Csoportdolgozat a tanulók szemszögéből

Dóra Judit Bérczy

doi:10.17165/TP.2019.1.6

Autor/innen

Dóra Judit Bérczy Soproni Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Soproni SzC Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és ÁMK-ja

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.6

Abstract

Az értékelések korát éljük. Mindenről visszajelzést kell küldeni azonnal, vagy egy munkamenet lezárását követően. Értékeljük az intézményt, a tanárokat, a munkamódszereket, és értékeljük a tanórán a diákjainkat. A tanórai munkát, egy-egy témakört szummatív (minősítő) értékeléssel zárjuk. Ez a megszokott rend, ezt várja el az iskolai szabályzat pedagógiai programja is. A diákok tanórai munkájának értékelésekor alkalmazhatjuk a formatív (fejlesztő), diagnosztikus (helyzetfeltáró) és szummatív (minősítő) módszert. Azonban a naplóba csak a szummatív értékelés eredménye kerül. Nem mindegy, hogy milyen jegy kerül a naplóba, mert ez alapján fog a diák továbbtanulni. Ebből következik, hogy az sem mindegy, milyen módszerrel dolgozunk a tanórákon, és ehhez kapcsolódóan milyen módszerrel íratjuk meg a dolgozatokat.
Tanulmányomban a diákok szemszögéből vizsgáltam meg a tanórai munkához és a témazáró dolgozathoz való viszonyt. Mindkettőt projektben végezték a diákok.

Autor/innen-Biografie

Dóra Judit Bérczy, Soproni Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Soproni SzC Porpáczy Aladár Szakképző Iskolája, Kollégiuma és ÁMK-ja

szakovicsne.berczy.dora@gmail.com

Literaturhinweise

Bábosik, I. (2006). A feladat, mint személyiségfejlesztő tényező. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 4. sz. [online] http://epa.oszk.hu/00000/00035/00102/2006-04-ta-Babosik-Feladat.html [2018.06.13.]

Brassói, S. ‒ Hunya, M. ‒ Vass, V. (2005). A fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. Új Pedagógiai Szemle, 55. évf. 7‒8. sz. [online] http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-fejleszto-ertekeles-az-iskolai-tanulas-minosegenek-javitasa [2018.04.13.]

Dewey, J. (1912). Az iskola és társadalom. Budapest: Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai)

Farkas, A. (2010). Gondolatok a projektmódszer történetéhez. Új Pedagógiai Szemle, 60. évf. 1‒2. sz. [online] http://epa.oszk.hu/00000/00035/00139/pdf/EPA00035_upsz2010_1- 2_208-213.pdf [2018.03.14]

Hegedűs, G. (szerk.,) (2002). Projektpedagógia. Kecskemét: Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar.

Hortobágyi, K. (1991). Projekt kézikönyv. Budapest: Iskolafejlesztési Alapítvány.

Hortobágyi, K. (1993). Erdei Iskola. Budapest: Iskolafejlesztési Alapítvány.

Horváth, A. (1998). Kooperatív technikák, Hatékonyság a nevelésben. Budapest: Iskolafejlesztési Alapítvány.

Kagan, S. ‒ Kagan, M. (2009). Kooperatív tanulás. Budapest: Önkonet Kft.

Kereszty, Zs. (2009). Szerkesztő az olvasóhoz. In: Kagan, S. ‒ Kagan, M., Kooperatív tanulás. Budapest: Önkonet Kft.

Kilpatrick, W. H. (1918). The project method. Teachers College Record, Vol.19. No. 4. pp. 319‒335. DOI: https://doi.org/10.1177/016146811801900404

Kováts-Németh, M. (2010). Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig. Pécs: Comenius Kiadó.

Kováts-Németh, M. (2015). Iskolafejlesztés a reformpedagógiában. Győr: Palatia Kiadó.

M. Nádasi, M. (2003). Projektoktatás. Budapest: Gondolat Kiadói Kör – ELTE BTK Neveléstudományi Intézet.

Nagy, L. (1913). Irányok és törekvések az alkotó munka terén. In: Répay, D. és Ballai, K. (szerk.), Az Első Magyar Országos Gyermektanulmányi Kongresszus naplója s a vele kapcsolatos kiállítás leírása. (pp. 280‒288) Budapest: Fritz Ármin Könyvnyomdája.

Szákovicsné Bérczy, D. J. ‒ Schläffer, R. (2017). A környezetpedagógia megjelenése a közoktatásban. In: Hazai és külföldi modellek a Projektoktatásban. (pp. 257‒263) Budapest: Óbudai Egyetem, CD.