szerk.): Pedagógusok, bérek, érdekek. Edukáció, Budapest.

Poór Zoltán: Pedagógusképzés és továbbképzés a változó pedagógusszerepek tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 2003. május.

Szövényi Zsolt (1994): A pedagógusok képzéséért. CSVM Tanítóképző Főiskola Kiadója, Kaposvár.

Torgyik Judit (2007): A tanári szerep dimenziói. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Vajó Péter (1988) (szerk.): Pedagógusképzés, továbbképzés, „pedagóguskutatás” Nyugat-Európában. Háttér Könyvkiadó és Kulturális Szolgáltató Kft, Budapest.

Venter György (1997): A tanári mesterségre való felkészítés. A tanárképzésről - több szempontból. Stúdium Kiadó, Nyíregyháza.

Volentics Anna: A pedagógusok tudása és ismeretigénye a viselkedés zavarokról. Educatio, 2001. nyár.

Veröffentlicht

2011-12-20

Ausgabe

Rubrik

Tanulmányok

Zitationsvorschlag

A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében – egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok körében végzett empirikus vizsgálat alapján. (2011). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 9(3-4), 2-17. https://journal.uni-mate.hu/index.php/trainingandpractice/article/view/5227