Tanárok és tanítványaik egy műszaki létesítmény megvalósításának tükrében
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2016.1-2.17Abstract
Vas megye polgárai százhúsz évvel ezelőtt az akkori műszaki kultúra maximumát alkották meg, amelyet csak nagyon alapos felkészültséggel lehetett kivitelezni. Az ikervári vízerőmű nem jöhetett volna létre akkor és ott, ha Vas megyében nem tanítanak olyan tanárok, mint Dr. Kunc Adolf és Dr. Edelmann Sebő, nincsenek olyan tanítványok, mint a Gothard-testvérek. A tanár–tanítvány kapcsolatot tovább vizsgálva láthatjuk, hogy Kunc Jedlik Ányos tanítványa volt; a következő kapcsolódási pont, ami talán kiindulásul is szolgálhat az a győri bencés gimnázium, ahol Jedlik és Edelmann is tanult. A dolgozat azt mutatja be, hogy a generációkon keresztül felhalmozódó szellemi tudás és empirikus ismeretek hogyan jelennek meg a gyakorlati életben, hogyan válik kulturális és anyagi tőkévé. Ha elfogadjuk, hogy valódi értékek csakis így jöhetnek létre, akkor napjainkban is sokkal hatékonyabban tudjuk humán erőforrásainkat kihasználni.
Literaturhinweise
Bertalanffy, T (1882). Jegyzőkönyv a természettani szakosztály 1880. aug. 26. tartott üléséről. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1880. aug. 27-ig Szombathelyen tartott XXI. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest: Magyar Királyi Egyetem, pp. 45–46.
Dalmady, Ö. (1900). Ikervári Villamos Művek. Budapest: Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.
Edelmann, S. (1893). Az elektromos munkaátvitel és szétosztás - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1892. augusztus 22–25-ig Brassóban tartott XXVI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest: Franklin-Társulat. 26. sz. pp. 417–421.
Edelmann, S. (1892). Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése. Vasmegyei Lapok 1892. szept. 11. 3–4.o.
Gothard, J. (1882). A herényi astrophysikai observatorium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 3). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Harkányi, B. (1909). Megemlékezés Gothard Jenőről. Természettudományi Közlöny 41, K. M. Természettudományi Társulat. 496. füz. pp. 839–845.
Horváth, J. – Molnár, L. (2002). Kunc Adolf. In: Köbölkuti, K. (Ed.), Szombathelyi Tudós Tanárok 2. (pp. 13–41). Szombathely: Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár.
Jedlik, Á. (1882). A természettudományi ismeretek fejlesztése és gyarapitása végett a természetvizsgálók részéről megkivántató kellékekről. Elhangzott a magyar orvosok és természetvizsgálók 1880 augusztusában, Szombathelyen tartott nagygyűlésén. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1880. aug. 21-től aug. 27-ig Szombathelyen tartott XXI. nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest: M. Kir. Egyetemi nyomda. pp. 115–120.
Jedlik, Á. (1885). Dr. Jedlik Ányos István kiérdemelt egyetemi rendes tanár életrajzának vázlata. Győr. 1885. Julius hó 8-án. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található kézzel írt életrajz, raktári száma: Ms 5107/16
Kertai, E. (1963). Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai, Vízlépcsők. Orsz. Vízügyi Ig. pp. 168–169.
Kovács, L. (2002). Edelmann Sebő. In: Köbölkuti, K. (Ed.), Szombathelyi Tudós Tanárok 2. (pp. 41–61). Szombathely: Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár.
Kovács, P. (1890). Az elektromos erőátvitelről (Tanulmányi jelentés), Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 24. évfolyam 3. füzet. pp. 145–170.
Kunc, A. (1871). Légkörünk s a vele összekötött tünemények. A Szombathelyi Katolikus Főgimnázium Értesítője, pp. 3–13.
N, L. (1884). Dr. Kuncz Adolf Csornai prépost. Vasárnapi Újság, XXXI. évfolyam. 34. szám. augusztus 24. pp. 533–534.
N, N. a. (1894). Elektromos világítás, Kőszeg és Vidéke hetilap, XIV. évf. 27. szám. október 21. p. 1.
N, N. b. (1877a). Különfélék. Vasmegyei Közlöny, I. évi folyam 50. szám, december 9. p. 2.
N, N. c. (1877b). Különfélék. Vasmegyei Közlöny, I. évi folyam 51. szám, december 16. p. 2.
N, N. d. (1880). Különfélék. Vasmegyei Közlöny, IV. évi folyam 20. szám, április 25. p. 2.
N, N. e. (1881). Telefon kisérletek. Vasmegyei Lapok, 1881. június 12. p. 3.
N, N. f. (1892). Das Reinigen von Schwefelsäure für Akkumulatoren. Elektrotechnische Zeitschrift, 18. März 1892. Heft 12. p. 157.
N, N. g. (1892). A magyar nemzet ünnepe, Vasmegyei Lapok, 1892. június 12. pp. 1–5.
Straub, S. (1926). Magyarország villamosításának állapota az 1925. évben. Budapest: M. Kir. Állami Ny.
Szabó, J. (1890). Pillantás a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének múltjába és jövőjébe. M. Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése. Természettudományi közlöny, 22. évf. 254. sz. pp. 538–543.
Tóth, Gy. (1993). A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig. In: Horváth, J. és Molnár, L. (Ed.), Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából. (pp. 49–65). Szombathely: Szombathelyi Premontrei Diákszövetség Kiadó.
Turán, Gy. (é. n.), Jedlik Ányos (1800-1895) Tanítványa, Kunc Adolf (1841-1905) http://mek.oszk.hu/05200/05230/pdf/Jedlik_Kunc.pdf [2015. március 22.]
Vas M. LVTÁR, Vas Megyei Levéltár Szombathelyi Törvényszék Cégbírósági Iratok Társas cégek 198 I. VII-1/d/77. Ct198.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2016 Nemes József
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.