„Családok háza” szolgáltatási modell
Abstract
A család mint társadalmi intézmény más és más helyet foglal el a különböző kultúrákban, jelentősége időről időre alakul, és más értéket képvisel az egyes társadalmakban, illetve társadalmi rétegekben. A család szerepét hosszú időn át meghatározónak tartották, aztán fénye egy időre megkopott, majd ismét a figyelem központjába került az élet valamennyi területén. Nemcsak a pszichológia és a szociológia mint elméleti tudományok kutatták a család jelentőségét, szerepét, feladatát, változásait az egyén és a közösség életében, de a család mint meghatározó paraméter befolyással van az orvostudományra, a jogalkotásra, a közgazdaságtanra és még számos más területre.
Literaturhinweise
Bugarszki Zsolt (2003): A szociális munka új lehetőségei. Esély, 2003/1: 67–87.
Charles, Susan – Webb, Adrian (1996): Szociálpolitika – gazdasági megközelítésben. A Szociális Szakképzés Könyvtára, Budapest
Goleman, Daniel (2008): Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest
Gosztonyi Géza – Pik Katalin (1998): A szociális munka szótára. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest
Kopp Mária: Miért váltak a gender-kutatások központi jelentőségűvé a mai magyar társadalomban? (Távlatok folyóirat / Olvasóterem) http://www.tavlatok.hu/net/cikkek.htm [2012. március]
Kopp Mária – Kovács Mariann (szerk.) (2006): A Magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest
Kopp Mária – Skrabski Árpád (2009): Magyar lelkiállapot az ezredforduló után. Távlatok, 86: 32–52.
Tóth Olga – Dupcsik csaba (2007): Családok és formák – változások az utóbbi ötven évben Magyarországon. Demográfia, 50/4. szám
Dr. Teleki Béla (2003): Kézikönyv a családról. II. kötet. Korda Kiadó, Budapest
Dr. Teleki Béla (2003): Szociális munka elmélete. Korda Kiadó, Budapest
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Rostáné Riez Andrea
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
