A hirtelen bekövetkező változások szerepe az óvodapedagógusok szakmai fejlődésében és tanulásában
DOI:
https://doi.org/10.17165/tp.2025.2.17-29Kulcsszavak:
mesterséges intelligencia, óvodapedagógusok, szakmai fejlődés, tanulás, digitális alkalmazkodásAbsztrakt
Politikai szempontból a magyar közoktatási rendszer a digitális stratégia megvalósításának új szakaszába lépett, amely magában foglalja a mesterséges intelligencia eszközök és platformok integrálását a pedagógiai és irányítási folyamatokba. Noha ezek a kezdeményezések innovációs lehetőségeket kínálnak, egyúttal kihívást jelentenek a pedagógiai autonómia, a tapasztalati tudás és a tanári önállóság hagyományos fogalmainak is. Az óvodapedagógusoknak most olyan környezetben kell boldogulniuk, ahol a folyamatos tanulás nem csak ösztönözve van, hanem a rendszerszintű digitalizáció implicit módon meg is követeli. Ez a kutatás azt vizsgálja, hogy az óvodapedagógusok hogyan internalizálják és reagálnak ezekre a nyomásokra. Melyek az elsődleges reakcióik a mesterséges intelligencia integrációjára? Hogyan alakítják át tanulási magatartásukat és együttműködési gyakorlataikat ebben a változó környezetben? A kvalitatív módszertan alkalmazásával a tanulmány célja, hogy árnyaltabb képet adjon a technológia, a szakmai identitás és a tanulási kultúra metszéspontjáról az óvodapedagógusok tanulási folyamatában. A tanulmány bemutatja a fókuszcsoportos beszélgetések főbb eredményeit. Ezután a releváns elméleti perspektívák fényében értelmezi az eredményeket, és a jövőbeli kutatási irányokról szóló következtetésekkel zárul.
Hivatkozások
Bíró, R. (2020). A lelki egészség védelme az óvodapedagógus életében. [Szakdolgozat]. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Pedagógiai Kar. http://szakdolgozat.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/2566/1/YG6H4D_2020.pdf
Bond, M. (2021). Schools and emergency remote education during the COVID-19 pandemic: A living rapid systematic review. Asian Journal of Distance Education, 15(2), 191–247. https://asianjde.org/ojs/index.php/AsianJDE/article/view/517
Braun, V., & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Chung, C., Lee, S., & Ko, H. (2019). Digital intelligence: A key competence for the future. World Economic Forum/DQ Institute.
Cohen, J. E. (2019). Between truth and power: The legal constructions of informational capitalism. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780190246693.001.0001
Cordes, C. (2009). Technology in schools: Boon or boondoggle? In T. Koltay (2010), Információs műveltség az oktatásban és a könyvtárakban (pp. 45–62). Gondolat Kiadó.
Dringó-Horváth, I., & Dombi, J. (2020). A digitális pedagógia tartalmi és módszertani megjelenése a pedagógus továbbképzésben: egy széleskörű igényfelmérés eredményei. Iskolakultúra, 30(12), 39–58. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/34133
Ertmer, P. A., & Ottenbreit-Leftwich, A. T. (2010). Teacher technology change: How knowledge, confidence, beliefs, and culture intersect. Journal of Research on Technology in Education, 42(3), 255–284. https://doi.org/10.1080/15391523.2010.10782551
Falloon, G. (2020). From digital literacy to digital competence: The teacher digital competency framework. Educational Technology Research and Development, 68(5), 2449–2472. https://doi.org/10.1007/s11423-020-09767-4
Gyarmathy, É. (2012). Egy átmeneti korszak nyűgei és áldásai. http://real.mtak.hu/8806/1/4.%20Digi2%20atmeneti%20kor%20nyugei.pdf
Heidt, J. (2024). Mesterséges intelligencia a gyógypedagógiában: 11 játék a ChatGPT Advanced Voice Mode használatával. In E. J. Pásztor (Ed.), A játékról komolyan: Tanulmányok a játékkutatás legújabb eredményeiről (pp. 317–337). Soproni Egyetem Kiadó. https://doi.org/10.35511/978-963-334-545-0-22
Hew, K. F., & Brush, T. (2007). Integrating technology into K–12 teaching and learning: Current knowledge gaps and recommendations for future research. Educational Technology Research and Development, 55(3), 223–252. https://doi.org/10.1007/s11423-006-9022-5
Horváth, L.; Czirfusz, D.; Misley, H.; & N. Tóth, Á. (2021). Alkalmazkodási stratégiák a távolléti oktatás során hallgatói, oktatói és intézményi szinten. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 9(3), 23–42. https://doi.org/10.21549/NTNY.34.2021.3.2
Kasneci, E., et al. (2023). ChatGPT and education: Opportunities and challenges of large language models for education. Learning and Individual Differences, 103, 102274. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2023.102274
Kissné Zsámboki, R. (2023). Kütyügenerációk – Természetes-e a mesterséges intelligencia? XIV. Média- és Internetkonferencia "Tegyünk együtt egy jobb internetért!" https://www.youtube.com/watch?v=EamO0NGHi0A
Koehler, M. J., & Mishra, P. (2009). What is technological pedagogical content knowledge (TPACK)? Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 9(1), 60–70.
Koltay, T. (2010). Az új média és az írástudás új formái. Magyar Pedagógia, 110(4), 301–309. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/405
Komenczi, B. (2002). Információ és társadalom. EKF Líceum Kiadó.
Mező, K. (2018). A személyre szabott tanulást támogató tanári kompetenciák. Katedra: a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja, 25(10), 12–14.
Molnár, Gy. (2024). A mesterséges intelligencia hatása a mérés értékelésre. Educatio, 33(1), 55–64. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.1.6
Morris, I. (2010). Why the west rules-for now: The patterns of history and what they reveal about the future. Profile books.
Pléh, Cs. (2015). A tanulás kognitív pszichológiai alapjai a digitális korban. Iskolakultúra, 25(10), 3–15. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.10.3
Rab, Á. (2007). Digitális kultúra. A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra. In R. Pintér (Ed.), Az információs társadalom: Az elmélettől a politikai gyakorlatig: Tankönyv (pp.182-201). Gondolat: Új Mandátum.
Redecker, C. (2017). European framework for the digital competence of educators: DigCompEdu. Publications Office of the European Union. https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/eur-scientific-and-technical-research-reports/european-framework-digital-competence-educators-digcompedu
Riggs, J. D. (Ed.). (2025). Empowering teachers for deep learning pedagogy: Research highlights in technology and teacher education. SITE/Association for the Advancement of Computing in Education (AACE).
Southworth, J., Migliaccio, K., Glover J., Glover, J., Reed, D., McCarty, C., Brendemuhl, J., Thomas, A. (2023). Developing a model for AI Across the curriculum: Transforming the higher education landscape via innovation in AI literacy. Computers and Education: Artificial Intelligence, 4, 100127. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2023.100127
Su, J. (2024). Kindergarten teachers’ perceptions of AI literacy education for young children. International Journal of Technology and Design Education, 34, 1665–1685. https://doi.org/10.1007/s10798-024-09876-8
Tripathi, T., Sharma, S. R., Singh, V., Bhargava, P., & Raj, C. (2025). Teaching and learning with AI: a qualitative study on K-12 teachers' use and engagement with artificial intelligence. Frontiers in Education 10, 1651217. https://doi.org/10.3389/feduc.2025.1651217
Trust, T., Krutka, D. G., & Carpenter, J. P. (2016). “Together we are better”: Professional learning networks for teachers. Computers & Education, 102, 15–34. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2016.06.007
UNESCO (2021). Recommendation on the Ethics of Artificial Intelligence. https://www.unesco.org/en/articles/recommendation-ethics-artificial-intelligence
Vergolini, L. (2023). Changing skills needs: How can people become employable? EPALE Blogpost. Changing skills needs: how can people become employable? | EPALE
Viberg, O., Cukurova, M., Feldman-Maggor, Y., Alexandron, G., Shirai, S., & Wasson, B. (2023). What explains teachers’ trust of AI in education across six countries? ArXiv preprint. https://doi.org/10.48550/arXiv.2312.01627
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Lantos Tünde
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
